A személyeskedést Te kezdted azzal ,hogy le akartál hurrogni ,mert szerinted én túl sokszor nyílvánítottam véleményt .bezzeg ,akikkel egyetértesz azokat nem sokallod.Így van ez a heti hetes topiknál is ,ahol messze nem én vagyok az aki nem fogja vissza magát.Csakhát ahhoz objektívnek kéne lenned ,ami úgy látom tõled távol áll.

Én ,ha jól emlékszem ,és bárki ellenõrizhet,mindig megindokoltam ,hogy mi nem tetszik a filmben.Ellenben Te csak azzal érvelsz :,"hogy már ötvenszer leírtad",írj egy levelet" stb stb.na pont hogy ezek a "nagykaliberû érvek" jelentik a másik lehurrogását ,és avéleményterrort,ha fel tudnád fogni.

szamomra meg aki Nadal mellett teszi le a voksát az meg vakon nezi a teniszt, szoval errol ennyit. nem vennek valo videk egy modern klasszikus es ennyi. es ezt 3. megnezes utan merem allitani..

Eléggé megosztja az embereket ez a film, mint látható. Nem is baj, mert ez az igazán jó filmek tulajdonsága szokott lenni. Miért oszthatta meg a közönséget a film?

Mert nem megszokott, nincs zene, ami zseniálisan emeli a feszültséget, és (ami miatt többen panaszkodtak) vannak olyan részek, amik hiányoznak a filmbõl. Nos ez azért van - szerintem -, mert azok a film szempontjából lényegtelenek. ****SPOILER**** Teljesen mindegy, hogy pl. hogany lõtték le Llewelynt vagy hova lett a pénz ****SPOILER VÉGE****.

Azért lehet ez furcsa, mert megszokottá vált, hogy az amerikai filmeknak van eleje, közepe és vége, minden szál elvarródik a végén. Egyszóval egy kész egészet kapunk, mint a zacskós levessel. Itt nem így van, és nagyon helyesen, hiszen ha pl. minden szál elvarródna, akkor egyrészt klisévé válna az egész, másrészt azt a hamis látszatot keltené, hogy a seriff nyugdíjazásával megáll az élet. Ez pedig tönkretenné a film hangulatát, lényegét, hiszen pont arról a megállíthatatlan erõszakról szól, ami mindannyiunk életét átszövi észrevétlenül. Nem egy Javier Bardim típusú hidegvérû gyilkos (aki közel sem tökéletes, hisz a végén is hibázik, az elején a lakóparkban a recepciós nõnél is hibát követ el a gyanús faggatózásával, az a nõ fix, hogy emlékezni fog rá) képében hanem a mindennapokban már -sajnos- megszokottá vált dolgok képében.

Röviden összefoglalva: zseniális film, szokatlan történetvezetéssel. Aki a pörgõs látványfilmeket szeretik, azoknak nem fog tetszeni. Aki egyszerû szórakozást keres, amihez nem kell hozzátenni (csak vizet, mint a zacskós leveshez), az sem erre a filmre a vágyik. A vígjátékok szerelmesei is rossz helyen járnak. Akik viszont a feszültséget, a mondanivalót, a reális nem szépített megfestését keresik egy filmben, az nézze meg feltétlenül.

Mondanivalót írtam igen. Lehet, hogy közhelynek számít, de attól még igaz. Amúgyis, ma már nagyon nehéz olyat mondani, amit elõtted senki soha ne mondott volna.

ennél xarabb oscar dijas filmet még nem láttam -biztos bele lehet sokat magyarázni de akik erre tették voksukat nem tudom milyen filmet ,néztek ,vagy vakok szavaztak???

Ma megnéztem ezt a filmet és az igazat megvallva nem értem a nagy ámulást és bámulást, mert ez nem a legjobb Coen film, az továbbra is a Fargo, és abban már egy életre mindent el is mondtak a megállíthatatlan szemétségrõl, gonoszságról, a kapzsiság hülyeségérõl, a brutalitás indoktalanságáról és arról, hogy senki sem kerülheti el a sorsát.Azért remekmû mert a westernt átttette a fagyba, a shariff pedig egy terhes nõ lett, akár a Harry Potternél vagy a Star Warsnál ez a klasszikus mese új terepre helyezése, vagyis a siker alapja, ugyanazt végre másként. Ez a film viszont egy zene nélküli eléggé nehezen türhetõ story. A képek gyönyörûek, a színészek hozzák amit kell, de valami még sincs meg benne, valami, ami miatt ennyire ájuldoznak és talicskával viszik haza az oscart. Azon töprengtem vajon drága jó Carter Burwell miért lett feltüntetve zeneszerzõként, a Fargohoz mekkora zenét írt, itt meg végig kuss és nagy büdös csend. Bardem az a színész aki mindig ugyanazt fogja hozni, de nem ez élete legnagyobb alakítása, nem ezért kellett volna oscart kapnia, hanem a Goya kísértetei miatt. Abban valami zseniálisan játsza a mézes mázas inkvizítort aki markolássza Natalie Portman seggét, aztán ide áll oda áll, egyszóval ott zseniális, itt többet vártam tõle. Nem rossz film, de a Coenéktõl várt örök mondanivaló, a modern western naiv figurái által sugallt örök igazságok itt nem jönnek át annyira, mint korábbi filmjeikben.Ha Tom Hanks haját csesztették a Da Vinci kódnál, akkor itt Bardem hajánál miért kussolnak? Ja, mert oscart kapott... Szóval ez pont az a film, ami mindenki esetében nem a legjobb, de a legjobbnak ítélték. Az akkori oscaron a vérzõ olaj messze meghaladta ennek a filmnek a szintjét és sokkal fontosabb üzenetet is közölt velünk.Alapjába véve ezt a filmet számomra a túlértékelés rontotta el, az oscarok és egyebek mérlegét nézve ennyire nem jó.Ez van.

Nincs nagy kedvem végigolvasni mint 800 hozzászólást:) Én csak annyit mondok, hogy a film átlagos volt. De azért Bardem tetszett. Csak nézd ezt az arcolt:

"Azt mondja a kritika, hogy a film a kor szimbólumává emeli Chigurh-t. Ha helyi esetként, helyi rémálomként kezelné, nem szólnék egy szót se. Azoknak az embereknek akik kapcsolatba kerülnek vele, vagy egy másik elfajzott példánnyal (nem ilyennel, mert azt gondolom, hogy ez a hatás kedvéért lett egy tökéletes gyilkoló géppé csiszolva - akibõl biztosan nem sok rohangál az Egyesült Államok utcáin), annak válhat ez a kor szimbólumává, mert a hatás maradandó. Aki hivatalból foglalkozik a bûnnel, annak is. De milliószámra vannak amerikaiak, akik egész életükben nem találkoznak az erõszakkal. Egy szint feletti erõszakról beszélek, nem arról, hogy suhancok fellökik a bevásárlókocsijukat a szupermarket parkolójában. Ezeknek az embereknek bizonyosan egészen másként néz ki a kor szimbóluma. Tehát az átlagos viselkedési formához mérten egy kiemelten brutális esetet tesznek a kor szimbólumává, amely ráadásul az összlakossághoz képest egy maroknyi embert érint csupán. Na ennyit a Coen fivérek látásmódjáról. És ez, mint a film megdöbbentõ erejû víziója, mesterien kimunkált hatása erényként van kiemelve. Úgy tûnik mindegy, milyen fals képet mutat, csak átütõ erejû legyen. Aztán: Itt van egy ember, Bette (a megfogalmazásai alapján az értelmesek közül egy). Bemegy a moziba azzal, hogy szórakozni akar, és kijön úgy, hogy meg van mérgezve a jövõképe. Lehet, hogy csak átmenetileg, de az nem a Coen fivérek érdeme, mert õk a hatásukat ilyen elõjellel hagyták meg Benne. Ha ezt tudja tenni a film egy gondolatait rendszerezni képes emberrel, mit tesz egy mûveletlenebbel? Elhiteti vele, hogy itt a világvége? Nézzük akkor a következõt. Ugyancsak <b>Dantes</b> mondta a film mondanivalójáról, s nincs oka, hogy kedvezõtlen színben tüntesse fel a filmet, azaz a forrás ebbõl a szempontból megbízható: <i>"A világ egyre rosszabb hely egyre keményebb, sötétebb véresebb..."</i> Hát, nekem ne fessenek jövõképet olyan emberek, akiknek fogalmuk sincs arról, milyen hatások mentén alakul a jövõ. A világ mûködése ugyanis nem olyan, amilyennek az õ filmmûvészi agyukban leképezõdik. Nem tudnak megoldást semmire, egyszerûen a rothadás hirnökei, a pusztulást hirdetik. A világ mûködési mechanizmusának lényege viszont éppen az állandó megújulás, a fejlõdés, az ÉLET. Ha a világban (legyen az anyagi vagy emberi világ) felborul egy egyensúly, addig nem fejezõdik be a mozgás, amíg új egyensúlyi állapot létre nem jön. Ami idejétmúlt, ami alsóbbredû, az átadja helyét a korszerûbbnek, a hatélkonyabbnak. És ez igaz az az ember mentális fejlõdésére is. A bûn, a gyilkolás lehet átmenetileg hatékony eszköz, de szükségszerûen bukásra van ítélve, mert a többség érdekeit, biztonságát veszélyezteti. Lásd, a társaddalom is kirekeszti magából, elfogja és hatástalanítja az ellene szegülõket. A biztonságot, a normális, nagy tömegek számára élhetõ élet feltételeit ugyanis magasabb erkölcsi normák garantálják, és azt nem veszélyeztetheti semmi tartósan, mert akkor ezzel a tömeggel találja szembe magát. Nem akarok tovább foglalkozni a dologgal, de a legapróbb részletekig mindenre igaz és ki lehetne mutatni a pozitív fejlõdés szükségességét. Ebben lehetnek vargabetûk, lehetnek a lehetõségek tágulásával lassulások, kilengések, de a végeredmény természet anyánk által meghatározott. Ami méltatlan a következõ szintre lépni, az elpusztul vagy elcsökevényesedik, visszafejlõdik. Ha a vallás és Isten bekerül a képbe, a dolog még egyértelmûbb. És az IGAZI mûvészek erre rá is éreznek. És nem a pusztulást hirdetik, hanem a fejlõdni, megújulni képes életet. Hadd idézzek egy részt a már felemlített Quo Vadisból: Petronius elmélkedik Néróról, jóról és rosszról:

<i>Magam is nemegyszer elgondolkoztam, miért van az, hogy a gaztett, ha olyan hatalmas is, mint Caesar, s teljesen bizonyos abban, hogy büntetlen marad, mint õ, mégis mindig igyekszik a jogosság, az igazságosság és az erényesség színezetét biztosítani magának?... Mire való ez a fáradozás? A testvér-, anya- és feleséggyilkosság szerintem méltó lehet egy ázsiai kiskirályhoz, de a római Caesarhoz nem; ha azonban velem esnék meg az ilyesmi, én ugyan nem írnék mentegetõzõ levelet a senatusnak... Nero pedig ír, Nero keresi a látszatot, mert Nero gyáva. Tiberius azonban nem volt gyáva, s mégis minden gonosztettére igyekezett magyarázatot találni. Miért van ez így? Micsoda furcsa, ösztönös hódolata ez a gaztettnek az erény elõtt?</i>

Két dolgot gondolok még és akarok leírni: Az egyik, hogy ahol a gonosz is a jóság álarca mögé bújik, ott a rossz csatát nyerhet, esetleg nagyon sok csatát is, de háborút nem. A másik, hogy amíg valaki mint író, rendezõ, alkotó, nem képes ilyen szemléletre (nem ilyen szinvonalra, csak a pozitív szemlélet, a hozzáállás az elvárás), addig ne szólaljon meg, mert amit vízióival terjeszt, az halálosabb kor, mint amit a filmjében boncolgat és minden baj forrásának kikiállt. Egy ilyen film nem lehet jó akkor se, ha izgalmas, ha odaszögezi a nézõt a székhez, ha bármilyen csodásak a képei, egyéb hatásai. "Gyümölcsérõl ismerszik meg a fa".

És akkor én ezennel lezártam magamban ennek a filmnek a kérdéseit."

Azt hiszem, nem értelek: mi az a mondanivaló, ami hamis és a szánkba van rágva? Úgy látszik nekem még mindig nem eléggé szájbarágós.
A seriff különben nem az én szememben szánandó és tehetetlen, hanem a filmbéli erõviszonyokat tekintve, de ez minden, mert szerintem egyáltalán nem tüntetik fel negatívan a figurát. Hogy a moralitás/amoralitás filmbéli aránya mennyire tükrözi világunk valódi állapotát, arról nem vitatkoznék. Szerintük mindenesetre "vénnek nem való e táj", a vénség pedig itt nem az elhülyült teszetoszaság megtestesítõje, hanem a régi értékek, erkölcs õrzõje, aki már nem rúghat labdába. Számomra legalábbis. Egyébként ha visszaemlékszem ,nem is olyan sok benne a moralizáló szöveg; az öreg személyes jelenléte, a gesztusai, ahogy az eseményekre reagál, mindez legalább olyan beszédes. Bár ebben lehet, hogy tévedek, nem mostanában láttam.

A film szerint a seriff képviseli ajózan észt,egyáltalán nem kétséges ,hogy õ az akinek a film szerint igaza van.Csak neked szánandó és tehetetlen ,mert a film egy hamis tanúlságot eröltet ,ezzel a fõ ásza bárgyúvá silányul.

nem csak ezért rossz,hogy egy ember moralizál benne (egyébként ha nem ezt akarná alátámasztani a film ,akkor mi szükség lenne Chigurc degenerált figurájára ,hiszen pont azon van kiakadva a seriff és haverja ,hogy ma már abszurd a büntény is,agonosz önjáróvá vált stb),hanem azért is mert az egyetlen mondanivaló is hamis ráadásul aszádba van rágva.Ha nem Barden játszaná Chigurcot még feszültség se lenne benne csak egy katyvasz.

Így van, ahogy írod, a moralizálás egy adott karakterhez van hozzárendelve. Ráadásul ez a karakter anakronisztikus, túlhaladott, szánalmas egy bizonyos szemszögbõl nézve, hiszen ez a világ már "nem vénnek való". Annak ellenére, hogy a rendezõ bizonyára vele rokonszenvez, az öreg seriff szánandó, tehetetlen figura. Épp ez a jó, hogy nincs szájbarágós állásfoglalás a filmben. Dúl az erõszak, a morál meg hallatja hangját, szegénykém, de ki törõdik vele...?

Akkor igazad van ,mert nyilván nem titkolják ,hogy ebbõl aregénybõl van afilm,ami ezzel együtt felejtõs.

Lehet, hogy hasonló a sztori, de Coenék nem innen "lopták", hanem az azonos címû CormacMcCarthy-regénybõl. Legfeljebb az lehetne lenyúlás, bár én kétlem.

Nos a napokban kezembe került egy könyv ,és akkor rájöttem ,hogy afilm kiinduló sztorija ebbõl lett lopva.Címe:Scott Smith: Egyszerû terv. Úgy indul asztori ,hogy egy elhagyatott mezõn 3 ember talál egy lezuhant repülõt ,benne egy halott pilóta ,akinek avarjak kivájták aszemét ,és egy táska temérdek pénz.A pénzt elviszik,ami természetesen hiányzik valakiknek ,és akkor megkezdõdik a versenyfutás ,öldöklés stb.Ehhez képest ez a film gyengébb ,csak meg van spékelve álmoralizálással és egy horrorisztikus szögbelövõ Freddyvel.Jól bekajálták ahülyeséget a kritikusok ill a Coenék valszínû jól menedzselték magukat.

annyira sokan dicserik hogy gondoltam megnezem megegyszer hatha felfedezek benne egy kis szepseget.
csak az a baj hogy annyira rossznak tartom a filmet hogy nem lennek kepes megegyszer vegigszenvedni az unalom filmjet.
sajnalom azokat az oscar szobrocskakat hogy rossz helyre kerultek.

Én ehhez a filmhez csak egy dolgot fûznék :a 4 oscar és 2 jelölés megérdemelt,ennél jobb kitikát nem tudok írni.

Ez jó film,néha még azt is el felejtette velem hogy csak film.Pedig ilyet csinálni nem könnyû!Coenék istenek,bátran állíthatom!!

ilyen vacak filmet régen láttam már. 2óra és nincs semmi értelme a filmnek, se a sztorinak.

hát nem hinném, hogy ezért Oscarokat kellett volna osztogatni... Javier Bardem egyetlen arckifejezését nézni közel 120 percig nem nagy élmény... a cselekménye nem lenne rossz, ha 30perccel rövidebb filmben foglalják össze, de ez így elég rétestésztásra sikerült... többet vártam tõle... 10/5