Akkor a ludak a versbol inkabb az indian szuk csaladi koret jelenthetik.

Igen, rosszul emlékeztem. A kakukk madár valóban csak a tojásait rakja más madarak fészkébe.
De akkor meg sehogy sem áll össze, hogy a filmcím mire utal vagy vonatkozik.:)

A cím egy hasonlat, ami nagyjából McMurphy viselkedésére utal. A kakukk, mint ismeretes nem készít saját fészket, hanem más kisebb madarak fészkeit sajátítja ki magának. McMurphy az elmegyógyintézetet ugyanígy kezeli, mint egy fészket, ahova beköltözik, kis idõre kisajátítja, majd miután a büntetése letelt "továbbreppen". Persze aztán rá kell döbbennie, hogy a valóságban ez nem így mûködik...

Spolier

Akkor most így néz ki az ábra
Az angol eredeti cím
one flew over the cuckoo's nest
Ezt így fordítanám pontosan : Egyikük a kakukkfészek fölé szállt
Tehát az alábbi helyesbítések után:
Kakukkfészek a kórház.
Az a jómadár aki kakukkfészek fölé szállt az vagy McMurphy vagy az Indián.
Ha az indián akkor kicsit sántít de még jó lehet a "fölé" szócska mert õ nem az akinek látszik, így mondhatni felülrõl nézi az egészet.
Ha McMurphy akkor nem jó a fölé szócska mert õ önmagát adja, így a kakukkfészekre szállt tehán angol "ON" lenne az "OVER" helyett.
A kakukkfészek nem egy barátságos hely az indiánnak tehát õ nem kakukkmadár vagy kakukkfióka vagy kakukktojás és a többi sem, max az ápolók és a kórház igazgató.
A gonosz nem Ratchid nõvér volt hanem kórház igazgató, õ rendelhette el McMurphy agysebészeti beavatkozását. Ratchid nõvér sokkos állapotban volt aznap, és õ mindig megvédte a kórház igazgatóval szemben. A kórház igazgató börtönbe akarta küldeni, Ratchid meg McMurphy-t támogatta hogy ottmaradjon, ezért tudott ottmaradni.
Ratchid nõvér nem volt annyira gonosz, inkább némelyik ápoló volt az.
McMurphy, javított a hülyéken, életkedvet, optimizmust, reményt adott nekik a visszailleszklkedéshez.
Az indián azért ment oda, nehogy úgy végezze mint az apja vagyis menekült a társadalom elõl.
Azért ölte meg McMurphyt hogy ne röhöghessenek rajta élete végéig, így elvette az ápolók nagy-nagy örömét.
És ezzel együtt egy gyilkosságot is nyakukba varrt, vagyis azt a hitet hogy a kórházi dolgozók ölték meg McMurphyt, és õ mondhatja hogy azért menekült el mert félt hogy vele is ez fog történni.
Mérleg: 1 öngyilkosság meg 1 gyilkosság és 1 szökés 2 nap alatt, nyilván ezekután a kórház szétesik.
Ha netalán mégis van a versikének értelme,-de nem hiszem, szerintem annyi köze van hozzá mint egy festménynek a szobához- akkor ott a lúdak az ápolók és az igazgató lehet akik a szétesett kórházból mentek útjukra.

Rájöttem miért ölte meg az indián McMurphyt.
A következõket mondta neki az agysebészeten átesett McMurphynek mielõtt megölte:
"Úristen! Nem megyek el nélküled Mac. Nem tudlak így itthagyni. Nem hagylak így itt nekik. Menjünk"
Így azért ölhette meg hogy ne röhögjenek rajta élete végéig.

SPOILER
Nem hiszem hogy köze ahhoz a versikéhez.
McMurphy, gondolom õ javított a hülyéken, életkedvet meg optimizmust adott nekik. A film vége felé már egész happy volt mindenki.

Belenéztem, az indián azért mehetett oda, nehogy úgy végezze mint az apja vagyis menekült a társadalom elõl, és a film vége felé McMurphytõl õ is megkapta azt a tudást mint a többiek, az visszaillesztheti õket a társadalomba.

/SPOILER

Már rég láttam de hozzátenném a lényeg inkább az hogy mit mertek mûvelni régen ilyen kórházban, ez már nem aktuális.
Az indián a kakukkfióka mert õ azért ment oda hogy tanuljon, megtudja mi folyik ott.

Amikor McMurphy rájött hogy a lakók jó része nem õrült hanem hülye, mert ahelyett hogy élveznék az életet, "hajtanák a csajokat, kivernék a bunkót", önszántukból mentek abba a kórházba.
Ekörül lehet keresni a film lényegét: mondanivalóját ha van olyan: mit keresnek azok az emberek ott. Mi a fene ez az egész.
Õk szlengesen szólva lelki nyomorékok, akiket részben a környezetük tett tönkre.
Tele vannak elfojtott agresszióval amik belülról marcangolja és tépi szét õket.
Manapság már világosabb hogy ez a nyomorítás hogyan mûködik meg zajlik, kik csinálják, mi a célja meg az oka /thx ;-)/, legapróbb részletekig világos a kép. Pár éve még a pszichológusoknak leghalványabb fogalmuk sem volt errõl ui. itt a szûk/tág környezet már a társadalmat jelenti, az meg tabu volt, abba nem kötöttek bele, pedig a betegség forrása pont az volt. És mostanra a megoldás gondolom náluk nem az hogy megszüntetjük a betegséget hanem tudatosítják és együtt éltetik vele. Amikor tudatosul az elfojtott agresszió, akkor kijön a tudattalanból, az az ész irányítása alá kerül. De van úgy hogy nem bírja tovább az agy idegekkel, muszáj felejtenie. Ekkor jön a pia ami nyomja vissza az agressziót a tudattalanba, így kíkerül az agy irányítása alól a meg nem oldott probléma.
A gyógyszerek is hasonlóan hatnak mint a pia, nyomják bele a tudattalanba.

Ami a film címét illeti pár éve alaposan utánanéztem a neten, sokféle nehezen elfogadható, erõsen sántító magyarázatot találtam.
A legelfogadhatóbb eredmény:
Régebbi angol (20 századi) használta ezt a kifejezést, talán szleng.
"A száll a kakukk fészkére" ez a régi angol kifejezés szerint egyszerûen azt jelenti hogy az illetõ megõrül/megbolondul.

Jó film, bár a végét én nem így csináltam volna meg.

Erre a filmre csak 10-essel lehet szavazni

kedvenc.
ez is beteg film mindenfele tekintetben tehat kedvenc.
nickolson hajjal! mar erdemes megnezni!
nagyon szeretheto! csak ugye a konyv es a film vege nem egyezik meg.

Érdekes film volt, nagyon elgondolkodtató. A színészi játék zseniális, ilyet a mai filmekben nem nagyon látni, megérdemelten kapta azt az 5oscart. Nálam is 10-es.

A regény is kiváló de a film sem marad el mögötte. Ami a végét illeti-nem happy-end de nem is lesújtó. Tragikus és felemelõ egyszerre. Csodálatos regény és film.

Felbukkant a film az eredeti, pannóniás szinkronnal, amiben Nicholson hangja Újréti László: http://youtu.be/0FupUA8I3m8

FõfilmBolond.

A játék nagymestere, a kártyában a Jolie Joker. A mindenre jó lap a "legyen" szó – értelem – szinonimája. Amihez illesztem az lesz. A teljesség megfoghatatlan játéklapja.

Ez a McMurphy az igaz bolond. Szellem. Szabad. Egyéniség. Õszinte. Nincs rács, nincs korlát, nincs semmi akadály. ( Száma: 0?, 1, 22?)
Motivációjának alapja a pozitív szándék: a Játék, a buli, a kreativitás, a közösség, az erosz… Férfi alakzat.

Ratched nõvér a másik bolond (õrült). Anyag. Fogoly. Személytelen. Hazug. Korlátolt, mindentõl retteg, ami nem szokásos. (Száma: 2, 5, 10, 15)
Motivációjának alapja – (minek is?) – a megfelelés – (minek is?): Unalom, közöny, ego, frigiditás… Nõ alakzat.

Ha ez a két bolond, a pozitív és a negatív találkozik kõ kövön nem maradhat, nem kérdés!

Murpy törvénye szerint, ami elromolhat el is romlik! Vicces. Igaz.
Bolondos mondás, és aki ezzel nem él együtt, vagy nem tud együtt élni itt az anyagvilágban az Õrült.

("Bolondok" filmekbõl: Han Solo, Forest Gump, Rupert Pupkin, Quentin aki Montarge-ból való, John Keating, Bruno, Larry Flint, Alvy Singer, id. Szamba Otto…)

*** Spoiler ***
McM nem bûnözõ. Ez nagyon fontos, mivel fennebb a film leírásában – ráadásul – "lekistílûzik".

Verekedõs. És mivel sokadszor van a bíróságon ugyan azért - valszeg' az igazságért áll ki -, ezért felmerül, a társadalom számára konform-e az elmeállapota. Tehát nem bûnözõ, csak pont olyan, vagy hasonló bolond, mint Quanten Montarzsiból.

A kontroll teljes hiánya.
Cselekedetek a mezsgyén vannak ugyan, de a mögöttes szándék soha nem ártó.
Ártani tehát nem árt, mert tetteinek indítéka a pozitív gondolatok irányából áramlik. Nem árt, de a világ nem tudja tolerálni a kedélyét, a vidámságát, életszeretetét, mosolyát. Mindenkivel kijön, csak az önkénnyel, a hatalommal, az erõszakkal nem.

Az elsõ ülésen, a pozitív neurotikusok és a negatív neurotikusok - remekül szétválasztva - jót vitatkoznak - Istenrõl. A bolond, aki belecseppen ebbe: nem is érti mirõl van szó. Õ bolond. A többiek Õrületéhez – Ratchied nõvér a legveszélyesebb is ide tartozik –, kétség sem fér. A Bolond fejében minden pont annyira egyszerû, mint amennyire bonyolult. Éppen ezért röhög ki mindenkit, aki komolyabban veszi magát, mint amennyire kellene. Az ott ülõ "karaktereket", a felvett szerepekkel bajlódó társait, "beakadt" (szamszara) gondolatok foglyait, értelmezni sem tudja. Mint minden rendes bolond szabad és független marad. Éppen ezért tud létezni, és nem csak úgy simán élni.

A bolonddal nem lehet kiszúrni, mindig feltalálja magát. Éppen ezért mindig övé a morális igazság.
A baseball meccs közvetítése, jól példázza a Bolond magatartását: picit térjünk el a szabálytól – lévén csak megbeszélés kérdése – és mindenkinek jó. Aki ezt ostobán, igazságtalanul felülírja, annak nekimegy: nincs lehetetlen! Annak is nekifut, aminek senki soha, azt is megszervezi, amit senki soha, és véghez viszi, amit addig senki soha. Nem lehet legyõzni, mert az igazság, ami az oldalára kerül, felemeli... Mint a kezét a "katatón" Indián.

A Bolond mindent megpróbál, hiszen nincs lehetetlen csak tehetetlen. A zuhanytömböt is fel akarja emelni, mivel érzi magár olyan erõsnek. De azt biztosan tudja, hogy fellehet, ha Õ nem is tudja.

Ez a Bolond tragédiája: a segítség .

Azt soha nem kap. A Bolond nem kaphat, hiszen mindenki számára Bolond. Pedig a segítség az emberi közösség egyik legfontosabb alapja. (lenne).
Csak föntrõl kaphat. A megváltásból, a szellemtõl jöhet segítség máshonnan nem. A szellem, a spirituális lény – nevezhetjük Istennek is - megtestesítõje a Fõnök, az Indián, aki szintén nem ide az anyagvilágba való (a filmben: pasztellrózsaszín diliház), de az Indián mentalitásba belegondolva tök mindegy, hogy kint vagy bent él: sehol sem szabad, kint is bent is rab marad. Inkább néma, lelassul, megszok', beletöröd', de nem veszti el jelenlétét (késõbb a miért). És ha a könyvet veszem, ugye Õ a Történet mesélõje…

Remekül van felépítve, az ápoltak viszonya Ratchid nõvérrel (férfi-nõ viszony). Minden paciens vagy a mamától retteg, vagy a feleségétõl , vagy a nõktõl általában, vagy szex mániások, ami ugye a másik véglet, de véglet. Úgy egyáltalán attól a nõtõl, akit Retchit nõvér egyként képvisel, aki Õket álságos, hazug kedvessége mögül álnok mosollyal "gyógyítja" a világ szabályai szerint. Bár szavai feloldozásról beszélnek, nyomasztó lelki terrort árasztanak. A Nõvér minden Dialógusban érthetõ, racionális és a Férfi mégis falra mászik tõle… A Bolond az Igazi kihívója, mivel Õ nem fél semmitõl és senkitõl.

A bolond akkor is bolondozik, ha bajban van. A kedvét azért nem szegi semmi, mivel minden egy játék. Az elektro sokk is. Kibírom, hiszen szabad vagyok és a lelkem az enyém: azt meg nem veheti el tõlem senki!
Amikor visszatér is Bolondozik. És már nem középre ül a pozitív neurotikusok és a negatív neurotikusok közé, hanem a pozitív neurotikus közepébe – a filozófus és a térítõ közé. Az Õ helye ehhez van a legközelebb.

A Bolond másik nagy "tragédiája" az igazságért folytatott harca.

Ott van, ahol dolga van. Létének eleme a most és itt. Nincs terv, vagy ami van, az azonnal fölülírható, ha igazságról, ha a barátságról van szó és annak ügyében kell eljárni.

Billy Bibbit nem dadog. Egy mámoros este után, amikor nem a MAMMA dönt helyette, feltámad, életre kel, férfivé válik, és nevet és mosolyog és viccel és kapcsolata lesz a világgal…
Erre jön a MAMMA legjobb barátnõje és Ratchied nõvér visszagyalázza oda ahonnan megszabadult. Nem bírja…
A Bolond sem. Az esztelen terror ellen lázad és szabadságot követel. Minden forradalmár – a Bolondok többsége forradalmár (nem politikai értelemben FONTOS!), vagy mûvész – az igazságot akarja, az alapelvet. Ha ez sérül, érzete nem gátolja semmiben… Így helyes. Csak reménykedhetünk, hogy van legalább egy valaki, aki az életben így kiáll értünk… Még halálunk után is…

Akire számíthatunk a Fõnök. Az Indián. Ha szerencsénk van, minket is lesz valaki, aki megszabadít attól, hogy személyiség, egyéniség nélküli életet éljünk.

Az Indián megvalósítja életben tartja, a Bolondot. Nem hagyja legyõzni. Elviszi magával McM lelkét, hiszen a szája elõtt elhúzza a kezét, megmarkolva a lelket, amit kilehel.

Beigazolva a Bolond összes igazát, megszöknek az õrületbõl a szabadság felé, közösen, együtt…



(Tarrot lapok és leírásuk: http://www.astrologia.hu/doc/hamvas_tarot.pdf
A lapok "értelmi helye": http://4.bp.blogspot.com/_TvC8izj4_9o/TNqB7guP3gI/AAAAAAAAA1k/2FyZc3twHMY/s1600/aa-Kabbalah-9-9-10.jpg)

A film fo uzenete legrovidebben: hatalom vs. a nep. Meg egyszerubben, az egykori Szovjetunio es a szocializmus egy korhazi kornyezetbe atultetve. Formannak is azert kellet Amerikaig elmennie, mert csak ott tudta ezt a filmet elkesziteni. :)

Kevés olyan filmet forgattak könyvbõl, amit sikerült jól "visszaadni". Ez ilyen.
Nem csak a szereplõk, de a cselekmény is olyan lett, ahogy megvan írva.