Hetedik. A filmirodalom egyik legzseniálisabb alkotása. Az a fajta minõség, amit beérni lehet, de felülmúlni nem. Itt van pedig az összes ásító panel. Keménykedõ rendõrfõnök, heves újonc, bölcs öreg, aki csak hosszas rábeszélésre vállalja el ezt az utolsó ügyet és persze ahelyett hogy felkapcsolnák a villanyt, inkább elemlámpákkal kotorásznak a sötétben. És mindezek a panelek úgy vannak összerakva, hogy a végén az egész mégis felkavar és sokáig nem ereszt. Egyre inkább azt gondolom - bizonyság rá ez a film is - , hogy posztmodern trükkökkel, okoskodással (ld. az elmúlt évtizedek magyar filmjei) esetleg el lehet kápráztatni néhány kritikust és sznobot, de milliókat minõséggel csakis akkor, ha az ember a régi jól bevált elemekhez és témákhoz nyúl. Például a bûnhöz.

SPOILER! SPOILER!! SPOILER!!!

Vagy a szabad akarathoz. Mert a végén ide fut ki a történet. Ugyanis a bûn boncolgatása mindenképpen felveti a kérdést, hogy felelõs-e az ember és ha igen, mennyire. Van-e vajon mindig választása vagy idõnként a körülmények áldozata. Nekem úgy tûnik, hogy a film írója, Andrew Kevin Walker, a szabad akarat mellett teszi le a voksát. Összpontosítsunk az utolsó, döntõ jelenetre. Tegyük fel, hogy Mills bekattan és már nem tud felelõsséget vállalni a tetteiért. Lehetséges, hogy így van, de ez szerintem csak azután következik be, hogy lelõtte John Doe-t. Kétségbeesetten tekinget körbe, mintha a megváltást vagy legalább egy apró megkönnyebbülést keresne, de azt persze a bosszú nem hozza el. Ettõl aztán megõrül, esetleg sokkot kap, alighanem életre szólót. Mills egész végig olyan volt, mint a nikkelbolha. Képtelen volt türelmesen várni, semmi érzéke nem volt az apró részletekhez. Az érzelmek embere, ahogy az el is hangzik Somerset szájából. Pisztollyal a kezében, kétségbeesetten, elönti a felesége iránti szerelem, a bénító tehetetlenség és egy csomó kommerszfilm, amelyekben a rossz mindig elnyeri méltó büntetését és méghozzá a legtöbbször golyó által - és meghúzza a ravaszt. Nem õrültként, hanem szabad akaratából. Somerset nyomozót ellenben más fából faragták. Megfontolt, finom, mûvelt, bort iszik. Ellenben a megfontoltsága visszatartja azoktól az ösvényektõl, amelyeken szûkösen, nehezen, de mégis el lehetne menni. Óva inti Millst, hogy betörjön John Doe lakásába, pedig mint kiderül, a betörést el lehet gereblyézni. Kicsit olyan õ, mint egy fa. Imponáló képességei vannak, de a béklyói visszatartják attól, hogy igazán élvezze az életet. Somerset rögtön átlátja John Doe mûvének lényegét és nem akarja, hogy beteljesedjen. Ami õt illeti - kétség sem fér hozzá, hogy szabad akaratából dönt. Mondom, ide fut ki a történet. Van-e választás? Hivatkozhatunk-e bármire, ha bûnt követünk el? Akarat vagy ösztön? Ember vagy állat? Törvény vagy bosszú? Ezek bizony nagy kérdések és méghozzá több-ezerévesek. Úgy tûnik tehát, hogy a film a szabad akarat mellett teszi le a voksot. És mégis van itt valami nyugtalanító. Mills az érzelem, Somerset pedig az értelem embere. És pontosan a karakterüknek megfelelõ választ adnak döntéshelyzetben. Az összesben és a végén a legsúlyosabban is. Akkor tehát van szabad akarat vagy be vagyunk programozva és eszerint cselekszünk? Talán ennyiben posztmodern ez a film és szerencsére ez egyszer nem a devianciák kéjes taglalásában. És a legeslegutolsó jelenet rátesz még egy lapáttal. -Maga hol lesz, nyomozó? - kérdezi a rendõrfõnök. -A közelben - mondja visszafordulva a válla felett Somerset. És aztán még egyszer, nyomatékosan: -Itt, a közelben. Van ugyanis Somersetnek is bûne és dehogyis a Mills iránt érzett szánalom vette rá arra, hogy újólag felvegye a harcot a bûn ellen. Van neki is bûne, noha az egyházatyák nem tartották annak. Egy bûn, ami tkp. kizárja, hogy a hét fõbûn bármelyikét velõtrázó módon elkövesse. A közöny. És ez el is hangzik a filmben Mills szájából. Hogy nem jobb, mint a többiek, hogy õ is elfordítja a tekintetét, ha úgy alakul. És ezt Somerset nem is tagadja. Tudja jól, és tudja azt is, hogy ez hiányosság. Ezért tudott olyan könnyedén, tudományos alapon nemet mondani a gyerekre, és nem a gyermektelenség fáj neki, hanem az, hogy ilyen. Bölcs nagyapónak született. Úgy dönt, hogy mégsem megy nyugdíjba, de nem igazságszeretetbõl, hanem mert elgondolkodott John Doe mûvén. Ironikus, nem? Hogy van büntetés és lehetséges változni. Megint csak szabad akaratából dönt és megint csak értelmi alapon, szóval ezzel sem kerültünk beljebb a választ illetõen. És az utolsó mondat: "Szép ez a világ és érdemes harcolni érte. A második felével egyetértek." Honnan is ismerõs ennek a sornak az optimista pesszimizmusa? Ja, igen. "Ember küzdj és bízva bízzál!" Igen, valóban ennyire magasra teszi a lécet. És a forgatókönyvíró pont úgy járt mint Madách. Akkorát dobott, hogy el is használta az összes alkotóerejét.

Kevés ekkora alkotás született a filmtörténelemben! Elég rég láttam már, de most adta a TV hát megnéztem... És itt a bizonyíték is egyben, hogy nem számít a dátum amikor a film készült. A film önmagában egy erõs 8-as a történet elég egyedi és érdekes, bár a film nem az a nagyon pörgõs fajta, de ez engem kifejezetten nem zavar. Viszont a befejezés csavara igazán egyedülálló, valamint imádom ha egy filmben nincs happy end hisz a való életben sincs. Na ez a két tényezõ simán hoz még két pontot, így nálam feliratkozik a tíz pontos filmek igen szûk táborába! Igazi gyöngyszem 10/10!

elég vicces, hogy néhányan a "film mondanivalójára" hivatkoznak sõt, aki nem érti, az eláshatja magát, véleménykülönbözésbõl kifolyólag egymásnak esnek...
valaki elmondaná, mi ennek a filmnek a mondanivalója? mert nem vagyok benne biztos, hogy jól vettem-e le, de nekem ettõl függetlenül nagyon tetszett (most láttam elõször). az most akkor baj, vagy nem?

ez nem ízlés kérdése, vagy ilyesmi.. aki az írja, hogy ez egy szar film, az simán nem értette meg... meg kell nézni párszor, ennyi az egész

Már ne haragudj,de az általad említett két film kutyaf@sza ehhez képest.A Kilnecedik kapu egy merõ zagyvaság,a Fülke meg...kategóriákkal kevesebb,mint a Hetedik,mind történetben,mind színészi alakítások terén.
Persze kinek a papné...

- A szomszédok szerint két órán át üvöltöztek. Szokás szerint. Aztán lövéseket hallottak. Mindkét csõbõl. Szerelmi bûntény.
- Na igen. Szerelemtõl lucskosak a falak.
- Sima ügy. Jöhet a papírmunka.
- Látta a gyerek?
- Tessék?!
- A gyerek...
- Ki a faszt érdekel! Tényleg örülünk, majd ha megszabadulunk magától, Somerset. Tudja? Mindig ezek a kérdések: "Látta a gyerek?" Ki nem szarik bele? Meghalt, megölte a felesége. A többihez semmi közünk.

Soha ennél rosszabb filmet nem láttam.Borzalmasan pocsék volt. Kár , hogy nem lehet minuszra értékelni.

ez minden idõk legjobb thrillere.. annyira össze van rakva ez a film, hogy jobban nem is lehetne.. jóformán ez a tökéletes film.. aki 10-nél kevesebb pontot ad rá, az nem értette meg..

Most néztem meg. Meglehetõsen megrázott. Maga a film, a szokásos nyomozós-üldözõs jelenetek már ezeszer látott tárházát hozza és éppen ezért olya megrázó. A mondnaivaló, ami végig csak burkolt formában hangzik el, a végére kicsúcsosodik és görbe tükröt tart elénk.
Egy jó darabig egy olyan Halálos fegyver hangulatú filmetképzeltem el, de aztán rájöttem, hogy ez több, mint egy film. Mondanivalója, melyszerintm mind bûnt követünk el, bár igen arculköpõ, de sajnos igaz. Ugyanakkor a történet végét drámainak, míg a film végét EGYFAJTA happy endként lehet elkönyvelni. Mert bár a történetben a gyilkos gyõzött, ez valóságban nem történt meg, mert ahelyett, hogy rendezõ megölt volna 7 embert, helyette elkészítette ezt a filmet, mellyel ugyanúgy megrázta az embereket, mint a gyilkos, de mégsem került senki életébe. Itt jött el nálam az a pont, hogy a film a történeten kívül gyõzte le a történetbeli ellefelet(a gyilkost). Mert bebizonyította, hogy neki csak abban van igaza, hogy a világ romlot, de ezért még nem szabad ölni. Van más módja is az emberek felrázásának. (Persze ez csak az én eszmefuttatásom), de a lényeg, hogy valóban mély igazságot tartalmaz. A másik nagy igasága a filmnek pedig az utolsó mondat, mely ismét rácáfol a gyilkos tetteire: "Szép ez a világ és érdemes harcolni érte...-a második felével eggyetértek". Zseniális lezárás volt. És miért csak második felével ért eggyet Freeman karaktere? Mert a filmbõl tudjuk, hogy a világ elfajzott és elkorcsosodot. De nem szabad feladnunk a reményt (ahogy a gyilkos is tette), hanem érdemes harcolnunk érte.

10/10

A végén annyi kellett volna, hogy Mills nem mérgezi meg magát, hanem elhajt a kocsival jó messzire, míg a dagi elvérzik. Így is átszállt volna a szellem a macskába, de legalább Mills is életben marad.

Ezt h érted?
SPOILER
A címbõl meg a promókból tudtad, h a 7 fõbûn alapján gyilkol a gyilkos? V mikor feladta magát Kevin Spacey, tudtad h elküldi Gwyneth fejét 1 dobozban?

Zseniális! David Fincher zseniális! Spacey, Freeman és Pitt is zseniális! Ez az egész film zseniális!
Mélyenszántó gondolatai vannak, amik különösen egy pszichopata szájából hangoznak keményen. A történetvezetés és az intelligencia, ami a klasszikus mûvekbõl és a gyilkosságok miértjeibõl áll össze, beszippant.
Ebbõl a filmbõl is kiderült, hogy nem kell mindenáron mindent szájba rágni, ahhoz hogy tudjuk mirõl is van szó.
Abszolút 10/10

Hát nem volt valami ATOM film, de végülis némi poén volt a végén, tehát érdemes volt megnézni.

SPOILER


Somersetnek annyit kellett volna mondania a végén, hogy hazudik John és a felesége él, aztán elvenni tõle a pisztolyt és megakadályozhatta volna, hogy David elcsessze az életét.

Egyébként a hetedik kifejezést kétféleképp is lehet értelmezni, egyrészt lehet hetedik halálos áldozat, vagyis John az irigysége miatt, vagy lehet hetedik halálos bûn, amit David követett el és nem hal meg érte, vagyis a harag.



SPOILER VÉGE

SPOILER!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!





Tracy halálának nem volt különleges oka, csak Doe így akarta elérni, hogy õ legyen a hatodik (!) áldozat.
Fõbûnök alapján hat ember halt meg. A kimaradt fõbûn a harag. Doe utal is rá, amikor beszél Mills-szel, hogy "Legyen ön a harag!".

SPOILER!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!





Tracy halálának nem volt különleges oka, csak Doe így akarta elérni, hogy õ legyen a hatodik (!) áldozat.
Fõbûnök alapján hét ember halt meg. A kimaradt fõbûn a harag. Doe utal is rá, amikor beszél Mills-szel, hogy "Legyen ön a harag!".

Ez a film tényleg nagyon ott van! Mikor elõször láttam még napokig eszembe jutott a történet és azóta is láttam már vagy 3x. Van az a közhelyes szólásmondás itt a porton, hogy nem tetszhet minden film mindenkinek meg hogy ízlések és pofonok stb., de én most mégis azt mondom, akinek ez a film nem jön be, tökmindegy milyen stílushoz szokott vagy mit szeret, annak szerintem súlyos ízlésficama van! Én a kardomba tudnék dõlni az ilyen hozzászólásoktól, hogy ez a film unalmas meg vontatott... Ez a film K. jó! :]

levágott orrú csajszi