Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Mindenki

Spoiler
10/10
Éhenkórász 2017 márc. 01. - 12:00:24 10/10
(114/294)
Az ámítás.
Az ámítás lehet probléma, és ugyanúgy lehet probléma a BIZTATÁS hiánya.
Van aki õstehetség, és van aki eléri ugyanazt hatalmas szorgalommal. Viszont mindkettõnek sok önbizalomra van szüksége, nem pedig kudarcélményekre. A tanárnõ itt a 10 éves gyerekek esetében döntött, kiknek tapossa el végleg az önbizalmát, és kiket biztasson. Persze ez olyan kudarcélmény, ami kihat (vagy kihathat) más tevékenységekre is. Nemcsak az éneklésre.
A filmben fõhõse, Zsófi, kicsit bátortalan (pl. halkan válaszol a felnõttek kérdéseire). Ezt még a tanárnõ is láthatta. És így taposott bele a lelkivilágába. Így nemcsak a rádiós kórusba nem lesz önbizalma, de máshova sem...
Válasz
Daniel Jackson 2017 márc. 01. - 11:42:05
(113/294)
Azt írod: "Egy gyereknek igenis tudomásul kell venni, ha õ nem énekel annyira szépen. Sokkal nagyobb probléma a gyerek ámítása, mert abból késõbb súlyos problémák adódnak."
O.K. Véleményem szerint ennél messze lényegesebb az idõzítés! A gyerekek részére fontosabbak a fejlõdésük szempontjából az álmok, mint a hideg valóság - ezét is irigyeljük õket. :)
Magam is több gyerekes apukaként azt gondolom, hogy a megélés, a késõbbi gyerekkori emlékek fontosabbak annál, hogy 10 évesen szembesüljön az alkalmatlanságával. Eljön ennek is az ideje amikor már mentálisan megérett erre.
A példádban említett botlábú táncos lánynak pedig lesznek szép gyerekkori emlékei, még akkor is, ha eljön az ideje annak, hogy már tisztában lesz azzal, hogy õ nem erre született. EZ EGY FOLYAMAT.
A tégla nem tanul meg úszni, mert bedobják a vízbe, de ami fontosabb: jobban sem fogja érezni magát.

Ezzel azt próbálom mondani, hogy az életet megélni kell, nem funkcionálisan levezetni. Szerintem arra bármelyik szúnyog is képes.

Az egyik lányomnak karácsonyra vettünk egy gitárt. Számomra világos, hogy nem lesz belõle Mike Oldfield. Nem volt olcsó... de már most megérte!
Lesznek szép emlékei, lesz kiegyensúlyozottsága, önmagát ismerõ emberré válik, tud majd vitázni érvekrõl, és nem vitatkozni, és talán sikeresebb is lesz majd abban, amire a végén beérik. Én ebben hiszek.

Más. Abból az aspektusból vizsgáltad az "utálatos tanító néni" figuráját, hogy õ személyes indíttatásból (önös érdekbõl) szeretett volna kijutni Svédországba (többször is említi ezt a svéd dolgot) mégpedig a "gyerekek hátán"?
Válasz
10/10
Éhenkórász 2017 márc. 01. - 11:40:56 10/10
(112/294)
A gonoszságot megérzik a gyerekek. A felnõttek pedig átlátják.
Minden eszköz, amit felhasznált a tanár a jó cél érdekében, gonosz volt. Az, hogy a kórus jobban teljesítsen, hogy kijusson Svéédországba és egy csomó jó helyre, gyönyörû célok. Viszont az eszközökben, amivel ezt el akarta érni, nem válogatott. Hazugságra kényszerítés, bûntudatkeltés, megalázás, korrupció (csokival a nem éneklõknek is!). És milyen csoport az, ahol a vezetõ azt mondja egyes tagoknak, hogy titkolózzanak a többiek elõtt, és szégyelljék magukat ("ugye nem akarod, hogy megtudják, nem vagy elég jó") De rendes ez a tanárnõ...
Normál esetben a tanárnõ ezekkel az alantas eszközökkel tudja manipulálni a gyerekeket. Ez esetben nem így történt.
Válasz
Greta21 2017 márc. 01. - 11:04:38
(111/294)
A Kislányom (10 éves) úgy jött haza az iskolából, hogy megnézték a filmet, és feltétlenül nézzem meg, mert egy nagyon-nagyon gonosz, utálatos tanító néni van benne, stb.stb. Megnéztük este együtt a filmet. Már az elején összenéztünk a Férjemmel, hogy errõl a tanítóról beszélt az én Lányom? Nem láttuk gonosznak. És akkor rájöttem: egy felnõtt teljesen másképp ítél meg helyzeteket az élettapasztalatok után, mint egy Gyermek. A Gyermek nem látja át, hogy ez a kislány igazából nem énekelt szépen, és sok társa sem, mégis benne lehettek egy kórusban, amivel csodás díjakat nyertek, amit EGYÜTT/MINDENKI élvezhetett. Egy gyereknek igenis tudomásul kell venni, ha õ nem énekel annyira szépen. Sokkal nagyobb probléma a gyerek ámítása, mert abból késõbb súlyos problémák adódnak. Pl. van egy ismerõsöm, táncra jár a gyereke. Nonszensz az egész, ahogy táncolnak, egy vicc, és mégis minden hétvégén valamilyen versenyre mennek, amit sokszor megnyernek (képzelem a versenytársak milyenek lehetnek)..És most azt hiszik ezek a szerencsétlen gyerekek, hogy õk jó táncosok. Egyszer felvételizik valahová, vagy elmondja, hogy õ táncos volt, milyen ciki lesz, ha két lábbal hangosan röhögve kirúgják késõbb a felvételrõl??? Mindenki másban jó, ezt tudomásul kell venni. A tanító kényszerítve volt, hogy fel kell vennie a gyereket, bármilyen is. Viszont, nem volt benne a filmben, de valószínûsítem, hogy elvárta tõle az igazgató, hogy produkáljon is évrõl évre valamilyen díjat. Igazából ez a kérdés, hogy elvárta-e, mert egyébként teljesen más a megítélése az énektanárnak is. Én abból indulok ki, hogy elvárta. Két dolognak kellett megfelelnie, és szerintem tapintatos is volt. Viszont ott hibázott, hogy ezt egy felnõttnek lehet, hogy el lehet magyarázni, de a gyerekek ezt nem értik meg. Felnõttként viselkedett a kislánnyal és ez hiba volt. A végén azért is fakadt ki ennyire: "Rohadékok"- ami megengedhetetlen, viszont a gyerekek nem látták át, hogy nekik is kedvezni akart azzal, hogy megnyerik a versenyt. Az én Kislányom is szeretett volna énekkaros lenni. Fel is vették, aztán külön a népdalos karba is jelentkezett, de oda nem vették fel, csak 2 félév után. Akkor azt mondta neki a tanár, most már sokat fejlõdtél, járhatsz oda. Szerintem ez a normális viselkedés. Nem kérdés, hogy miért nyert Oscart: liberalizmus követelése bármi áron és összefogás = öröm, boldogság Hollywood szerint. (Európa szerint mostanában nem annyira, sajnos)
Válasz
Daniel Jackson 2017 márc. 01. - 10:56:27
(110/294)
A bajom az, hogy én is a kardomba dõlök lassan, mert amit leírtál akár én is írhattam volna. Örülök is meg nem is. :)
Sajnos a személyes álláspontomat mégsem tudom ebben az esetben szétbontani a szakmai okoktól.
De ezért jó, hogy sokféle látásmód sokféle megközelítést szül, mert eszerint nem mindenkire van olyan kiábrándító hatással a film készítésének valósága, a filmbéli valóság párhuzamától. Ennek örülök.
Válasz
Daniel Jackson 2017 márc. 01. - 10:41:00
(109/294)
Írod: "A két fõszereplõ lány egyébként kaszkadõr". Jó észrevétel - nézem ebbõl a szempontból is.
Egyetértek, de akkor talán ITT, EBBEN a filmben pont ez a baj. Nem tudom tovább ragozni.
Mint ahogyan a hallgatóknak is azt szoktam mondani: nem az az siker amit díjaznak, hanem aminek örülnek.
Személy szerint tõlem (!) ezt az örömöt vették el kicsit.
Válasz
10/10
Éhenkórász 2017 márc. 01. - 10:29:35 10/10
(108/294)
Még egy példát említek:
Othello Gyulaházán
Gyulaházán nincs nagy népszerûsége a komoly daraboknak, és az Othello színrevitele bukásra van ítélve. De a rendezõ úgy intézi, hogy egy féltékenységi dráma alakuljon ki a kulisszák mögött. Az Othello-t játszó színész a kocsmában indulatosan felborítja az asztalt, és több ember elõtt kijelenti, hogy megöli a Desdemonát játszó feleségét. (Hitelessé vált az emberek elõtt) Hosszú sorokban álltak a mozi elõtt, és elkapkodták a jegyeket.
Kb errõl a hitelességrõl van most szó.

De van egy fontosabb dolog is ezzel kapcsolatban. Az erkölcstan óra.
Két lehetõséget ajánlok:
1. Vagy egyszerûen nem veszik be az órába, nem nézik meg erkölcstan órán.
2. Megnézik. Utána megfelelõ mederbe terelve a vitát, megbeszélik a filmet. Nem lépve ki a mû világából!

Ha viszont a színészek, a rendezõ hitelessége felé viszik el a témát, akkor ez olyan, mint magyar órán az életrajz beemelése a magyarázatba. Fõleg megvan a pikantériája, hogy még ellentétes is a történettel! Ha mást nem, ezt az egy momentumot egy életre megjegyzi errõl az "erkölcstan" óráról, és a Mindenki filmrõl. Többet árt, mint használ. Tehát ebben az esetben jobb lett volna egyszerûen nem venni bele az erkölcstan órába.

Othellonak (Básti Lajos) nem kell valóban megfojtani Desdemonát (Törõcsik Mari), hogy hiteles legyen a darab. Mégcsak nem is kell féltékeny típusnak lennie. Elég ha játszanak. Ez a film, ez a színház.
Válasz
Greta21 2017 márc. 01. - 10:20:45
(107/294)
Teljesen igazad van.
Válasz
9/10
elemes 2017 márc. 01. - 09:49:27 9/10
(106/294)
A két fõszereplõ lány egyébként kaszkadõr.

És nem azzal jutott ki a film az oszkárra, hogy a film végén frankón énekelték a szólót. A színészek ebben a filmben történetesen kórustagokat játszottak.

Egyébként értem, miért érzel disszonanciát, csak a jelentõsége nem az.
Válasz
Daniel Jackson 2017 márc. 01. - 09:08:45
(105/294)
Köszönöm a hozzászólásod. Igen, a magam egyszerû stílusában végig a hitelességrõl beszéltem.
Egy jó film (mint emberi és mûvészeti alkotás) bizony képvisel valamit és nem csak egy amolyan 5 éves terv része, hogy forgassuk le és nézzék meg mert akkor telik az idõ.

Hogy a filmbéli példával éljek: a tátikázással most nem Svédországba, hanem Los Angeles-be jutottak ki. :)

Sietve hozzáteszem - nekem még most is tetszik a film, és a szereplõk- alkotók is megérdemelnek minden elismerést,
mert remek ötlet, jó megvalósítás, azon túl pedig sok-sok munka. Kifejezetten öröm volt látni híradásokban ahogyan a gyerekek hajnalban ott örültek a tornateremben a sikernek.
Ha lehet így fogalmazni: egyszerûen csak csalódott vagyok ettõl a hiteltelen (technikai) megoldástól egy kicsit.
Válasz
9/10
elemes 2017 márc. 01. - 05:10:03 9/10
(104/294)
Nagyon sarkítottan fogalmaztam...

Megpróbálom kicsit másképpen. A gyerek nem kisméretû felnõtt, és nem direktív módon tanul. A gyerek fejében még alakulnak a gondolkodási, viselkedési struktúrákat és megküzdési stratégiák, és zajlik a személyiségfejlõdése és szociális fejlõdése. Az iskola szerepe (bármi meglepõ) elsõsorban ennek a fejlõdésnek a támogatása, és csak másodsorban az éneklés, matematika, földrajz és történelem-oktatás.

Aki dolgozott már multi cégnél, megfigyelhette, hogy amikor a kontrollvesztéstõl rettegõ menedzsment key performance indikátorokat definiál és mér, a beosztottak fokozatosan elkezdenek a key performance indikátorokra hajtani. Még azok is, akik látják a rendszer egészét, arra kényszerülnek, hogy idomuljanak. Kedves ismerõsöm másfél évig dolgozott egy bankfiókban ügyfélszolgálaton. Gyors, pontos, figyelmes nõ, a problémás ügyfelekkel is tudott bánni, mégis el kellett mennie, mert a naponta kezelt ügyfelek számában mindig az alsó 10%-ba került. Csak a KPI ebben nem tett különbséget.

Ugyanez zajlik az iskolákban is -- a mérhetõ paraméterek kerültek a fókuszba, miközben az iskolában szerzett képességeknek csak 20%-a a lexikális tananyag. Rengeteg szociális felmérés próbálja felhívni a figyelmet, hogy a felnõtt életükben sikeres emberek nem azok, akiknek 4.8 fölött volt az átlaguk, még csak nem is a tehetségesek, hanem azok, akik képesek együttmûködni és csapatban dolgozni, tudnak másokra figyelni, empatikusak, kitartóak, egészséges önbecsüléssel rendelkeznek, van bátorságuk kérdezni, tévedni és tanulni a tévedéseikbõl.

Különös módon, ahol a GYEREK SIKERESSÉGE kerül a fókuszba -- ott ezek elsikkadnak. A tehetséggondozás arra jó, hogy a szülõ büszkélkedhessen az osztályzatokkal, hogy dicséretet kapott, hogy felvették ide meg oda, hogy színjeles, hogy jogi egyetemre ment ... aztán lesz belõle vállalati jogász nyíregyházán, beszállítói szerzõdéseket ellenõriz, egyedülálló és ráncos.
Válasz
9/10
elemes 2017 márc. 01. - 03:33:08 9/10
(103/294)
Jaja, errõl beszélek én is. A gyerek nem számít, csak a teljesítmény.
Válasz
10/10
Éhenkórász 2017 márc. 01. - 01:05:01 10/10
(102/294)
Még egy példa:
A jövõ kezdete címû nagyszerû film fõszereplõje: Haley Joel Osment akkor gyerekszínész.
A történet szerint sokat szenvedett alkoholista anyjától és apjától. Az egyik jótette, ami boldoggá tette, hogy édesanyját leszoktassa az alkoholról.
A filmszerep után teltek az évek, és Haley Joel Osment 19 évesen részegen súlyos balesetet okozott. 3 év próbaidõre és 60 nap elvonókúrára ítélte a bíróság.

Ennek ellenére A jövõ kezdete ugyanolyan megható film számomra, annak ellenére hogy ezt tudom a színészrõl.
Válasz
Kutasi Kovács Zoltán 2017 márc. 01. - 00:27:49
(101/294)
Bocs Éhenkórász, de Te itt 3 filmet hoztál fel egy színészre. A példa rossz!
Daniel Jackson a hitelességrõl beszél!
pld.
Tegyük fel, hogy leforgatsz egy filmet, mondjuk a rasszizmusról, melyben az egyik fõszereplõ afroamerikai férfit játszik. Hiteles akkor leszel, ha keresel egy afroamerikai színészt, és nem akkor, ha befestesz egy fehér pasast barnára.
Az nem várható el, hogy minden esetben hiteles legyen a rendezõ, de az már igen, hogy törekedjen rá.
Válasz
10/10
Éhenkórász 2017 febr. 28. - 23:45:29 10/10
(100/294)
A megoldásokat nem kell számon kérni, szerintem ez a színész szakmához tartozik. Testdublõröket alkalmaznak, kaszkadõröket, számítógépes technikát, trükkfelvételeket, stb. Számomra nem ront a film hatásán, hogy beavattak nyíltan a kulisszatitkokba.

Az meg a másik, hogy a színész nemhogy nem kell azonosnak lenni a szereppel, de lehet az ellentéte is. Például Jim Carrey eljátszotta a nagy állatvédõt az állati nyomozó 1-2ben. Aztán mielõtt rányomnák ezt a bélyeget, egy filmben sintér volt, egy másikban meg "Izlandi hóbagoly gyilkos". Kérdezhetnénk: Éppen õ? :)
Válasz
K. Judit 2017 febr. 28. - 23:11:27
(99/294)
Hát .... egy kicsit a hajánál fogva elõráncigáltnak érzem ezt a magyarázatot. Megint csak azt tudom mondani, hogy ez legfõképp egy prózai szerep, a szõke kislánynak azt kellett eljátszania, hogy örül, meg szomorú, nevetnie kellett és sírnia stb. Amit meg is oldott.
Megtehették volna, hogy nem is árulják el, hogy másvalaki énekelt helyette, de valószínûleg úgy érezték, a szépen éneklõ dublõz is megérdemli, hogy megemlítsék a nevét.
Szerintem akkor hasonlítana leginkább a filmbeli szituációhoz, ha ezt eltitkolták volna.
Válasz
Daniel Jackson 2017 febr. 28. - 22:05:17
(98/294)
Sajnos nem olvastam vissza, így akaratlanul plágiumot követtem el amikor hirtelen indulatból beírtam a véleményemet. :)
A híradóban láttam a riportot ma, hogy Hais Dorottya tulajdonképpen tátikázott (!) ebben a filmben, mert az énekhangja Walton Rebeka volt.
A film ideológiája pedig éppen ennek eszmei tagadása okán hozta az Oscar-t.
Annak viszont örülök, hogy rajtam kívül másnak is feltûnt, hogy ezt pont ebben a filmben (!) elkövetni az maga a kardba dõlés.
Értem én a technikai lényegét, és továbbra is szeretném ha ez nem befolyásolná az eddigi tetszésemet a filmmel kapcsolatban, csak az a baj, hogy így már önmagát meghazudtoló alkotássá kezd amorfizálódi a szememben.
Válasz
csincsilla72 2017 febr. 28. - 21:59:57
(97/294)
Nem, én azt az álláspontot képviselem, hogy a tehetséggondozást nem lehet eléggé komolyan venni.:-)
Válasz
9/10
elemes 2017 febr. 28. - 21:29:44 9/10
(96/294)
Nagyon karakteresen képviseled azt az álláspontot, hogy éneket tanítsunk, és ne gyerekeket :-)
Válasz
csincsilla72 2017 febr. 28. - 20:58:49
(95/294)
"Ezért kellett összefogniuk, hogy a kórus vezetõje is belássa, nem a díj a fontos, hanem az együtt éneklés. Akár rosszul, de legalább örömmel. (A hamis éneklésen még lehet javítani, de azon nem, ha olyasminek örülnek, amit csalással szereztek meg.)"

És áldozzuk fel a tehetséget a középszerûség oltárán, nehogy a valamelyiknek is egy picivel több jusson. Szép. Igazi szocialista mentalistás.
Aki tehetséges, jól énekel és szorgalmas, az bizony megérdemli a gyõzelmet és a díjat. Megérdemli, hogy utazhasson.
Válasz