Nem is az a bajom a fordítással, hogy nem igaz. Hanem hogy elvették belõle a többi jelentésárnyalatot. (A 'könnyû' fordítás megõrizte volna a cím valamennyi értelmezési lehetõségét, szerintem.)

Azért remélhetõleg némi költségtérítést elfogadtak a humanitárius szolgálataikért. :) Különben még mehettek volna õk is földet túrni, miközben õk maguk mûveletlenek maradtak volna.

Egyébként egy jól elkészített film képes arra, hogy a bemutatott konfliktus minden szereplõjét bírálja, lehetõleg mindenkit 'érdemei szerint'. S számomra úgy tûnik, ez a film meg is tette.

szerintem jó fordítás a szelíd motorosok. a negyvenes, ötvenes évektõl a motorizáció nagymérvû elterjedésével amerikaszerte motorosok tömörültek bandákba, hell's angels, pl. ezek a xix század lovas rablóbandáinak valamiféle reinkarnációi voltak, kizárólag bûnözõ életmódból tartották fenn magukat, védelmipénzek, drogkereskedelm, prostitúció, rablások,stb. ezeket úgy rettegte közép-nyugat kisvárosainak lakossága, mint annak idején butch cassidy bandáját. e motoros bandák számlájára írható a hírhedt manson-gyilkosság is. na õk voltak a "durva" vagy "kemény" motorosok.

na most ezekkel nem összekeverendõ a két "szelíd" motoros, akik nem bandáznak, nem gyilkolnak, semmit nem tesznek, ami rajtuk kívül más embernek árt. a drogot, amit szálítanak, nyilván olyanoknak viszik, akik be akarják venni azokat a nyamvadt drogokat, így kvázi, segítenek nekik, nem pedig megkárosítják õket. tehát a két csávó, korabeli megítélés szerint "úgy érezte, szabadon él". Ennek a vélt szabadságnak gyakorlását akadályozták meg brutálisan ""az amerikai Dél áldott dolgos vidéki jófejei, hogy tettük például szolgáljon 40 évvel késõbb egy poros közép-európai ország nagytudású fiataljai számára."" Szojgosz népünk gyõszni fokk.

A jó cím kifejezi az alkotó szándékát. Itt most ugye az a 'kérdés', hogy mit akartak hangsúlyozni? Ilyen egy szelíd motoros, vagy egy laza motoros? És a hsz-okból az tûnik ki számomra, hogy az alkotók célja az utóbbi lett volna, de erre a magyar cím még távoli asszociációt sem enged. Ezért szörnyû, hogy így fordították.

Laza Motoros (?)
Egyáltalán hogy lett többes szám? Persze, ketten voltak, de akkor az eredeti a kérdéses.
Egyébként tényleg szelídek voltak.

Bár a filmet nem láttam, de bohim legutóbbi hsz-ából az az érzésem támadt, hogy "nem az volt a rendezõ célja hogy a szívünkhöz nõjenek".
És ismét külön szeretnék gratulálni annak, aki 'Szelid motorosok'-nak fordította a címet, ezzel csípõbõl lõve le az 'Easy rider' összes lehetséges jelentésárnyalatát. Azt az egyet kivéve, amirõl gyanítható, hogy némileg eltér az alkotók feltételezhetõ szándékától.

A „kor Amerikája” nagyon helyesen tette, ha a felvonuló táncosok közé otromba módon behajtó motorosokat rács mögé dugta. Gyanítom, a mai kor Amerikája sem járna el másképp.
A kor pontos ábrázolását egyáltalán nem hiszem. De ettõl még lehetne jó a film.
30 éven át visszatérõen hallottam errõl a filmrõl, és végre most megnézhettem. Óriási csalódás volt. Nem csak nekem, azt hiszem. Pl:
Szelíd motorosok: a fene egye meg
Egészen eddig abban a hitben éltem, hogy a hatvanas évek valami k*rva jó dolog volt. Má'mint a világ demokratikusabb felén. A hippikorszak, a szabadság, a közösségi szellem meg a minden. Aztán most megnéztem a Szelíd motorosok (Easy Riders) c. filmet. Ez ugye abszolút kultuszfilm, a hippikorszak szarrá ünnepelt ikonja. Logikus a következtetés, hogy a hippikorszak valami ilyesmi volt. Ebbõl meg az következik, hogy a hippikorszak: übergáz. Mert ez a film - az.
Elõször is, ez a film elvileg a szabadságról szól. A szabadság viszont nem más, mint egész egyszerûen a boldogság szinonímája. Nos, a film fõszereplõi látványosan nem boldogok. Mély belsõ ellentmondásaik vannak, csak menekülnek, fogalmuk sincs, hogy mi elõl és hova. Legfõbb életcéljuk megnézni egy karnevált. Nem tudják, mi elõl menekülnek, egy pillanatig sem fogalmazzák meg, vélhetõ, hogy a fogyasztói civilizáció gépiessége elõl, de nem tudnak megfogalmazni semmiféle alternatívát vele szemben, de még azt sem, hogy miért nem tetszik nekik, hanem csak menjünk, motorozzunk, oszt tépjünk be, hö, mer' az vicces. Leginkább maguk elõl menekülnek, a saját céltalanságuk elõl. Keresnek valamit, de a leghalványabb sejtelmük sincs róla, hogy mit. Nincsenek álmaik, nincsenek vágyaik, nincsenek céljaik. Számukra egyetlen jó dolog van: jól betépni. De a drog náluk nem a spirituális megismerés eszköze, hanem csak amolyan üssük-jól-ki-magunkat dolog, ezt bizonyítja az is, hogy rendesen isznak is közben, amit a Timothy Leary - féle emberek sose tettek, és a film egyik csúcspontjaként talajrészegen LSD-znek be.
Azt is elég sz*rul csinálják, semmi felismerés a valóság természetérõl, csak parázás fel-alá. Szimpla buta emberek, akik semmit sem tudnak kezdeni a szabadságukkal. Jellemzõ példa, amikor elmennek kupiba, és igazából csak Dennis Hopper miatt mennek, akkor Peter Fonda, aki nem is akar baszni, képtelen értelmesen elmondani a kurvának, hogy miért van ellenére a dolog, annyit bír csak kinyögni, hogy "Iszol egyet?" meg "Menjünk ki." Gratulálok.
Aztán ott van a hippikommuna. Errõl eddig azt hittem, hogy f*sza dolog lehetett. Az erõs és idealista ember, ahogy visszatér a természethez és a közösséghez... hát persze. Szerencsétlen lúzerek, akik õskori módszerekkel túrják a földet, ha épp nem jön be, akkor döglött lovakat esznek, és semmiféle bátorság, erõ, hõsiesség és idealizmus és magasabb célok nincsenek az egészben, csak a teljes nihil, amit minden spirituális cél nélkül, csak a vicc kedvéért használt fû tart úgy-ahogy össze. A közösség is csak amolyan összeverõdésnek tûnik, nem látni igazi közösségi szellemet: az egó fellazulását a barátságban, szeretetben. Görcsös az egész.
Egyszóval, ez a film nem a szabadságról szól, hanem a boldogtalanságról, a görcsösségrõl, a céltalanságról és az az elõli menekülésrõl, ami csak a szabadság halvány illúziója. Egyszóval: a teljes nihilrõl. Ennél még a filmbeli buta farmerek is jobbak, mert van miért élniük. Szó sincs itt semmiféle spirituális forradalomról. Az egész filmben egyetlen rohadt szó filozófia nem hangzik el, és társadalomkritika is csak nagyon-nagyon kevés, és azt sem a két motoros adja elõ, hanem az ügyvéd haverjuk. A fõszereplõ motoros hippiknek nincs semmiféle társadalomkritikájuk. Még a filmben bemutatott igen szép tájakról sem ejtenek egy szót sem. Csak a motor, a spangli, és a nihil. A teljes nihil.
Igen, tudom, Timothy Leary, Terence McKenna, Alan Ginsberg, satöbbi. Ez a mérleg egyik serpenyõje. A Szelíd motorosok meg a másik. És tömeges szinten ez tûnik reálisabbnak, hiszen ez a hippikorszak nagy kultfilmje...
Ezután már csak egyet nem értek. Elvileg a hetvenes évek punk-korszaka a hippikorszak álmaiból kiábrándulásról, a nagy nihilrõl szólt. Hol vannak itt álmok? Létezik ennél nagyobb nihil?
Forrás : http://www.valodi.hu/szelidmotor

Több szappant a szerecsenre !:)
Mi az, hogy „le lett tudva” az elején a drog-kereskedés ? Dehogy ! Inkább – további germanizmussal – be lett mutatva, kellõ részletességgel, nehogy megfeledkezzünk róla. Nagyon is igazi kriminalitás volt ez a javából, és a bûnözésbõl származó lóvé mindvégig ott volt a filmben, a tankban csõbe töltve.
Pesszimista vagy. Szerintem az ember alapvetõ tulajdonsága az emberszeretet. 10 parancsolat és egyebek. És ennek semmi köze a kultúráltsághoz. Igazán nagyszerû jellemekkel találkozhatsz a hétköznapi, alacsony iskolázottságú emberek között, ha egy kicsit is kíváncsi vagy rájuk.

Na nézzük mit látunk a filmben - kevésbé tudományosan - . Emberek életérzéseit,
egy kiégett, cinikus ügyvédet, két srácot motorral, és néhány hozzájuk csapodó
"arcot". Persze hozzá a Steppenwolf :Szabadnak születtem számát. Tény ,hogy drogot csempésztek. Ebbõl indulnak neki a sokat vitatott szabad vagy az itt megfogalmazott szabados életnek. Pestiesen, hogy "érezzünk". A filmen más nem történik mint az utazás közben ért élmények képi megjelenítése. Az ellentétek
folyamatos ütköztetése : a "hosszúhaju motoros állatok" viselkedéshez milyen a viszonya különbözõ társadalmi rétegeknek. Látjuk a hipik és srácok viszonyát.
Az egyszerû farmer és a srácok viszonyát. A Mardi Gras mai napig is ua. szines forgatagát / akár droggal , akár anélkül/.A kor amerikáját, ahol egy motrorral való megjelenés is elég ahhoz, hogy az "engedély nélküli parádézás" vádjával le lehessen valakit csukni. De sorolhatnám tovább a képeket , vagy ellentét párokat.
Mitõl igazán jó a film? Az én olvasatomban azért, mert állásfogalásra késztet.
Kinek, kinek neveltetése, társadalmi érzékenyége, a történethez képest elfoglalt
szociális érzékenyége tükrében.
Azt se felejtsétek el ,hogy más és más az üzenete az 50-s és 20-s generációnak.
Amiért igazán jó mint film és kiállta az idõk próbáját, nem más mint a kor pontos ábrázolása és máig érvényes viselkedési formák , élet út válásztások
ábrázolása.
Kicsit hosszúra sikeredett, - bár még tudnék mit írni - :).
Szóval nézzük a filmet, és várjuk a "hatást" mi az amit kivált belõlünk?

Mivel a drog (mármint a kereskedés része) a film elején le lett tudva, én azt vettem ki a történetbõl, hogy ezzel teremtették meg a lehetõséget a "szabadságukhoz". Nem gondolom, hogy igazi hivatásszerû terjesztõk voltak, de nem állt tõlük távol, hogy mint eszközt felhasználják.

Szabadság-szabadosság. Érdekes kérdés. Jó kis definíciók vannak rá, de maradjunk az értelmezésénél. Ha a szabadságba nem fér bele, hogy meg is tegyem, amire lehetõséget biztosít a szabadságom, mert az már szabadosság, akkor itt valami elég jelentõs zavar van. Én azt gondolom, hogy a szabadság az adott téen mutatkozó korlátok hiánya. Ha az ebbõl származó lehetõségeket valaki kritikátlanul, korlátok és normák nélkül kiéli, az szabadosság. De ha megfelel bizonyos elvárásoknak az a hajlam, ahogy a lehetõségeinkkel élünk, akkor annak bele kell férnie a szabadság fogalába. Persze ezek az elvárások sok szempont szerint meghatározottak (társadalmi-, egyéni normák, jog, erkölcs, stb.). De tény (azt gondolom), hogy létezik az a határ amit átlépve már szabadosságról beszélhetûnk, míg amin belül maradva még szabadságról.

A déliek reakciója. Azt gondolom, hogy az ember alapvetõ tulajdonsága, hogy (mértékében, megnyilvánulási formájában persze elég tág határok közt kivitelezve, de) ami ismeretlen, más, azt igyekszik eltaposni. Az már csak kultúráltsg kérdése, hogy elõtte akarja-e megismerni. De ha ez nem sikerül, akkor kultúra ide vagy oda, igyekszik közömbösíteni, saját biztonsága, lét- és fajfenntartása érdekében.

Nem csoda, hogy nem veszed észre a filmbéli vidékellenességet, hiszen a te szavaidból is sugárzik a vidékellenesség. Elfogult vagy barátom, méghozzá elvakultan. Az alkotóknak és neked is a szorgos hétköznapi emberek csak egyszerûen „sutyerákok”, akik ráadásul ok nélkül gyilkolnak. Na ne ! Megyek az úton, nem tetszik a pofája és lelövöm ???? Hát iylen nincs.
Ezzel szemben tudd meg most tõlem, hogy a kábítószer-kereskedõ egy hétpróbás alávaló gazember, akiket te és az alkotók a szabadságszeretetükért istenítetek. Ó Szabadság, könyörgöm, ne szülj nekem ilyen rendet !

Furcsa, hogy vidékellenes, közben meg jártak ott is. Egyébként ezt honnan szedted?

ajjajj. '69-ben nem vonultak milliók woodstockba, legfeljebb 4-500 ezren, szerte amerikából. ezel kapcsolatban vicces az a tény, hogy '99-ben végzett felmérés szerint 30 évvel woodstock után kb 3 milliónyi amerikai (plusz még egy millió a világ többi részérõl) állítja azt, hogy ott volt woodstockban. na jó, fakadjon ebbõl tévedésed.

a szelíd motorosok nem woodstockról szól, ezzel, a hippizmus eszme-,kór- és lélektanával vagy mivel, csupán laza kapcsolatban van. a két szelíd motoros nyugatról tart dél-kelet felé, woodstock északnyugaton van, tehát földrajzilag sincs egyezés. a két motoros simán kábítószert szállít egyik pontból a másikba, míg woodstockba zenét hallgatni mentek a emberek. na ja, szívtak-nyaltak is, mint a torkosborz, de az egy másik ügy.

ez a középosztálybeli-szöveg meg olyan, mintha egy 70-es magyar ifjúságból (a kisz kb ifjúsági hetilapja) ollóztad volna ki a kisz kb felkent újságírója által ideológiailag gondosan megkonstruált, képzelt tudósítását. egy amerikai popfesztiválról. a hippik nemcsak a középosztályból kerültek ki, mint ahogy 'csöves' sem csak a lumpenproletariátus kallódó gyermekei lettek a hetvenes évek végén, magyarországon, és digó sem kizárólag a romacsávók, popper sem az orvoso és mérnökök fiai lettek.

a szelíd motorosok azonban egy roadmovie, mondom. nincs benne vidékelenesség (miféle agybaj állíttatja veled ezt?), azonban drámaian felsejlik a mindig is jelenlévõ észak-dél közti ellentét. a szabad motorosok az északi szabadságot, szabadosságot testesítették meg a begyepepsedett, álszent és korlátolt bigott déllel szemben. ezért lettek a csávók lelõve, mert ne szerették õket. ott, délen, ahol azok a suttyók lelõtték õket. délen, tehát nem woodstockban. ami északnyugaton van, ugye. az északnyugati farmerek igen etették a hippiket, sõt egy bizonyos max yasgur ingyért adta a fesztivál színhelyét (nemúgy mint tarlós úr). de délen csak az látták a két hippi-kinézetû akárkire, hogy hövaze ittezekadikkmámilyenek.... puff puff. belekötöttek a sutyerákok abba, ami nem fért bele a szûk agyukba. ennyi.

Érthetetlen, értelmetlen és vidékellenes. Ráadásul nem is hiteles. 1969-ben milliók vonultak fel Woodstockra, túlnyomórészt a politikai elit és a standard középosztály által kirekesztett és becsmérlõen lehuligánozott hippik és elvbarátaik. Senki nem bántotta õket, farmerek nyújtottak ingyenesen szállást és étkezést. A Scorsése dokfilm a hiteles szerintem errõl a korról.

Ez egy óriási mozi. Magát a szabadságot jelképezi, el sem tudom képzelni, itt mi volt, itt hogyan fogadták a filmet. Jack Nicholson nagyon jó volt benne. Szíven ütött a film.

Nem bántam meg, hogy megnéztem. Zene, képek, dialógusok, színészi játék, minden rulez! A múlt évszázad nagy éve volt '69! Véletlenül én is akkor születtem ;-).
(Harcosok klubja, hm? Abban biztos több akció volt...)

Igen, zárt vetítésen.

Akkoriban a Kiváltságot (Privileg)is láttátok? Azt jól indexre tették.

Ja, nézni kell!!!

Elég rita, hogy ilyen jó filmet leadnak (Habár a Taisofõr), nézhetõ idõpontban, így most meg kell nézni!

sajna 625 soros TV képen nem lesz olyan mint a vásznon - pedig Kovács László "Isten nyugalmazza" megérdemelné, fantasztikusat fényképezett a filmre, a képvágásokról nem is beszélve, azóta (1969) sem láttam hasonlót, zenéjérõl nem is beszélve:: *5-ös >> hajrááá Dennis Hopper !! csak !!! 28x néztem meg a moziban....