FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

HATÁRAINK---Simányi Zsuzsanna---Stúdió K

A színpadi drótkerítésen nincs, ám az elõadás gyilkosan penge! Hol volt még a nagy menekülthullám, mikor Simányi Zsófia és Kelemen Kristóf lecsapott a témára, azonnal elindult a határra interjúkat készíteni. Rendõrök, segítõk, helybeliek és migránsok mondataiból állt össze a darab. Noha a szegény készenlétiek géz-maszkban terelgették a tömeget, Spilák Lajos járványszak-
értõje cáfolhatatlanul bizonyítja a fertõzés-rémhírek alaptalanságát. A hivatalos propagandával szemben álló, humánus európai véleményt Homonnai Katalin vörösbe öltözött aktivistája fejti ki. Nyakó Júliá-tól hallhatjuk a falusiak ellentmondásos szavait, szerencsére, mert bajszos férjeura, Lovas Dániel orrhangon hadaró karikatúrájával nem sokra jutnánk.
A menekülõk Szabadság-kórus helyett a Tudósok zenekar Bevándorló Blues-át éneklik, egyre jobban kirajzolódik az alkotók véleménye, pedig csak valós szövegek hangzanak el, igaz, tökéletesen értelmezett és kidolgozott színészi jelenléttel. Simányi Zsuzsanna jelenetezése jelenetezése korrekten komponált, pontosak az arányok, hibátlan a tempó. A társulat nagy kedvvel,
alkotói hozzáállással játszik, mindenkinek jut egy nagyobb és sok kisebb szerep egyaránt. Sipos György büszkén hordja mezõõri sóspuskáját, a polgármester sameszaként pedig iskolapéldaként szolgáló rezonõri alakítást nyújt. Ahogy a kábel-köteget tekergeti méretes zavarában, ahogy meredten bámul és magadóan bólogat...!!! TV-rendezõként bukkan újra fel Lovas Dániel, a kvízjáték kérdései közül kedvencünk: "Gondolt-e már politikus meggyilkolására?

Nagypál Gábor hungaromán polgármestere szédületes otrombasággal fejtegeti zavaros eszméit, kvintesszenciáját adva a fasisztoid senkik bárgyú retorikájának. A kis rendõrnõ, aki oly kedvesen énekelgetett a menekült-áradat kellõs közepén, hazaérve anyukája sminkes keze alá fekszik. Nyakó Júlia vigasztaló szavakkal szépíti lánykáját, a szürke zubbony fényes selyemruhára cserélõdik, Pallagi Melitta seherezádi csábtáncát fehér
burkában lejti, ám szerencsére nem fedi fátyol mennyei mimikáját.
A szúrós paródiát szellemes humor enyhíti, a fenyegetõ légkör végül dalban oldódik: tétlen együttérzésünk gúnyolja a Csókolom anti-slágere, legszívesebben együtt dünnyögnénk ismételgetve: "Persze!"
Lám, a független szcéna egybõl reagál. Ahogy a Vörösmarty gimnázium, a fiatalok elvándorlását elõször szóba hozó "Jövõképtelen"-jét loholva követte a kõ- és nemkõ-színház, úgy fog rövidesen elszaporodni színházainkban a migráns-téma...