http://www.konyvimadok.hu/20100213/szenzacios-felfedezes-kozzetettek-salinger-leveleit

Itt megtalálod Salinger összes mûvét, ha érdekel...

http://terebess.hu/keletkultinfo/salinger.html#banan

Úgy tudom, a szerzõ nem engedte egyetlen mûvét sem, így a Zabhegyezõt sem filmre vinni életében - remélem, ezt a halála után is tiszteletben tartják majd...

A Zabhegyezõ fantasztikus.

Mondtam hogy poén?
Olvasni kéne elõbb egy kicsit.
Hehe

A Zabhegyezõ egyik mestermûve.
Amely ember benne van az szinte olyan mint én.
Minden eddigi sorozatgyilkos, akik kiváló magas Iq-val rendelkeztek, mindnél találtak egy példányt.
Ez vagy poén, vagy olvasd el a könyvet.....


Manhattanben született zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. (Anyja betért amikor összeházasodott az apjával, J.D. csak a bar micvóján tudta meg, hogy csak félig zsidó) Az apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger a nyugati part különbözõ állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge Military Academy-re. Itteni élményeirõl írta Zabhegyezõ címû regényét. A New York Universityt egy tengerjáró hajón való munka kedvéért hagyta el az elsõ éve után. 1938-ban A szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal az Anschluss elõtt hagyta el Ausztriát. A collegevillei (Pennsylvania) Ursinus Collegeba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Universityn irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Õ közli elõször lapjában Salinger egy írását. 1942-ben behívják a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker címû újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tõle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú mûvét a Slight Rebellion off Madisont. Ezt a mûvét a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield karaktere, akinek késõbb egy egész regényt szentelt: az 1951-ben megjelent Zabhegyezõt (Catcher in the Rye). A mûvet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt (az átkozott szó pl. 255 alkalommal fordul benne elõ). Ma évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetõt, ácsok és Seymour: Bemutatás címû kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampsphire költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség, az egyetemi diákság életében, késõbb teljesen visszavonult. Késõbb Marlowba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas, egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey címû mûvében Franny karaktere Claire életén alapul. 1965-ben elváltak. 1965 óta nem publikált új mûvet. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan él. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónõvel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát cáfolt meg. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill.

* Zabhegyezõ (The Catcher in the Rye, 1951)
* Kilenc történet (Nine Stories, 1953)
o Ilyenkor harap a banánhal ("A Perfect Day for Bananafish", 1948)
o Ficánka bácsi Connecticutban ("Uncle Wiggily in Connecticut", 1948)
o Öt perccel az eszkimó háború elõtt ("Just Before the War with the Eskimos", 1948)
o A nevetõ ember ("The Laughing Man", 1949)
o Lenn a dingiben ("Down at the Dinghy", 1949)
o Alpári történet Esmének, szeretettel ("For Esmé with Love and Squalor", 1950)
o Szemem zöld és csacska szám ("Pretty Mouth and Green My Eyes", 1951)
o De Daumier-Smith kék korszaka ("De Daumier-Smith's Blue Period", 1952)
o Teddy ("Teddy", 1953)
* Franny és Zooey (Franny and Zooey, 1961)
o Franny ("Franny", 1955)
o Zooey ("Zooey", 1957)
* Magasabbra a tetõt, ácsok és Seymour: Bemutatás (Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction, (1963)
o Magasabbra a tetõt, ácsok ("Raise High the Roof-Beam, Carpenters", 1955)
o Seymour: Bemutatás ("Seymour: An Introduction", 1959)