Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Harminchárom változat Haydn-koponyára

Spoiler
szpal79 2011 febr. 10. - 10:09:35
(2/2)
Rossz a darab, és ezen a rendezés, és a remek színészek sem tudnak változtatni. Viszont a bakfis-tánckar remek volt, a színészek közül Benedek Miklós és Lázár Kati volt a legjobb, sajnálom, hogy Esterházy még egy ilyen darab esetében sem bírta ki, hogy ne gúnyolódjon a hazáján és az Istenén. A mellettem ülõ pár szünetben elment, a kijáratnál meglepõ módon szinte félig volt az "inkább nem" golyókat gyûjtõ értékelõedény. Viszont igaz, h. Haydnt nem ismerjük, és valamilyen szinten tisztelgés a darab õelõtte és az õket pártfogásba vevõ Esterházy-õsök elõtt.
Válasz
7/10
FElepHánt 2009 dec. 24. - 18:54:35 7/10
(1/2)
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál--------- -----------------------------------HAYDN------------------Göttinger Pál---------------------Bárka------------------------ Esterházy Péter-es mütyürkézéssel kezdõdik, nemigen történik semmi, legfeljebb egy-két szereplõt ismerünk meg. Ilyés Róbert angyali türelemmel viseli a Narrátor kényszerzubbonyát, elegáns szakmai perfekcióval hidalja át a tátongó semmi szakadékát. Lázár Kati, a kõszínházak Jolly Jokere természetesen a Cégjegyzékkel is képes izgalmakat kelteni, de még az elsõ párjelenet, Dévai Balázs és a színészhercegi rangú Kálid Artúr is megszenvedi a mondhatatlan ûrt. Ha nem a nagyszerû Göttinger Pál a rendezõ, bizony elhúztuk volna a csíkot a szünetben, szerencsére bíztunk benne: - csak van még valami a tarsolyában, reménytkeltõ volt a korrekt színpadkép és a kiváló zenekar is... Nem bántuk meg! Szünet után beköszönt a cselekmény, a konfliktus, a humor! Nem a koponyarablás idétlenségét kell szenvednünk, Maestro Joseph végre felnõ, megjelenik a delnõ, beindul a problémázás, egybõl pezsegni kezd a szellem is. Benedek Miklós eszköztelen és egysíkú, de ez a tág horizont a mínusz végtelentõl a plusz-ig terjed... Nem Haydn Õ, de abszolút hitelességgel saját maga és ez bizony itt most többet nyom a latban: alakítása szerethetõ, veretes dikciója unikum. Dinyés Dániel invenciózus hangszerelése, a csembalót helyettesítõ xilofonnal, egyik legnagyobb értéke a produkciónak, az eddig jócskán tébláboló bakfis-kar is magára talál. "Haydn, Haydn" rappelik a lányok az ölelkezõ kórus-szólamok alatt, ingázó karmozgásuk, valamint Katona Gábor szellemes koreográfiája látványosságukat is megnöveli. A kockadobálós komponálás mozarti poénja csak nem akar elsülni, a reinkarnáció sem hiteles, bár késõbb, a sziporkázó Haydn-Mozart csúcstalálkozóban, Telekes Péter pontosan intonált hangot üt meg. Felesleges operai intermezzo után Gados Béla remekel a tehetségtelenség kórképében, Lázár Kati pedig mindent visz parodisztikus monológjaival. A zenei betétek gyönyörûségesen illeszkednek, (azt az egy hamiskás férfikórust megbocsátjuk), kedvünket a hullagyalázás szerencsétlenkedései sem szegik. Göttinger Pál rendezõmûvészete a befejezõ képben csúcsosodik: a Nagy Fehér Koponya-Léggömb sejtelmes puhasággal rugózik, mint a Nagy Klasszikus Mester lágyan ívelõ zenéje, így a harmincharmadik változat nem a morbid bûntényrõl szól, hanem a Muzsika, a Mûvészet megváltó békéjérõl.
Válasz