Az Idegenek
Linguafoeda Acheronsis (Magyarul: Acheroni Fiaskó)
Az idegenek, vagy más néven xenomorphok tudományos neve, besorolása. Gropius Lysenko, a híres Weyland Yutani-s biológus nevezte el a fajt.


Az idegenek sok néven ismertek, a tudósok körében csak xenomorphok, a gyarmati gyalogságnál csótányok, rovarok, dögök, a mentálisan megtört Spearek leginkább sárkányként emlegetik õket vagy messiás ill. istennõnek a királynõnek, a galaxis egy másik szegletében kemény húsúként.
Ám teljesen mindegy milyen névvel illetjük, aki találkozott akár egyel is az általában a „tökéletes gyilkoló gép” névvel illeti.
Az idegenek mivoltát az emberiség sokáig nem tudta, körülbelül a fertõzés elterjedésével egy idõben tudta meg az ICC vezetése, hogy egy Proteus nevû bolygón gyártották le az elsõ egyedet. Igen, gyártották, mint egy limitáltan intelligens biológiai fegyvert, hogy kik, arról nagyon kevés információja van mind az embereknek, mind a Yautjáknak.
Az emberek Pilótaként emlegeti a fajt, akik véres polgárháborújuk miatt kifejlesztették ezt a biológiai fegyvert több tízezer évvel ezelõtt. (részletekért lásd: Pilóta – A Faj)

A xenomorphokat nem igazán lehet hasonlítani semmilyen más élõlényhez, amivel ember eddig találkozott. Két vékony, de rendkívül erõs karral és lábakkal, egy farokkal és egy banán alakú hosszú fejjel, mindenféle látható érzékszerv nélkül. (persze a karok és lábak száma nagyban függ a gazdatest adottságaitól) Kivétel ez alól a száj ami „ezernyi” tûhegyes fogat rejt, sõt egy ún. Szekunder kilökhetõ „nyelvük” is van, melyen egy újabb fogsor kap helyet, ez a szervük elég halálos, mivel a dolgozó olyan erõvel tudja kilökni nyelvét, hogy könnyedén szétroppantja vele egy humanoid csontos koponyáját.
Bár nincsenek külsõ érzékszervek, de ritkán egyes példányok koponyájának elülsõrészén megfelelõ megvilágításban mintázatként látszik a gazdatest koponya szerkezete. Ez egy eléggé földön túli „arcot” kölcsönözve a lénynek.


Egy példány megnõhet akár 2-2,5 méter magasra, ez mindig a gazdatestétõl függ. (Mikor az idegenekrõl beszélünk, általában az emberbõl kikelt variánst vesszük alapul) Végtagjai nagyon erõsek, egy ember karját játszva kitépi, és hatalmasakat tud ugrani, lábain és kezein akár 6 karom is helyet kaphat, ezzel egy érdekes képességet fejlesztettek ki, a falon mászást, képesek a falakon, plafonokon könnyedén nesztelenül mászni, ez valószínûleg a lények részlegesen hidraulikus elven mûködõ mozgása könnyíti meg. Továbbá valószínûleg milliónyi mikroszkopikus szõrszár szerû képzõdmény lehet az ujjaikon és tenyerükön / lábfejükön, mint a gekóknak, ez is segíti a falon való mászást. A lény „bõre” leginkább a földi kitinpáncélos rovarokéra emlékeztet, egy rendkívül ellenálló héj borítja, ezzel nagyon zord külsõt adva az idegennek. Nagyrészt szilikon polimereken alapszik a lény felépítése, de megtalálhatóak más váz anyagok is, mint amik a kitin vagy a csontvázakért felelõsek. Külsõ vázuk rendszerint fekete – sötétkék - sötétbarna, továbbá lilás és zöldes színárnyalatú idegenek is léteznek.
Farka hosszú, csontos, rendkívül könnyen manõverezik vele, két lábon járásnál egyensúlyozó szervnek is mûködik, a farok vége rendkívül éles tõrszerû alakban végzõdik, amivel könnyedén felnyársal egy humanoidot akár fémpáncélon keresztül is. Ennek a végzõdésnek még egy fontos célja van, a farok végében egy kis méregcsatorna is található, amivel ha az idegen csak egy kicsit is belemélyeszti az áldozatba a farkát, bénító mérget fecskendezhet belé. Egyes variánsoknak éles tüskék találhatóak a farkon.
Egyes példányoknak hátán található egy kis tüskékkel ékesített kinövés, mely a fészek falába való beakaszkodást segíti. Háton még általában furcsa légzõcsövek találhatóak, ezeknek feladatuk ismeretlen, sokak szerint légzõszerv, de nincs szükségük levegõre a lényeknek, talán lehet, hogy valamiféle részecskefelfogó szerv, ami az élõ szervezetnek energiát ad. Feltehetõen õk is képesek a környezetükbõl bioenergiákat kivonni, így ez a táplálkozás mellet egy kisegítõ energiaszerzõ szerv, ezért képesek testtömegüket megõrizni táplálkozás nélkül. Más kérdés, hogy pl. jó pár variánsnak nincs ilyen „csöve”, mégis képesek környezetükbõl energiát kivonni. Vagyis igazából eme szerv funkciója teljességgel ismeretlen.
A lény táplálékát hús alkotja, különös módon az agy, amit elsõdleges táplálékforrásnak tekintetnek.

A fejében található a kommunikációs központ. E mellet egy vese alakú szerv található. A felületét fulleritburokba zárt hurlantium borítja. A belsejében kúp alakú kinövés látható azokban pedig neuronok vannak. Ez az idegen lény 'pszichikai vevõberendezése'. A fullerit és a hurlatium felfogja az E- hullámokat, a kúpok pedig interferencia jeleket gerjesztenek az elektromágneses mezõkbõl. A lény nemcsak érzékeli az agyhullámokat, hanem arra is képes, hogy a beérkezõ jelek alapján képet alkosson a hullámokat kibocsájtó élõlény fizikai megjelenésérõl. Továbbá képes elkülöníteni az érzelmeket (félelem, agresszivitás stb.) Nem bizonyított, de feltehetõen a zsákmány pszichikai állapotától függõen cselekszik. Minél jobban fél az áldozat annál magabiztosabb. Viszont olyan lény mi nem fél, sõt roppantul magabiztos (és nem a tudatlansága miatt), az idegenre furcsa módon olyan hatással van, hogy az ún. harci értéke alacsonyabbá válik, nem úgy, mint egy gyáva ellenfél eseténél, sõt akár még kis idõre meg is torpanhat az idegen ilyen ellenfél esetén.
Az idegen rendelkezik még szagló és hallószervekkel is, bár ezeknek a tulajdonságait és milyenségét, még nem sikerült feltérképezni. Furcsa banán alakú feje 360 fokos „látást” biztosít, ezt valószínûleg mentálisan hozza létre, nem szokványos látószervekkel.
Kommunikációjukat primitívnek is lehetne nevezni, egymás között feromonokkal történik, amik szimplán illatok, az idegeneknek nagyon jó szaglásuk van, ám ritkább, bonyolultabb esetekben mentális kapcsolattal kommunikálnak, afféle telepátiával, mivel állandó kötelékben vannak közeli fajtársaikkal és a királynõvel. Viszont a királynõk képesek egymás közt fent tartani stabilan a mentális kommunikációt. Az idegenek saját szemszögükbõl sajátos módon látják az élõlényeket, amolyan aura veszi körbe az élõ organizmusokat. Feltehetõen a lélegezhetõ levegõjük igényétül függ, feltehetõen ennek hála ismeri fel az arctámadó, hogy milyen anyaggal kábítható és tartható életben a gazdatest. (Saját fajukat vörös, az embert kék, a predatort zöld aura veszi körül.) Továbbá, a hang és testbeszéd szerepe a kommunikációjukban nem egészen ismert, de lényeges szerepet tölt be.

Testük felépítése roppant furcsa. Rendelkeznek gerinccel, de ez egybe épül a külsõ vázzal. Gerinctörést nehezen képesek túlélni, de farok vagy végtagvesztést túl élik. Vedlésekkel pedig képesek az elvesztet testrészt visszanöveszteni.
Kinézetre roppant furcsa lények. Nem csoda, hisz biológiai fegyverek. Biomechanikus felépítésük izomzaton, vázon és a keringési rendszeren is látszik. Olyanok mintha valami féle gépek lennének, holott élõlények.

Vére koncentrált molekuláris sav, ami magas nyomáson kering a szervezetben, célja a védelmen kívül ismeretlen, talán a részben hidraulikus mozgáshoz kell a magas nyomáson keringetett anyag, vagy valamiféle támogató anyag a belsõ szervekhez, de lehet, hogy csak a védelem szempontjából van így. Tehát ha egy idegent mélyen megvágunk, valószínûleg az arcunkba kapjuk a levét és nem ússzuk meg szárazon. Az arctámadó képes bõrén savat kiválasztani, hogy ezzel akadályokat marjon át. A felnõtt egyedek pedig képesek lehetnek szájukon át savat köpni. A sav szinte mindennel képes reakcióba lépni, alig van anyag mi képes lenne egy ideig ellenállni vagy kibírni ezt az anyagot.
Egyetlen célja a fajfenntartás. Bármilyen környezethez rendkívül gyorsan alkalmazkodik. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdatestbõl kikelõ idegen örökli a gazdatest emlékeit, jellemzõi egy részét, külsõleg és belsõleg is.

Szociális felépítésük a földi rovarokéhoz hasonlít, leginkább a méhekéhez, hangyákéhoz. A lények fészkekben élnek, egy fészekben helyet kap az idegen „család” a boly. A fészkek általában nedves meleg helyeken vannak a környezet adottságaitól függõen, ha úgy hozza sors akkor saját maguk építik fel a hatalmas ovális fészket és nem meg lévõ barlangoba vagy romokba „fészkelnek be”. A királynõ általában a fészek közepén található, a fészek falait, nyálkás fényt elég jól elnyelõ fészek-zselé alkotja, amit az idegenek termelnek, (nyáluk és testnedveik, amiktõl állandóan nyálkásak) fészek valószínûleg korlátlanul terjedhet, és a szervetlen anyagokat egy idõ után lebontja. Ahogy a méheknek is nekik is van királynõjük, ez a biológiai fegyverek sakkban tartásához kellett az alkotó fajnak, mivel a királynõért szemrebbenés nélkül az életüket adják az alattvalók. Tojásokkal szaporodnak, amit a királynõ rak. Fejlõdésük átalakuláson alapul.

A tojások húsos hártyáiknak köszönhetõen elég zord körülmények között is megvédik a benne lakozó petehordozót, a tojás valamiféle ösztönszerû módon kinyílik, amint érzékeli az arcmászó, hogy alkalmas gazdatest van a környéken, talán ilyenkor a tojás még az arcmászó része így nyílhat ki magától a tojás. A tojás valamiféle erekhez és nyálkához hasonló közeg tapasztja a talajhoz. Lehetséges, hogy ezen keresztül képes tápanyagokat felszívni a környezetbõl. A tojásban is sav kering védõmechanizmus ként.

Az arcmászó kb. 25-30 cm hosszú, négy pár csontos ujja van és egy kb. 20 cm hosszú farka. Arctámadók közt lehet némi különbség annak ellenére, hogy ugyan ahhoz az „alap” fajhoz tartoznak. Ennek oka ismeretlen. Néha elõfordul, hogy kis tüskék merednek ki a hátából. Színe halovány barna, sárga illetve szürke lehet a lénynek. Rendkívül gyorsan képes mozogni és ha megtalálja a gazdatestet farkát maga alá húzza és kilövi magát az áldozat arca felé. Miután ráugrott csontos ujjait megfeszíti az áldozat fejére és a petecsövét az áldozat szájába dugja, a farokkal elszoríthatja az áldozat torkát, hogy elájuljon, két furcsa léghólyaggal is rendelkezik, ami valószínûleg optimális koncentrációjú levegõt juttat az áldozat légcsatornáiba.

Miután a megtermékenyítés végbement az arcmászónak nincs sok ideje, környezetétõl függõen menedéket keres, majd elpusztul, ám az embrió már az új gazdatestben növekszik. Léteznek továbbá királynõ embriót hordozó arcmászók, ez ritkán történik meg és általában fontos céllal rakja a királynõ az ilyen tojásokat, lévén egy bolyban, egy királynõ az optimális Ez a cél lehet például egy másik bolygóra való eljutás, vagy egy másik független fészek kialakítása. Az ilyen arcmászó nagyobb és koromfekete lábai között hártyák húzódnak.
Továbbá praetorian hordozó arctámadók is léteznek, bár a királynõ ritkán rak ilyeneket, hisz praetorianná sima harcos is tovább fejlõdhet.
Amennyiben a gazdatest szájnyílása túl nagy, az arctámadó megpróbál így is bele petézni. Ehhez feltehetõen gyorsan próbálja elkábítani a lényt kábító gázzal, majd a pofájába gyorsan belemászva normálisan belepetézik.
A gázkiválasztást másra is képes használni. Képes a környezetbõl azokat a gázokat kinyerni és testében felhalmozni mik az adott nyomáson és gravitáción számára lebegést tesznek lehetõvé. Így a levegõben lebegve farkát használva képes egy síkban haladni. Ez a folyamat, hogy felszívja magát gázokkal idõ igényes. Persze a levegõben ahhoz, hogy még jobban felemelkedjen ismét gázokat kell felszívnia (de egy bizonyos mennyiségnél többet nem képes testében tárolni) Ereszkedésnél pedig ki kell engednie a gázokat. A levegõben viszont lassú, és könnyû célpont.



A gazdatest fel is ébredhet akár a megtermékenyített idõszakban, ez az idõ 1-2 órától akár fél napig is eltarthat, ha az áldozatnak valamiféle gátló betegsége van. Az embrió a gazdatesttõl szívja el a tápanyagokat, ez a gazdatestnél nagy étvágyként jelentkezhet. Ha az embrió eleget nõtt ösztönösen ki akar törni.
A mellkasrobbantó kitörése nagyon fájdalmas és közel sem rövid esemény, az áldozat elõször mellkasi fájdalmakat érez, majd a levegõt is nehezebben fogja venni. Az idegen közben elkezdi kirágni magát a gazdatestbõl, átharapva az útban levõ belsõ szerveket, a szegycsontot vagy a bordákat, majd a külsõ hámréteget, ezután egy kis kígyószerû alak jelenik meg az áldozat hasából. Leggyakrabban kígyószerû, de megeshet, hogy a mellkasrobbantó még a gazdatestben átesik egy fejlõdési stádiumon, így egy a kifejlet idegen miniatûr változata tõ ki a gazdatestbõl.

Ezután egy rövid, általában 1-2 óráig tartó fázis következik, ami abból áll, hogy a kis kígyószerû lény táplálékot keres, ha a kikelés egy fészekben történt. Valószínûleg a dolgozók már gyûjtöttek elég táplálékot nekik is, aztán, ha eleget evett, egy idõ után levedli bõrét és elkezd mutálódni, kifejlõdik belõle a gyilkoló gép. Azt nem tudni hogyan és hány vedlés megy végbe, de a végeredmény a kifejlett példány. Kifejlõdés idõtartama függ az elfogyasztott tápanyag mennyiségétõl, néhány órától egy napig is terjedhet a kifejlõdési idõ. Amennyiben nem jut táplálékhoz, akkor kénytelen környezetében kivonni a szükséges anyagokat, ekkor tarthat egy napig a kifejlõdési idõ.

A királynõ embrió több napig is fejlõdhet a gazdatestben. Ha eme idõ alatt a gazdatest elpusztul, az embrió kimászik annak száján és megpróbál új gazdatestet keresni és abba bemászni. Ez roppant veszélyes, de más lehetõsége nincs. Erre elviekben, csak a királynõ embrió képes, sima embriók elpusztulnak, ha a gazdatest is elpusztul. Valószínûleg csak a királynõ embriója képes elszakítani magát a gazdatest tudatától vagy lelkétõl – ha jobb szinonima kell.
Lélek, ugyanis kutatások bebizonyították, hogy arctámadó mesterséges (pl. erre acélra klónozott emberi torzóba nem hajlandó bele petézni, mivel nem az egész testet klónozták, így személyisége, tudta a nincs a torzónak agy nélkül) tudat nélküli gazdatestbe nem hajlandó bele petézni, csak olyanba ami ténylegesen él, van tudata.

Kifejlet idegenek közt érdemes megkülönböztetni, a fiatal, a dolgozó, a harcos és a vezér egyedeket. A még fiatal egyedek tapasztalatlanok, inkább a tapasztaltabb példányokat követik. Egy jó fizikumú ember is meghátrálásra képes késztetni egy még fiatal idegent, ugyanis bár már agresszív, mint egy felnõtt, de még él benne a mellkasrobbantói ösztön, ami magas fokú óvatosságra inti.
A dolgozok bár erõsebbek, mint egy átlagember, mégis az õ feladatuk a tojások gondozása, királynõ ellátása, fészek karbantartása.
A katonák feladata, a vadászat, és gazda testek begyûjtése, õket az idõsebb tapasztaltabb vezér idegenek vezetik. A vezér idegenek, könnyen felismerhetõek onnan, hogy rendszerint õk vannak a falka élén.
A kifejlett lényeknek sok különbözõ fõbb fajtája ismeretes, persze a gazdatest tulajdonságai miatt minden lény egyedi, de pár fõbb jellemzõvel bíró fajtát megkülönböztetünk. Ezek nem mutánsok, nem új fajok. Ezek is közönséges idegenek, csak a gazdatest más tulajdonságait örökölték.

Ilyen a runner, ami négylábú állatokból kel általában ki (rendszerint a kutya ill. nagymacska félékbõl vagy hasonló létformákból kikelet idegen a runner), így érzékszervei is fejlettebbek kicsit, úgymint lábai, ám ereje kicsit alulmarad a normál dolgozóéval szemben. Koponyája általában teljesen sima, farka talán picit hosszabb az átlagnál. Rendszerint négy lábon közlekednek.


Az „átlagos” xenomorph a dron, emberekbõl kel ki, ereje nagyobb a runnerénél, ám kicsit ügyetlenebb és lassabb kistestvérénél. Koponyája bordázott, bár van kivétel. Magasabb, mint egy runner és robosztusabb, embernél nagyobb akár egy méterrel is. Az emberek nagy része erre a variánsra gondol, mikor az idegenekre gondol, holott csak egy variáns a sok közül. Amikor általánosságban beszélünk az idegenekrõl akkor eme variánst vesszük alapul.


A predalien erõsebb, mint a dron és a yautja faj tagjaiból születik, megtermékenyítés után. Akkora vagy még nagyobb, mint egy vadász, feje általában rövidebb és csápszerûségekben végzõdik, amit a ragadozóktól örökölt, szintúgy mint a pofáján elhelyezkedõ csáprágókat. Hangja is valamelyest a vadászokéhoz hasonlít, kerregõ üvöltõ hang vegyül a rikoltozáshoz, így túlvilági hangot adva. Mivel egy vadászból kel ki, nem csak tulajdonságait, de belsõ jellemzõi egy részét is örökli, ezzel félelmetes ragadozóvá téve. Rendkívül ravasz és nagyon jó vadász. Ám ritkább, mint a másik két fajtája, mivel egy yautja nem adja könnyen a bõrét egy arcmászónak.


Továbbá kevésbé elterjedt, de ismert variánsok még, mikor az idegenek exotikus állatból kelnek ki, például majomból, így nagyon hosszú és erõs farokkal és hosszú karokkal felruházva a gazdatestbõl kikelt lényt. Ezzel roppant fürge mászó lény jön létre.


Létezik még a Deinonychosauriából (pl. Velociraptor) vagy más hasonló dinosaurusból kikelt idegen, a xenoraptor, az elsõ xenoraptorok a Blioron voltak megtalálhatóak, mivel az ott létrehozott õslény park és vadászparadicsomban elszabadultak az idegenek, így nem csoda, hogy pár ilyen lény is született. Ez a fajta leginkább a vadászok bolygójára jellemzõ. Bár az is igaz, hogy a madarakból kikelt idegenek röpképtelenek, mivel a tollak nem öröklõdnek, így kinézetileg a xenoraptorokra hasonlítanak. (bár ennek másik oka, hogy a raptorok és madarak is maniraptorák)


Pilótából kikelt alien, lényegében azonos az emberbõl kikelttel, csak éppenséggel sokkal nagyobb. Ha a még ki nem fejlet alienre, nem hat egy királynõ feromonja, akkor nagy eséllyel az útjába kerülõ fészek királynõje akar lenni. Vagyis meg akarja ölni a királynõt, ha az, nála gyengébb, de persze az nem hagyja magát. Ha hatnak rá feromonok, akkor ilyet feltehetõen nem tesz. Ez a fajta viselkedés, elméletek szerint a pilótáktól örökölt határnélküli sötét gyûlöletbõl fakad.


A következõ furcsa teremtmény, egy röpképes élõlénybõl kikelt xenomorph, a legfontosabb tulajdonságot, a repülést örökölvén ezzel, bár megesik, hogy a szárnyak csökevényesednek. (Madárból nem kell ki röpképes alien, mivel a tollak nem öröklõdnek)


Illetve a kígyótestûekbõl született, általában robosztus egyedek, amiknek leginkább a felsõ izomzatuk erõs, lent viszont lábak helyett csak egy óriási farok kap helyet ezzel limitálva a sebességüket. Viszont mindig van elülsõ végtagjuk, igaz lehet, hogy csökevényes, de mindig van az idegeneknek minimum egy pár végtagja.


Egy pár végtag nem mindig karokra vonatkozik. Az úgynevezett ugróknak rendszerint hátsó lábaik vannak. Futva, közlekednek. Ugró nevük onnan ered, hogy egyes bolygókon vannak olyan lények melyeknek nincs csak egy pár lábuk és azzal ugrálva közlekednek. Az ebbõl kikelt idegenek úgy szintén csak lábakkal rendelkeznek, és futva / ugrálva közlekednek. Ez kicsit komikus tud lenni, viszont cserébe eme lények sebessége egy futó (runner) sebessége lehet. De persze pl. kenguruból kikelt idegen is ide sorolható, viszont neki vannak karjai.


Mivel az idegenek számára nem lételem a levegõ semmilyen életciklusban, így megeshet, hogy a fészek víz alatt épül fel és persze, az hogy gazdatest valami féle vízi lény lesz. Az így kifejlõdött xenormphokat rendszerint úszónak (swimmer) nevezzük. A sima idegen is képes roppant ügyesen úszni, de az úszok gazdatestüknek hála még hatékonyabbak. Testük áramvonalas, ujjaik közt úszóhártya nõhet, viszont a jobb úszás érdekében farkuk teljesen megváltozhat. Így a fullánk teljesen el is tûnhet a farki méregmiriggyel egyût, ezek helyét pedig egy farokúszó veszi át, mivel a lény még gyorsabban képes haladni. Szárazon esetlenek, de képesek haladni, ezért rendszerint inkább a vízben maradnak.


Chrysalis alapvetõen olyan lényekbõl kel ki melyek koponyája bizonyos része kemény csont. Mint pl. muflon vagy bivaly.
A kikelt idegen koponyája roppant erõs, legtöbb lövéstõl semmi baja nem történik, de nehéz fegyverek ellen már nem elég. Gazdatesttõl függõ, hogy a tülköket öröklik-e. Roppant alattomosak ezek a lények. Egyes példányok képesek összegömbölyödve labdaként haladni rövid ideig.
Gyakorta fejlõdnek tovább praetorinná.


Megesik, hogy egy sokat élt, a fészekért sokat adott dolgozót a királynõ praetorianná avat, ezt a királynõ mentálisan és feromonok segítségével tudja végbevinni. A dolgozó mutációk sorozatán megy keresztül, aminek végeredményeképpen megszületik a praetorian, egy kb. több mint 3 méter magas lapos fejû iszonyatosan erõs, de lomha lény. Viszont az átalakulás nem veszélytelen. A fiatal praetorinaok olyan feromonokat bocsájtanak ki, melyek magukra haragíthatják a fészket. Így a fiatal praetorinaok kénytelenek elhagyni a fészket ama pár napra míg teljesen átalakul a szervezetük. Visszatérve pedig ellátják a feladatukat.
A praetorianok általában a fészek õreiként ismertek, ritkán indulnak gazdatestek begyûjtésre, egy esetleges támadás miatt a fészek közelében szoktak lenni, az erejük nagyon hasznos a fészek védésekor, falat mászni csak nehézkesen tudnak, ám a külsõ rétegük kárpótolja ezért, mivel nagyon vastag páncél borítja õket. Az emberi kis és közepes kaliberû fegyverek szinte teljesen hatástalanok ellenük, és a predator fegyverek is nehezebben hatolnak át rajtuk, emellett majdnem a legszívósabb lények a királynõ mellett.


Alig ismert, de a praetoriannak van két másik fejlõdési stádiuma.
Egyiket ravagernek nevezik. A pajzs alakú fej vissza fejlõdik hasonlóra, mint a sima harcos idegeneké. Viszont testmérete még jobban megnõ, páncélzata még erõsebbé válik és testi ereje is jelentõsen megnõ. Jellegzetessége a méretén kívül, a hatalmas éles pengés karom, mely segítségével egy APC-t vagy egy könnyû tankot is képes széttépni. Eme penge majdnem megközelíti a gyémánt tulajdonságait, szinte törhetetlen és alig csorbul ki. Ha kicsorbul a lény kénytelen megélezni tereptárgyakon vagy a két pengét egymáson megfenni. Páncélzata ellen a kisebb páncéltörõ lõszerek gyengék. Egy ilyen idegen egy szokványos tengerészeti támadó felállásnak maga a végzet. Roppant agresszív, az ilyen lények képtelenek gazdatestnek valót ejteni. Túl agresszívak hozzá, mindent elpusztítanak, kivéve a fajtársakat.


Carrier, elsõnek visszafajzásnak néz ki. Mérete ugyan akkora, mint egy praetorian, de ugyan úgy néz ki, mint egy harcos, és ereje is olyan, páncélzata pedig gyenge. Egy dolgot leszámítva: több légzõcsáp van a hátán illetve plusz tüskék. Ez egy okból van így, arctámadókat hord magán. Elõfordulhat, hogy több tucatot is. Elméletileg akkor fordul elõ ez a típus mikor a fészek gyors terjeszkedést hajt végre. A tojások a fészekben kikelnek és felmásznak egy ilyen idegenre, az pedig elviszi õket a fészken kívüli gazdatestekhez.


A fõ-idegen a királynõ, hatalmas 6-7 méter magas teremtmény általában 2 pár karral, amibõl az alsó kettõ kicsi és nehezen mozgatható. Koponyája hatalmas, és rendkívül erõs és szívós teremtmény. A királynõ normál esetben nem bocsátkozik harcba, õ a boly fenntartásáért, a tojások lerakásáért és a gyermekei irányításáért felel. Míg az átlagos idegennek nincs magas intelligenciája, a királynõnek magasabb is lehet, mint egy átlagos emberé. Mivel a dolgozók állandó kapcsolatban vannak a királynõjükkel, ezért tûnhetnek nagyon okosnak. Bár valójában csak ravaszságuk a sajátjuk és az ölési ösztön. A királynõnek még egy fontos része a tojócsõ, ez valójában –a nevébõl is következõen- csak a tojások lerakására szolgál és valószínûleg a termelt pempõ kissé megkeményedett és módosult formája ez az objektum.


Mibõl lesz a királynõ? Kérdi az egyszeri humán, királynõk csak nagyon speciális esetben születnek. Bizonyos, hogy egy tojás és egy gazdatest szükséges hozzá, hogy kifejlõdjön egy dolgozó. Ám mivel a dolgozó közelében nincs egy mentálisan fejlettebb királynõ így nem kap parancsokat sem, ekkor az idegen csak az ösztöneire hagyatkozik és megpróbál minél tovább túlélni, persze az agresszivitása is megmarad.
Az õsi faj a Pilóták eredetileg nem tervezték, hogy a xenomorphok királynõket tudjanak létrehozni magukból, mivel a genetikájuk valahogy mégis megváltozott, így történhetett, hogy kicsúsztak az irányításuk alól. Az egyetlen ok, ami miatt a királynõk maguktól tudtak születni az a pempõ. Ezt az anyagot minden idegen termeli magában. Az anyag hatása, hogy ha az idegen egyedül van, nincs királynõ aki kordában tartaná a pempõ termelõdését, így optimális ütemben termelõdik. A végeredmény, hogy pár nap alatt pár vedlés és mutáció után megszületik egy királynõ, ami tojásokat kezd rakni.
Egy teória szerint a fiatal királynõk nem csak tojással tudnak szaporodni, de az embriókat közvetlenül tudják gazdatestekbe juttatni. Így szájon vagy más testnyíláson keresztül egy biztos helyre juttatva a kicsiny mellkasrobbantókat. A kifejlõdési idõtartam kb. egyezik az arcmászós megoldással max. 1-2 órával rövidebb.
Amennyiben az idegen nem képes királynõvé fejlõdni (pl. nincs társa ki védené) abban az esetben ismeretlen úton képes tojást készíteni holttestekbõl. Némi nyálkával bevont holtest biológiai folyamatok révén tojássá alakul. Folyamat ismeretlen, de az így keletkezett tojás ugyan olyan, mint ha királynõ tojta volna. Igaz a folyamat pár napot is igénybe vehet.

Így a faj szinte teljesen kiirthatatlan, egy megmaradt példány is fent tudja tartani faját, ha van gazdatest a közelben. Persze az idegenek sem örök életûek, programozott életciklusuk kb. 1-2 ezer év. Emberi szemmel a végtelenség ám a Pilótáknak ez csak egy-két emberöltõ volt.

A Linguafoeda Acheronsisek alapból úgy mondhatóan nem nélküliek. A királynõ az egyedüli nõstény. Hím idegenek csak ritkán jönnek világra, de akkor nem egy, hanem több. Kifejlõdésük után lemészárolják egymást, a legerõsebb életben maradt párzik a királynõvel. Az aktus végén a királynõ kivégzi a hímet.
Feltehetõen hímek akkor jönnek létre mikor a királynõ egyre több rendellenes mutáns tojást rak, mit persze rögtön megsemmisít a fészek. A hím rendeltetése lehetséges, hogy a „génfrissítés”.

Empress, vagyis császárnõ. Ha egy bolygón több idegen található, akkor a fészkek közül kiemelkedik egy sokkal nagyobb fészek. Ebben található az empress. A fészkek közt háború révén is kiemelkedhet az a királynõ melyik empressé fejlõdik. De a földi események, a totális háború egy másik fajjal, az emberrel, gyökeresen megváltoztatta ezt. Lényegében a normál idegen fészkek közti dominanciai összecsapások minimálisra csökkentek ill. szinte megszûntek a földi háború miatt. Valószínûleg fejlõdnek intelligenciában, és rájöttek, hogy más képen is eldönthetõ a dominancia. Ennek módja ismeretlen.
Empress nagyobb és sokkal több tojást képes lerakni, mint egy átlag idegen királynõ. Egy idegen fészek maximálisan 2000 példányt foglal magába. A császárnõ fészkekrõl sokat nem tudunk, de nem kizárt, hogy számos másik királynõ is él bennük és nemzik az utódokat. Így több 10 000-res létszámúakra becsülhetõek. Az anyakirálynõ fészke pedig sokkal nagyobb lehet…


Anyakirálynõ, vagyis a legfõbb idegen. A királynõk egymással folyamatos kapcsolatban vannak mentális úton, ennek tér sem idõ ne szab határt. Ennek hála képesek a fészkek támadásaikat és mozgásaikat össze egyeztetni. De mindenekfölött áll egy idegen, õ az anyakirálynõ. Lényegében a xenomorph lény legvégsõ fejlõdési stádiuma ez. Mindig csak egy ilyen lény létezik, de õ az aki alá tartozik az összes királynõ. Feltehetõ legelsõ anyakirálynõt (mely valószínûleg több tíz ezer éves volt) Ripley és csapata rabolta el a Proteusról és szállította a Földre, hogy a köré sereglet idegenekkel (ez több milliárdot jelent) egy atombomba segítségével végezzenek. Ez viszont nem sikerült, a bomba nem lépet mûködésbe. Évek múlva a Földért vívott harcokban az Antarktiszon ismét megtalálják és elpusztítják. A Föld visszavétele után pedig a GrantCorp a CMC-vel egyût visszatér a Proteusra és az új anyakirálynõt is elpusztítják. Az új harmadik anyakirálynõ helyzetét eztán már nem sikerült lokalizálni.
Az anyakirálynõ nagyobb és erõsebb, mint egy sima királynõ, arról nem is beszélve, hogy úgy mondhatni a központi tudatban neki tejhatalma van a többi királynõ felett is. Kinézetre egyeznek a sima királynõkkel, leszámítva a „harcsabajszot” amit hordanak. Anyakirálynõ halála esetén az idegen az egész világon mintha legyengülnének. (úgy mondhatni felsõbb utasítások nélkül tengõdnek) De amint ismét van anya királynõ életre kelnek. Az, hogy a királynõk hogy választják ki maguk közül az új anyakirálynõt ismeretlen, úgy mint az átalakulási ciklus hossza is.


http://avpwar.hungarianforum.com/t11-a-faj

sok szenvedést okozhatsz a családtagjaidnak, a rokonoknak...:((( Nagy köszönettel tartozol a végtelen türelmükért..:)

Ja tényleg hirtelen nem jutott a eszembe. Bocsánat a hülye kérdésért.:)

ezt csak õ tudhatja......mindenki más hülye

Akkor legyél szíves és mondd már el nekem, hogy mitõl jó egy film!!!

Volt itt nap közbe is. Az a 16 óra nagyon szétszórva lehet :D

Már megtettem :P

huhaaaa. Szia értelmes.:) lejárt a 16 óra? :)))

Látom ismét hozod a formád :D

Sejtcserés támadás 10/8???:D Egyre jobb lesz...:D

Neked a sejtcserés támadás 10/8 ez a film pedig 1 pontot ér???
Mert a sejtcserés támadásnak fantasztikus története van mi????

Szerintem top 10 kategoria! Lehet, hogy a csajoknak csak a twillight tetszik...:D

Nekem tetszett az Avatar. kicsit nyálas, de nézhetõ történet, jó technika.

Sosem írtam ilyet. Ennyi.

Még véletlenül se zavarjon, hogy az lény nem az alien-királynõ volt...hanem egy proto-Alien.

" meg pár másodpercre valami lényt, ami csak hasonlított az Alien-re, gondolom a jogdíjak miatt... "

Minek kell komplett marhaságokat írkászolni ? :(
Az összes Alien-film filmes jogdíja, a Prometheus-t is gyártó 20th Century Fox birtokában van !
A film végén látható lény, még nem a klasszikus Alien Xenomorf. Talán majd a folytatás(ok)ban !

Ez a kép inkább az õsszel megjelenõ bõvített Blu-ray/DVD változathoz ízelítõ.

nem lenne rossz ez a film, csak kár volt az alient belekeverni, ezzel el is szarták az egészet. elég lenne az alapproblémák feszegetése, az is nagyon izgalmas, a létünk, honnan jöttünk hová tartunk, mi értelme az életnek, mi is istenek vagyunk vagy csak egy véletlen genetikai mutáció? stb. ha a folytatás a már szétcsócsált alienre fog kilyukadni akkor szar az egész, zs kategória. remélem nem ez lesz.

Akkor már minden világos.:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Ha jól megnézted, akkor az egy királynõ volt... minek is jogdíj probléma: cég- uyganaz csinálta, mint az Alient, rendezõ!!!!!