Téma: Szemüvegesek

offtopic
Vinogradov 2010 jan. 07. - 13:21:43
(17/37)
"A kedvedért néztem meg, annak idején ez kimaradt.
Néhány ”ünneprontó” megjegyzés:
Engem Bujtor az értelmiségi kevésbé lepett meg! Nem szerepelt õ az
Álmodozások korában?
De az biztos is, hogy EsztergályosCval együtt voltak egy vitorlázós filmben, ott sztem valami értelmiségi fiú lehetett."

Korrigálandó az általam leírtakat: az "Álmodozások korában" Bujtor valóban értelmiségit játszik, de ott nem túlságosan nagy a szerepe, és egyébként legjobb emlékezetem szerint értelmiségi mivoltában nem közvetít nekünk alapvetõ igazságokat az értelmiségi létrõl, mint olyanról.

Ha Bujtor és vitorlázós film, akkor vagy ÖtvösCsöpi - de az nagyon nem értelmiségi gyerek - vagy az 1966-os "Viharban" c. film. Mindenestre Esztergályos Cili egyikbõl sem rémlik. Az utóbbi filmre nem nagyon emlékszem - elég unalmas volt, nem a korszak filmmûvészetének a dísze, pedig most olvasom meglepve, hogy Sarkadi (!) mûbõl készült adaptáció!

Egy biztos: némi korrekcióval továbbra is állíthatom, hogy egy-két apróbb kivétellel a "Szemüvegesek" egyetlen film, ahol Bujtor teljes életnagyságban és minden gesztusával igazi és hamisítatlan értelmiségit alakít.



"Viszont engem meglepett Töröcsik, az biztos, hogy kettõjük párosára filmen nem emlékszem."

Bujtor és Törõcsik...
Nekem sem rémlik...

Tudom, hogy most nagyon-nagyon gonosz leszek (meg is érdemlem, amit majd ezért kapok), és ráadásul még szeretem is Mari néni filmjeit és alakításait (a legutóbbiak közül például a Janisch Attila filmben és Maár Gyula "Hoppá" c. alulnézeti rendszerváltás-kompozíciójában alkotott nagyon nagyot), de a hatvanas évek végén már nem volt az a kedves, szép lányka, mint az ötvenes években - mégis, néhol olyan szerepeket osztottak rá, mintha, nem is tudom, valami Femme Fatale lenne. Nekem a Szõnyi G-féle, amúgy fantasztikus Fejes-adaptáció, a "Jó estét nyár, jó estét szerelem" esetében volt ez nagyon zavaró.

De végülis, mondhatni, lehet, hogy ez csak hitelesebbé tette az ekkori filmjeit.



"Szegény Ronyeczra meg úgy emlékeztem, hogy nem volt ilyen égtelenül vastag lába."

Jó színésznõ volt amúgy, bár a szépség szobrát szintén nem biztos, hogy róla mintáznám meg...



"Azt csak most vettem észre, ha nem néztem oda, Bujtor hangja tisztára Latinovitsé volt."

Igen - egészen hasonló hangszínnel rendelkeztek, csak Latinovitsé "pár hanggal" magasabb volt...



"Aztán én nem vagyok egy bridzsjátékos,de legjobb tudomásom szerint az nem olyan, mint a csapdlecscsi, hogy cask úgy egy idegen beesik a partiba, aztán adj neki, a pároknak némi gyakorlattal kell rendelkezni, erre legalább utalás lehetett volna.
A film elejét sajnos nem láttam."

Az a helyzet, hogy az elsõ tizenöt percrõl én is lemaradtam - ettõl függetlenül állíthatom, hogy a film ebbõl pont annyit mutatott meg, amennyit érdemes volt. Sõt, még egy kicsit sokat is - nekem a Törõcsik féle intermezzo kifejezetten üresjáratként hatott, minthogy semmilyen dramaturgiai szerepe nem volt.

Persze ebben benne lehet a modernizmus Simóra gyakorolt hatása - ne felejtsük el, hogy pl. Antonioni a "Kaland" kellõs közepén a film fõ dramaturgiai szálát "sikkasztja el"...




"De elég zavaros volt nekem: 1.Túl drágának, megvalósíthatatlannak ítélték Bujtor terveit; 2. Nem lakásokat, hanem szolgáltató, “üzletházat” akartak építeni(errõl mint ha lett volna elõzõleg szó, esetleg erre célozhatott továbbá Bujtor, hogy mindent elõrõl kell kezdeni, valamint így legalább értelme lehetne Avar magyarázkodásának: hogy 10ezer ember magasabb szintû lakhatást kap)."

A film pontosan errõl a fajta bizonytalanságról, bizonytalankodásról szól és arról, hogy ilyen körülmények között tényleg nehéz érdemi munkát végezni...



"Különben Avar dumája csak afféle elvtársias, kartársias “rizsa”. Ez utóbbi sem baj, attól még “ülõbb” a korrajz."

Elvtársias, kartársias duma ("No, fúrnak már?"), de azért mégiscsak kardcsörtetés. (Amúgy nagyon szeretem Avart - az egyik kedvenc színészem és emberként is nagyon nagyra tartom - a mai magyar színészek túlnyomó többsége arra sem méltó, hogy a lába nyomát megcsókolja.)



"Jó lenne, ha ezt afilmet megnéznék fiatalok, pl. bõsz komcsizók, hogy lássák esetleg az akkori helyzetet. De persze, azoknak Gyõzike, meg Benkõ a testhezálló mûsoruk."

Az a legelkeserítõbb, hogy - ha már az értelmiségnél tartunk - sokak számára, akik teljesen el vannak vágva a külvilágtól (pl. borsodi nyomorult kis falvak népe) Benkõ jelenti a mai magyar értelmiségit... :)



"Nem tudtam hová tenni az idõnként megjelenõ korabelies hangulatú feliratokat(Az állam 340 Ft-tal dotálja a korszerû temetkezési módot; Ennyi meg ennyi ember tanul hazánkbam; Mi a szabadság(Engels szerint))."

Istenem, hogy mindig a lényeg marad ki!

A magyar kritika szakmaibb szárnya (Schubert Gusztáv pl.) ujjongva üdvözölte Jeles András 1979-es "Kis Valentino"-ját. Az, azóta már világosan látszik, magyar posztmodern egyik legnagyobb dobása ugyanis a film "cselekményéhez" legfeljebb igen áttételesen kapcsolható, néhol, legalábbis látszólag, tökéletesen értelmetlen feliratokat alkalmazott a vizuális üzenetet megerõsítendõ.

A kortársaknak döbbenetes módon, mintha fogalmuk sem lett volna róla, hogy a pontosan tíz évvel azelõtt készült "Szemüvegesek" már alkalmazta ezt a módszert, ezzel, mondhatni "meghaladva saját korát".

Hogy Simó Goddard vagy mások hatására élt a feliratnak ezzel az elidegenítõ funkciójával, azt nem tudom, de az biztos, hogy az inzertek alkalmazása igen gyakori a korabeli magyar filmekben (viszont, persze, mindig a dramaturgiával szoros összefüggésben) - gondolj csak a "Tízezer nap" elején megjelenõ Valery-idézetre, vagy a Tanu-ra.

Ehhez képest, és ezt még egyszer kiemelném, jelen filmalkotás a kontextus konnotációjában nem magyarázható, önálló szemiotikai funkcióval bíró eszközként értelmezi a feliratot - ha érted, mire gondolok... :)

(Mint ahogy még vagy fél tucat posztmodern magyar film teszi ezt késõbb, köztük pl. a Szõke-Badár koprodukcióból született "Európa kemping")
kgyuri0 2010 jan. 07. - 11:50:00
(16/37)
A kedvedért néztem meg, annak idején ez kimaradt.
Néhány ”ünneprontó” megjegyzés:
Engem Bujtor az értelmiségi kevésbé lepett meg! Nem szerepelt õ az
Álmodozások korában?
De az biztos is, hogy EsztergályosCval együtt voltak egy vitorlázós filmben, ott sztem valami értelmiségi fiú lehetett.
Viszont engem meglepett Töröcsik, az biztos, hogy kettõjük párosára filmen nem emlékszem.
Szegény Ronyeczra meg úgy emlékeztem, hogy nem volt ilyen égtelenül vastag lába.
Azt csak most vettem észre, ha nem néztem oda, Bujtor hangja tisztára Latinovitsé volt.
Aztán én nem vagyok egy bridzsjátékos,de legjobb tudomásom szerint az nem olyan, mint a csapdlecscsi, hogy cask úgy egy idegen beesik a partiba, aztán adj neki, a pároknak némi gyakorlattal kell rendelkezni, erre legalább utalás lehetett volna.
A film elejét sajnos nem láttam.
De elég zavaros volt nekem: 1.Túl drágának, megvalósíthatatlannak ítélték Bujtor terveit; 2. Nem lakásokat, hanem szolgáltató, “üzletházat” akartak építeni(errõl mint ha lett volna elõzõleg szó, esetleg erre célozhatott továbbá Bujtor, hogy mindent elõrõl kell kezdeni, valamint így legalább értelme lehetne Avar magyarázkodásának: hogy 10ezer ember magasabb szintû lakhatást kap).Különben Avar dumája csak afféle elvtársias, kartársias “rizsa”. Ez utóbbi sem baj, attól még “ülõbb” a korrajz.
Jó lenne, ha ezt afilmet megnéznék fiatalok, pl. bõsz komcsizók, hogy lássák esetleg az akkori helyzetet. De persze, azoknak Gyõzike, meg Benkõ a testhezálló mûsoruk.
Nem tudtam hová tenni az idõnként megjelenõ korabelies hangulatú feliratokat(Az állam 340 Ft-tal dotálja a korszerû temetkezési módot; Ennyi meg ennyi ember tanul hazánkbam; Mi a szabadság(Engels szerint)).
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 07. - 09:30:13
(15/37)
"Amúgy mai harmincas építészként csak azon csodálkozom, hogy mennyire nem változott semmi...:/2

Nos, akkor lehet, hogy nem is lõttem mellé, amikor azt mondtam, hogy nagyon sok probléma ma is élõ, ami a filmben elõkerült.

De, gondolom, mostanában a megrendelõk elsõsorban arrogánsak és követelõzõk - jól sejtem?

(Csak mert itt legalább még a nép volt a hivatkozási alap... :) )
Pirx_pilóta 2010 jan. 06. - 23:17:12
(14/37)
Valóban meglepõ Bujtor az értelmiségi szerepben - és meglepõen jó. Hogy hogyan találhatta meg ez a szerep? Ha onnan nézzük, hogy féltestvére, Latinovits, a Mûegyetem Építészkarán végzett, talán nem is volt neki olyan ismeretlen közeg...

Amúgy mai harmincas építészként csak azon csodálkozom, hogy mennyire nem változott semmi...:/
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 06. - 11:27:39
(13/37)
"Teljesen egyetértek, mert saját élményekbõl is elég jól ismerem a kort. ;)"

Ha megkérdezhetem, Te is hasonló módon értelmiségi pályán próbáltál érvényesülni az idõszakban?



"Ami pedig az általánosítást illeti, ha arra vonatkozik, hogy "a mai fiatalokat nem érdekli", akkor természetesen ez egy általánosítás.
De biztos vagyok benne - és így is gondoltam -, hogy nagyobb részüket nem érdekli."

Szívesen mondanám azt, hogy nincs igazad, de sajnos nem tehetem...

Közelében jársz az igazságnak.

És ez azért is szomorú, mert szó sincs arról, hogy ez a film aktualitását vesztette volna: rengeteg hasonló problémával kell szembenéznie ma is egy fiatalnak, ha ezen a "vonalon" vállal feladatot (sõt, némelyikkel nem csak akkor).

Nem véletlenül készülök bölcsésznek: ez a pálya ugyanis, bár igen rosszul fizet, de némi "egzisztenciális" nyugalmat ad...



"Nem színes, nem akciófilm, nem igazán eseménydús - és manapság ez szinte kizáró ok esetükben. Persze kivételek (mint mindig) vannak. :)"

Azért a legtöbben nem akciófilmeket néznek - míg a nyolcvanas-kilencvenes években, mondhatni, a legkedveltebb szórakozási formák egyike volt az ilyen típusú mozik lesése, manapság sajnos - számomra egészen döbbenetes módon - az ország nagy része max. Mónikán, a Barátok köztön és Benkõn nevelkedhet, ha televízióról van szó...

És - ami a legelkeseírítõbb - sokan el is hiszik, hogy ez a legmagasabbrendû táplálék, amihez az elméjük hozzájuthat.
9/10
fredi60 2010 jan. 06. - 08:57:35 9/10
(12/37)
Köszi az elemzést, jól sikerült.
Teljesen egyetértek, mert saját élményekbõl is elég jól ismerem a kort. ;)

Ami pedig az általánosítást illeti, ha arra vonatkozik, hogy "a mai fiatalokat nem érdekli", akkor természetesen ez egy általánosítás.
De biztos vagyok benne - és így is gondoltam -, hogy nagyobb részüket nem érdekli.
Nem színes, nem akciófilm, nem igazán eseménydús - és manapság ez szinte kizáró ok esetükben. Persze kivételek (mint mindig) vannak. :)
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 05. - 23:15:39
(11/37)
Egyébként az elemzést is részben neked szántam - reflektálandó az általad leírtakra...
Vinogradov 2010 jan. 05. - 23:09:22
(10/37)
Nem az elsõ, az értelmiségi lét kilátástalanságát boncolgató magyar film - de mégiscsak bátor munka.

Érdekes, hogy ez a korrajz is az új gazdasági mechanizmus megindulásának határmezsgyéjén született, ahogy jó néhány társa. A tervgazdaság és a különbözõ gazdasági szegmensek összehangolásának lehetetlensége elõször lesz mindennél erõsebben és leginkább egyedülálló módon a még igencsak "cselekvõ" attitûddel fellépõ magyar film témája.

Bár a mûfaj csúcsa, Bacsó "Kitörése", egy év múlva, 1970-ben készül el, annak a Liska Tibornak a fõszereplésével, aki látszólag egy hétköznapi, átlagos prolinak nézett ki, de a vastag nyak Magyarország egyik legértékesebb koponyáját hordozta - ám ez mit sem csökkent a film értékébõl...


A hazai államszocialista gazdasági modell meglehetõsen vulgárisan a következõképpen írható le: kezdetben volt 1949.

Az az év, amelyben elõször nyilvánult meg teljes valójában a magyar államszocializmus hivatalosan is legfontosabb doktrínája, vagyis az állandó törekvés a pozitív gazdasági mérleg kialakítására.

Kb. 1949 és 1954 között a szisztéma lényege az volt, hogy a lakosság életkörülményeit minél alacsonyabb színvonalon tartsák, hiszen, ha kevesebbet kell költeni a lakosságra, jóval több pénz mehet iparfejlesztésre, az ipar pedig ugye mindennél fontosabb.

Ebbõl az alapelvbõl született a következõ idõszak legfontosabb törekvése: a lakosság életszínvonalának igen lassú emelkedése mellett a mezõgazdaságot és infrastruktúrát nem igazán szabad támogatni.

Ez a szisztéma kb. 1962-ig érvényesülhetett - s ezzel meg is kezdõdött a tíz éves szerencsétlenkedés, amely végül ahhoz vezetett, hogy 1972-ben megkezdõdött az államadósságok termelése a kölcsönök nagyarányú felvételével, amely az olajválság mélyülésével mind komolyabb mennyiségû összegeket jelentett.


A "Szemüvegesek" az említett tíz éves légüres térben készült, mikor is azon spórolt az államgazdaság, amin csak tudott, miközben kifelé továbbra is igyekezte fenntartani a látszatot: mi sem változott.

A bizonytalanság és bizonytalankodás kellemetlen érzése bizony jócskán rányomta a bélyegét a gazdaság berkeiben ténykedõ értelmiségi egzisztenciák életére.

Ilyen figura filmünk hõse is - építészmérnök - akit Bujtor István alakít - szinte az egyetlen ilyen jellegû szerepe (legalábbis értelmségit más filmben biztosan nem játszott). Miközben õ maga imponálóan határozottan indul neki az általa kitûzött céloknak, a körülmények lassan megalkuvásra kényszerítik - a tehetetlenkedõ, tohonya vezetés viselkedése érthetõ módon bizonytalanítja el.

Amilyen bizonytalan a helyzete, olyan bizonytalan a magánélete is: világosan érezzük, hogy egy idõ után csak púp a hátán a dolog, csak több bosszúságot jelent, mint amennyire szerencsésnek tekintheti magát a Ronyecz Mária alakította felesége nyújtotta háttér miatt. Amikor meg végül csak "megcsalja" a Törõcsik Mari alakította hölggyel, abban sincs semmi spiritusz, csak amolyan álmos rutin.

A vállalatnál öregek vannak: az egyik (Molnár Tibor elsõrangú alakítása) azt mondja, hogy neki nem voltak fele ilyen jó lehetõségei sem, hogy õt kinevetik, pedig hol voltak ilyen kitûnõ cirkumstanciák a háború elõtt, mikor "majd meggebedt, hogy mérnök lehessen"...

A másik, a nagy tiszteletnek örvendõ professzor úr (Major Tamás), 1920-ban kezdte a szakmát (hallhatjuk a háttérben, a Szabadság hídra nézõ presszóban játszódó jelenetben), igazi polgári figura, de sokat õ sem nyújthat a tapasztalaton túl: "nekünk is a magunk lehetõségei között kellett boldogulnunk. Most pedig mások a lehetõségek... - Igen, abban egyetérthetünk, hogy mindenképpen jobbak, hacsak... - Hacsak? - Tudja ezt mostanában mindig csak hozzá szoktuk tenni...").

A középgeneráció se könnyebb eset, márpedig a vállalat vezetése közülük kerül ki. Avar István karaktere pl. csak a kardcsörtetésig jut, no meg néhány értelmetlen következetés levonásáig, a Keres Emil alakította figura pedig, akit ugye vezetõként döntési pozícióban láthatunk, annyira tipikus, hogy tipikusabb már nem is lehetne - "Mi sokat várunk Valkó elvtárstól, de hát az anyagi lehetõségek, ugye..."

Pedig sejthetõ, hogy Valkó terve igazán minimalista, sejthetõ az is, hogy számolt a következményekkel, de hát mit lehet kezdeni egy olyan helyzetben, mikor az egyik percben azt mondja a fõnök, hogy "négy lehetõség túl kevés", a másikban meghogy "de hát az anyagbeszerzés körülményei, a kialakítás feltételei, a munkások bére..." - utóbbira érkezik Valkó válasza: Nem hiszem, hogy merényletszámba menne a vállalati költségvetéssel szemben, hogy a munkások kétszerannyi munkáért kétszerannyi pénzt kapjanak... - Igen, igen, de tetszik tudni, hogy van ez...

Válvonogatás, aktatologatás, s végül a döntés: egyszerûbb, ha nem épül ház...

Ilyen körülmények között persze nem csoda, ha Bujtor elõbb bedobja a törülközõt ("Nézze fiatalember, ha ön húszéves fejjel kap egy ilyen munkát, és azt mondja, hogy ilyen lehetõségek között nem tud mit kezdeni vele, akkor én meg magával nem tudok mit kezdeni. - Márpedig én ilyen körülmények között nem építek. Szart nem építek..."), majd rezignáltan csak beletörõdik a dologba (Valkóné: Tudod ez a baj veled: hogy elõször mindenkit lehordasz a sárga földig, aztán máskor meg minden palinak igaza van...).

Beletörõdése ott válik megkérdõjelezhetetlenné, mikor a fiatal hallgatóval opponensként közli: a diplomamunkája semmit nem ér, mert az ötleteinek megvalósításához nyilvánvalóan nem talál elegendõ nyersanyagot, meg hát Magyarországon ilyenhez nem is lehet hozzájutni, arról nem is beszélve, hogy értelmes megrendelõ ilyen tervre soha nem fog rábólintani.

A fiú persze tiltakozik, de már érezzük: végül õ is be fogja majd adni a derekát, hiszen így egyszerûbb.

Minek újítani, ha Magyarországon az életben nem fog érdekelni senkit...

Avagy, mondhatjuk, ha nem csak a Kádár-korszakról beszélünk, Németh László Misztótfalusijával: "Így csináljon az ember tipográfiát Magyarországon..."


A "Szemûvegesek" az elsõ Simó Sándor, a kitûnõ filmes szakember és polihisztor öt mozifilmjének a sorában, s bár látszólag csendes, rezignált dráma, valójában szinte forrnak benne az indulatok.

A forgatókönyv, amely szintén az õ mûve, rendkívül erõs darab: Simó még arra is odafigyelt, hogy egy építész másképp jegyez meg egy adott házat egy adott elintézendõ ügy okán, min egy átlagember.

A kitûnõ párbeszédek féldokumentarista jelleggel párosulnak: e szikár filmben több amatõr szereplõ is felbukkan, de, minthogy mindegyik a "valódi nép" soraiból kerül ki, a kontraszt hivatásos színészek és amatõrök között az értelmiség és a "kisember" közötti ellentétekre redukálódik, s mint ilyen, hangsúlyozza a film konfliktusait, ahogy Valkó fogalmazott a "tények és a vélemények oppozíciójának" feloldhatatlanságát.

Simó filmje nem kínál kiutat, hogy stílszerû legyek "kitörési" pontot: szinte félelmetes, ahogy érzékelteti, hogy alapvetõ változásoknak kell lezajlania, hogy szemléletbeli progressziónak kell érvényesülnie, ha komoly változások megindítását szeretné indukálni a társadalom.

Simó felvetette a kérdést, a választ pedig Liska adta meg az "Ökonosztátban" és a már csak a fióknak írt "Szent barmunk..."-ban.

Nem hallgattak rá, s a rövid távon hasznosabbért feladták a hosszú távon megvalósítható, de biztos társadalmi reform koncepcióit - lám, meg is bukott az államszocializmus.

És lám, ennek következményeit ma is nyöghetjük...


Pedig, ha másképp lett volna, "hacsak"...
anikoom 2010 jan. 05. - 22:27:31
(9/37)
sajnos általánosítasz...:(
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 05. - 21:49:00
(8/37)
Mellesleg rengeteg mindenben hasonlít az akkori helyzet a mostanira...
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 05. - 21:48:15
(7/37)
Jómagam 23 éves vagyok...

Talán túl öreg? :)
Vinogradov 2010 jan. 05. - 21:47:55
(6/37)
???
9/10
fredi60 2010 jan. 05. - 20:43:48 9/10
(5/37)
Kitûnõ korrajz.
Sajnos a mai fiatalok nem fogják értékelni. :(
Óz 2010 jan. 05. - 20:12:43 Előzmény Vinogradov
(4/37)
Ráérsz rendesen.
poppea 2010 jan. 05. - 19:43:58 Előzmény Vinogradov
(3/37)
és...?
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 05. - 10:00:13
(2/37)
Pardon: a 60-as évek végének magyar értelmiségérõl
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 05. - 09:59:46
(1/37)
Simó Sándornak, generációk "tanítómesterének" és "létre ébresztõjének" alapfilmje a magyar értelmiségérõl - mindenkinek csak ajánlani tudom.

Többet egyelõre nem mondanék róla, mert négy vagy öt éve láttam utoljára, de ma este újra megnézem és garantáltan lesz mondanivalóm...