Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Ha...

Spoiler
Vinogradov 2008 dec. 08. - 17:30:15 Előzmény kgyuri0
(30/50)
"Az államszocializmust én is mindíg szívesen szídtam, még most is elõfordul velem
De: Olyan, hogy “baxterhjúd” nem létezik, viszont létezik Buxtehude, akinek a nevét így kell ejteni,
InkeLászló és a többi remek (szinkron)színész nem tehetett róla, ha hülye szöveget adtak a szájukba."

De még mennyire, hogy nem...
A szinkron elsõrangú volt, Buxtehude Buxtehude, és hogy miért tévesztették el, arra mindjárt nyújtok egy-két alternatívát...



"Egyébként én valóban ahogy írtam is, feliratosan láttam, ott életszerû volt, hogy az igazgató tudta, hogy a német zeneszerzõt nem ejti baxterhjud-nak, ahogy egy nálánál semmiképpen sem jobb an eleresztett magyar iskolaigazgató sem mondja, hogy S-A-K-E-S-P-E-A-R-E – megkockáztatom: még a lgdühöngõbb “államszocializmusban sem."

Na igen, a feliratozó úgy látszik értelmesebb volt mint a késõbbi szinkroníró...



"Különben nem egészen gilt az állmszocializmus ellenes kifakadás, mert ezek szerint a szinkron is akkor készült. (Nyilván a feliratozás is. Csak az utóbbi jól!)"

De az!

Ha a háború elõtt készül a szinkron (ami akkoriban még nem nagyon készült - bár voltak érdekes kísérletek - pl. a harmincas évek elején elõfordult, hogy egy filmet több színésszel, több ország projektjében is elkészítettek.), akkor nem b*sszák el a sosem létezett háború elõtti szinkronárok, mert kaptak annyi alapmûveltséget az iskolában, hogy tudták, hogy ki az a Buxtehude (ejtsd: Büxtehûde), vagy ha nem, hát utánanéztek, hogy kell ejteni...

De a mocskos államszocik által a béka feneke alá süllyesztett magyar közoktatás keretei között, vajh, ki tudta azt akkoriban, hogy ki az Buxtehude, Tellemann (nem a húszas évekbeli spartakista pártvezér, hanem a kitûnõ 17-18. szd-i zeneszerzõ) vagy Wilde Oszkár?

Na, akkor meg ne csodálkozzunk, hogy ma már ITT tartunk...



"Én a szinkronnak a baxtehjúdon túlmenõen nem tulajdonítottam jelentõséget, csak itt elõttem szólók úgy vélték, új szinkron készült, ezt ténynek vettem.Elég szifilitikus ötlet, ami azt illeti, hogy mostanában nekiállnának egy több évtizedes mûvészfilmet szinkronizálni"

Egyetértek...

Itt van pl. az MGM nevû csatorna, ahol olyan régi filmek garmadáját szinkronizálják újra, amelyeket már egyszer leszinkronizáltak, méghozzá többnyire elég pazar és magas színvonalon, még hozzá pocsék rossz minõségben...
Iszonyú...



"Akkor elnézést kérek, nem a rendszeráltás után elszaporodott karvalytõke szúrta el a szinkront, mint én meggondolatéanul föltételztem(sose felejtem el a sotozatot(címére nem emlékszem, jó 10 éve volt: egy fiatal amerikai pap(természetese protestáns amerikai) is szerepelt benne állandóan, aki még meg-megnézte a fehérnépet, a körülötte bazsajgó fiatalok lelkesen “tisztelendõzték”)"

Tipp: Hetedik mennyország?



"Na, szóval a pártállam a hibás! (Pedighát õk jkkészíttették a feliratozászót is,szerintem: remekül! Tipikus komcsi hozzáállás!"

Mindenben a pártállam a hibás, így igaz...
Ez olyan axiómisztikus jellegû megállapítás, ami, úgy vélem, semmilyen megalapozásra sem szorul...
Vagy tán nem értesz egyet???

(Ami pedig a "feliratozás" kifejezést illeti, azt ki tudja mikor, nyilván az negyvenes évek végén, egy külvárosi moziigazgató találhatta fel, nem pedig egy pártfunkci...)
Válasz
10/10
kgyuri0 2008 dec. 08. - 02:03:28 10/10 Előzmény Vinogradov
(29/50)
Az államszocializmust én is mindíg szívesen szídtam, még most is elõfordul velem
De: Olyan, hogy “baxterhjúd” nem létezik, viszont létezik Buxtehude, akinek a nevét így kell ejteni,
InkeLászló és a többi remek (szinkron)színész nem tehetett róla, ha hülye szöveget adtak a szájukba.
Egyébként én valóban ahogy írtam is, feliratosan láttam, ott életszerû volt, hogy az igazgató tudta, hogy a német zeneszerzõt nem ejti baxterhjud-nak, ahogy egy nálánál semmiképpen sem jobb an eleresztett magyar iskolaigazgató sem mondja, hogy S-A-K-E-S-P-E-A-R-E – megkockáztatom: még a lgdühöngõbb “államszocializmusban sem.

Különben nem egészen gilt az állmszocializmus ellenes kifakadás, mert ezek szerint a szinkron is akkor készült. (Nyilván a feliratozás is. Csak az utóbbi jól!)

Én a szinkronnak a baxtehjúdon túlmenõen nem tulajdonítottam jelentõséget, csak itt elõttem szólók úgy vélték, új szinkron készült, ezt ténynek vettem.Elég szifilitikus ötlet, ami azt illeti, hogy mostanában nekiállnának egy több évtizedes mûvészfilmet szinkronizálni.
Akkor elnézést kérek, nem a rendszeráltás után elszaporodott karvalytõke szúrta el a szinkront, mint én meggondolatéanul föltételztem(sose felejtem el a sotozatot(címére nem emlékszem, jó 10 éve volt: egy fiatal amerikai pap(természetese protestáns amerikai) is szerepelt benne állandóan, aki még meg-megnézte a fehérnépet, a körülötte bazsajgó fiatalok lelkesen “tisztelendõzték”)
Na, szóval a pártállam a hibás! (Pedighát õk jkkészíttették a feliratozászót is,szerintem: remekül! Tipikus komcsi hozzáállás!
Válasz
twillight 2008 dec. 08. - 00:42:24
(28/50)
A film végén értekeztek róla gondolom-irodalmárok, és azt mondták, "na, ez a mai ifjúság: lázad, de semmit nem állít a helyébe", és itt is olvasom, hogy "a társadalmi rend ellen lázadnak", holott egyik sem igaz.

A társadalmi renddel amiben élnek nincs semmi bajuk. A büntetések formájával, a szigorúsággal sincs igazi bajuk. A bajuk a központi szerplõknek a társadalmat irányító, abban résztvevõ többi emberrel van bajuk, és állítanak a régi helyébe újat: magukat, az elfogadásukat a társadalomban.

Lehet ugyanis, hogy nem tökéletesek, de a felállított mércén technikailag képesek belül maradni (és véleményem szerint így változást, fejlõdést okozni), ellentétben a tökéletes egyformaságra törekvõ, kivételezõ és látszólag ok nélkül büntetõ vezetõkkel (az igazgatót meg azért lövik le, mert hallgatólagosan együttmûködik a tudvalevõleg rossz rendszer valódi vezetõivel).

A film kapcsn jutott eszembe az is, hogy voltaképpen ez a mai kor természetrajza: a lövödözõ srácok semmi mást nem csinálnak mint a puszta létükért küzdenek egy megsemmisítõ, arctalan horda ellen. Ez után kicsit jobban meg lehet érteni az olajtankereket rabló kalózokat (akik nem mások mint kis hazánk bankautomata-rablóinak analógiái), a tejet/dinnyét útra öntõ gazdákat, anarchista/militarista mozgalmakat...
Válasz
AvatáR Gil Maerth 2008 dec. 07. - 19:08:49
(27/50)
Semmi bajom a szimbolizmussal- csak néha nem értem.
:)
és attól még nézhetem a modern mûveket...

De vajon mitõl képzelték?
Bármekkora is az elkeseredettségük: mi indokol egy lövöldözéssel egybekötött robbantásos cselekedetet?

A dzsungel -dal számomra nem a rock and roll hanem az a gyakran felhangzó dal- amit az egyikük a nagy motorozás után a bárban feltesz a játszóba. :)
Válasz
10/10
Maminti. 2008 dec. 07. - 15:59:57 10/10 Előzmény Göran
(26/50)
Hogy lehet ezt a filmet összehasonlítani a Holt költõk társaságával?!
Válasz
10/10
Maminti. 2008 dec. 07. - 15:49:49 10/10 Előzmény **deCoverley
(25/50)
Nagyon köszönöm
Válasz
Vinogradov 2008 dec. 07. - 12:38:27 Előzmény kgyuri0
(24/50)
"Persze már megint valaki nagyon hülye volt: emlékszem, annak idején a moziban feliratosan láttam, amikor az igazgató beszélget az istentisztelet után a tanerõkkel, megkérdezte a kopasz szentfazéktól, milyen zene volt az istentisztelethez (értelemszerûen, bár mint ha közben ment volna valami orgona kiszûrõdve a templomból), azt mondta a figura: “Buxtehude”
Ez egy német zeneszerzõ, Bach kortársa, fõleg templomi orgona és zsoltárzenét csinált.

Erre az unintelligens tahói, hogy fordították ebben az új szinkronban? A diri azt kérdezte volna, hogy honnan vette a predikáció anyagát, mire a válasz ismét: Buxtehude. Csak, most “angolos” kiejtéssel:valami “baxterhjúd”. Ez persze orbitális butaság. Eldobom az agyam!"

Igen, valaki már megint nagyon hülye volt, de az uninteligens tahói az államszocializmus szinkronírói voltak...

Nem kéne mindig az újban keresni a hibát, fõleg, hogy ha nem is abban van...

Lehet, hogy a hatvanas években még feliratosan ment nálunk, de gondolom, nem sokkal késõbb készülhetett a szinkronos változat is...

Képesi József, Somogyvári Rudolf (hatalmas színész - egyébként!), Inke László stb...

Ezek, ugye, nem mai gyerekek...



"Különben sokszor az volt a benyomásom, a film elvesztette a színét, szerintem anno nem voltak benne fekete-fehér részek! Valaki erõsítsen meg, vagy cáfoljon, de én úgy emlékszem!"

De bizony, voltak benne fekete-fehér részek!
Ezek Anderson, így a modernizmus jellegzetes stíluseszközei (ld. Tarkovszkij Zerkalo-ját).
Válasz
Vinogradov 2008 dec. 07. - 12:31:23
(23/50)
"érdekes filmeposz volt- bár szerintem amit végén elkövettek az nem lázadás, hanem terrorcselekmény."

A klasszikus "ancien régime" viszonyrendszerében - és ha egyáltalán elkövették, nem csak képzelték az egészet...



"nem értettem, miért vált néha fekete-fehérre a kép?"

Ennek komoly dramaturgiai funkciói voltak, amelyeket csak konkrét példákkal tudnék alátámasztani, de nem teszem.

Aki ennyibõl nem érti, az ne nézzen "elvont mûvészfilmet"...



És miért használ szimbolizmust? Nem lehet a dolgokat úgy ábrázolni ahogy vannak?
Minek kifacsart szimbolista logika?"

Amit te itt sérelmeztél, azt modernizmusnak hívják...

Ha nem tetszik, nem kell modernista filmeket (Truffault-ot, Fellini-t vagy Tarkovszkijt) nézni.

Ezek sokak számára nehéz filmek, mert nem tudnak rájuk hangolódni - nincs hozzá antennájuk (vagy mert nem tudják befogadni azt az élményt, amit "elvonatkoztatásnak" hívnak - de akkor ne a filmben keressék a hibát)...

Ez önmagában egyáltalán nem baj, csak akkor nem kell nézni õket és nyilatkozni róluk.

"egyes jeleneteknek értelme sincs:

1, sálas jelenet az elején"

Nem értem a problémádat...
A sállal takarta le a srác méretes bajuszát, amit idõközben növesztett.



"2, meztelen csaj a körletben (bár nagy ötlet :)"

A meztelen csaj hatalmas metafóra - elsõsorban azt mutatja meg, hogy innentõl kezdve bizony BÁRMI megtörténhet - leléptünk a realitás talajáról (ld. méretes hsz-emet)..



"3, gyakran felhangzó dzsungel-dal"

Dzsungel-dal?
Az öregek nevezték így a rock'n roll-t az ötvenes-hatvanas években...



"Kissé túlfeszítették a fegyelmet.
a nagy fegyelmet meg a végén lerombolja a tömeg egymás-taposása.
És milyen gyorsan elõkerülnek a puskák a Templomból !

Voltaképpen ezek akkor most katonai iskolába jártak?
mert ott alá-fölé rendeltség van, meg rangtisztelet, parancsuralom. Mit csodálkozunk?

De ha nem katonai iskola volt akkor egy halálra ítélt rendszer."

Ezt most megint nem érettem..

Az angol kollégiumban alá-fölé rendeltségi viszony van - ennek semmi köze ahhoz, hogy katonai-é vagy sem...

Amúgy ez valszeg nem kifejezetten katonai iskola, de a klasszikus angol oktatási hagyománynak részei az olyan hadgyakorlatok is, amilyet a filmben láthattunk...
Válasz
AvatáR Gil Maerth 2008 dec. 07. - 12:02:51
(22/50)
érdekes filmeposz volt- bár szerintem amit végén elkövettek az nem lázadás, hanem terrorcselekmény.

nem értettem, miért vált néha fekete-fehérre a kép?
És miért használ szimbolizmust? Nem lehet a dolgokat úgy ábrázolni ahogy vannak?
Minek kifacsart szimbolista logika?

egyes jeleneteknek értelme sincs:
1, sálas jelenet az elején
2, meztelen csaj a körletben (bár nagy ötlet :)
3, gyakran felhangzó dzsungel-dal

Kissé túlfeszítették a fegyelmet.
a nagy fegyelmet meg a végén lerombolja a tömeg egymás-taposása.
És milyen gyorsan elõkerülnek a puskák a Templomból !

Voltaképpen ezek akkor most katonai iskolába jártak?
mert ott alá-fölé rendeltség van, meg rangtisztelet, parancsuralom. Mit csodálkozunk?

De ha nem katonai iskola volt akkor egy halálra ítélt rendszer.
Válasz
Vinogradov 2008 dec. 07. - 11:39:54
(21/50)
Elnézést kérek, de a technika ördöge közbeszólt, tehát:

Angliában ugyanis a modernizmus arról szól, amit itt láthatunk: lázadást jelent minden idõk egyik legmerevebb és leginkább megkövesedett állapotban leledzõ társadalma ("birodalom" - ahogy a történelemtanár szájából elhangzik) ellen...
Ebbõl az is következik, hogy az eszközök is keményebbek, amelyekkel ez ellen a társadalom ellen föl kell lépni.

De a "Ha..." szócska lényegíti át a filmet egy másik dimenzióba, amelyben már mindegy, hogy mi reális és mi nem, hiszen ennek szabályait már a film által nem kis (részben meglehetõsen álságos)pátosszal magasra emelt (a Rákosi-rendszer képzavarával élve "zászlóra tûzött") "hõsök", nem pedig a "régi rend urai", tehát akiket a film végén meggyilkolnak az urak, tehát ahol õk "gyilkos"-nak minõsíttetnének...

Ez a "Ha" irányít minket, mint Vergilius Dantét a pokolban, a következõ három év meglepõen progresszív angol filmtörténetének útján...

A sor végén Kubrick "Mechanikus narancs"-a áll, amelyet több köt össze ezzel a filmmel, mint pusztán a fõszereplõ, Malcolm McDowell személye (aki egyébként, ha csak ebben a két filmben szerepelt volna, akkor is minden idõk egyik legzseniálisabb angol színésze lenne...)

Kubricknál már valóság, ami Andersonnál még egy speciális realitás-irrealitás, keverék, itt még mad nem hogy csak feltevés, ami ott már mûködõképes...
De valami mégsem stimmel, mégpedig az - és ez Kubrick zseniális látomása, ami be is igazolódott - itt sem a fiatalok irányítanak, hanem éppenséggel õket használja ki egy az "ancien régime"-hez hasonlóan képmutató, elvileg bár már tejesen más szabályrendszerek szerint mûködõ ('68 szelleméhez mindenképpen közelebb álló), ám minden eddiginél rothadtabb társadalom...

Anderson "Ha..."-jának tehát a kérdésfelvetése különlegességében és a lehetséges válaszok a objektív és szubjektív realista módszerek segítségével kínált, számtalan izgalmas lehetõségében rejlik az ereje, ami szerintem ma is "abszolút átjön" - csak, úgy tûnik, azok számára nem, akik akkor látták ((talán túl öregek hozzá?))...
Válasz
offtopic
Vinogradov 2008 dec. 07. - 11:13:59
(20/50)
Ha...

Ha egyszer mindenkinek elege lesz a shitbõl, és eldördülnek a fegyverek...

Ha egyszer ránk köszönt a "Mechanikus narancs" világa...

Ha a "free cinema" egyszer csak, hirtelen, valamilyen rejtélyes kölcsönhatás következtében átfordul az Euklidészibõl a Bolyai-Gauss-féle geometria világába és a párhuzamosok valahol a végtelenben - "még kimondani is szörnyû" - találkoznak...



A "Ha..." már rég avítt és szánalmas lenne, mint jó pár kortársa (mint idehaza pl. olyan korabeli programfilmek, mint az "És akkor a pasas...", a "Fényes szelek" vagy a "Petõfi '73") és elfelejtették volna, ha a srácok, akiket a filmben kegyetlen, mocskos, átlátszó fosszínû beteg homoszexualitástól (merthogy, homofób barátaim, van bizony nem beteg is - de ez itt az) duzzadó szigor büntet, elkövettek volna valamit a REND ellen...

De õk bizony nem követtek el semmit...

Na jó, néha iszogattak, ki is szöktek a koleszbõl...

Vagy azt is csak álmodták?

Mindegy...

Nem követtek el semmit...

Csak éppen léteznek...

Csak éppen ott az a valami a tekintetükben (az animus (ld. Skins s2 e6 - aki látta, tudja mirõl beszélek, aki meg nem, annak úgy is tök mindegy...)), az a plusz, amitõl a rend õrei kikészülnek...

És rohadtul érzik magukat...

És hiába húznak rá még tízzel vagy tizenöttel többet, úgy sem lesz jobb...



Adott egy kollégium: monumentális méreteivel ideális mikrokozmosz ahhoz, hogy egy két órás film tökéletesen mûködjön benne...

Adottak a kollégium tanárai: változatos képet nyújtanak, többnyire egyetlen közös jellemzõjük van: ellentmondást nem igazán tûrõ figurák, némelyik meglehetõsen ellenszenves, mások e tulajdonságuk ellenére is kifejezetten szellemesek, s így szimpatikusabbak...

Persze, õk is ellenség, de mégsem õk az igazi ellenség...

Õket el lehet viselni, az igényeiket ki lehet elégíteni, hiszen nincsenek ott egész nap, nem túrnak bele a holmidba lefekvés elõtt, és nem b*sztatnak állandóan...

Nem, az igazi ellenség KÖZÜLÜNK, DIÁKOK KÖZÜL való...

A felügyelõk, a felsõbb éves diákok és a tanárok talpnyalói, azok az állatok, akik nemcsak, hogy beveszik a hierarchikus maszlagot, de olyan kérlelhetetlenek a betartatás terén, hogy azzal meghazudtolják még a legpéldásabb pedagógusaikat is...

Valljuk be: ennél "véresen komolyabb" szituációt nehéz elõkaparni egy modern filmhez (Fábri Kaffka Margit regényébõl készült "Hangyaboly"-a (1971) jut eszembe, bár ott a reformista nõvérek legalább annyira középpontban vannak, mint az elnyomott diáklányok)...



Feltûnik Bazin, aztán Barthes, aztán Jacques Rivette és Claude Chabrol, aztán hirtelen észreveszed, hogy hopp, itt egy "Farkasok órája" vagy egy "Persona" (ami nem mellesleg minden idõk egyik legzseniálisabb filmje) vagy egy "Kaland" vagy egy "Tavasz Marienbadban" (ami egyébként egy nézhetetlen vacak)...

Hogy melyikük és hogyan hozta létre a kölcsönhatást, melynek során az Euklideszibõl "Nem Euklideszi" geometria született, vagyis a klasszikus filmbõl és az átmeneti jelenségekbõl megszületett a modernizmus...
Nagy kérdés?

Vajon a "Kaland" tette meg a gigászi lépést?
Vagy a "Tavasz Marienbadban"?
A "Négyszáz csapás"?
A "Jules és Jim"?
Vagy a "Persona"?

Na, ezt ne tessék megkérdeni...

Annyi bizonyos, hogy Nagy-Britanniában 1968-ban fordult ki sarkaiból a klasszikus film és született meg egy új, teljesen új dimenziórendszer, amelyben már teljes mértékben a "free cinema" szabályrendszere érvényesült...

A változást egy szó hozta meg:

HA...



Jó, tudom, Richardson kezdte el 1958-ban a "free cinemát" a "Dühöngõ ifjúsággal", de mégis, a "free cinema" elsõ tökéletesen és minden ízében modern lenyomata az "If..."

Csak itt érvényesül elõször az angol filmben tökéletesen objektív és szubjektív realizmus mesterien megkomponált összhangja, csak itt tud kellõképpen újat létrehozni a "szerzõi" (kulcsszó!) elme és csak itt érzékeltem azt a fajta párhuzamos és inkonkrét elemekkel telezsúfolt cselekményszerkesztést, amely a modern filmnek valamilyen formában és értelemben mindig sajátja (és persze számtalan elidegenítõ rendezõi gesztus, amelytõl a tömegek többsége még ma is megõrül)...

Filmtörténeti értelemben tehát több a "Ha", mint puszta programfilm, ezért nem értek egyet azokkal az elemzõkkel, akik csupán ebben látják kimerülni filmtörténeti jelentõsségét...

Angliában ugyanis a modernizmus arról szól, amit itt láthatunk: lázadást minden idõk egyik legmerevebb és leginkább megkövesedett állapotban leledzõ társadalma ("birodalom" - ahogy a történelemtanár szájából elhangzik) ellen...
Ebbõl az is következik, hogy az eszközök is keményebbek, amelyekkel ez ellen a társadalom ellen föl kell lépni.

D "Ha..." lényegíti át a filmet egy másik dimenzióba, amelyben már mindegy, hogy mi reális és mi nem, hiszen ennek szabályait már a film által nem kis pátosszal magasra emelt (a Rákosi-rendszer képzavarával élve "zászlóra tûzött") "hõsök", nem pedig azok a fõszereplõk, amelyek a régiben, tehát "gyilkosok"...
Válasz
**deCoverley 2008 dec. 07. - 10:20:13 Előzmény kgyuri0
(19/50)
Eredetileg is voltak fekete-fehér részek.
Új lenne a szinkron? Én ilyen neveket hallottam:
Somogyvári Rudolf, Kállai Ferenc... Pannónia Filmstúdió...
Válasz
10/10
kgyuri0 2008 dec. 07. - 00:56:00 10/10
(18/50)
Örülök, hogy levetítették, és hogy itt valaki említette a Missa Lubát, azt azért elfelejtettem.
Lehet, nosztalgikus okból, de én erre bizony10-est nyomok.

Persze már megint valaki nagyon hülye volt: emlékszem, annak idején a moziban feliratosan láttam, amikor az igazgató beszélget az istentisztelet után a tanerõkkel, megkérdezte a kopasz szentfazéktól, milyen zene volt az istentisztelethez (értelemszerûen, bár mint ha közben ment volna valami orgona kiszûrõdve a templomból), azt mondta a figura: “Buxtehude”
Ez egy német zeneszerzõ, Bach kortársa, fõleg templomi orgona és zsoltárzenét csinált.

Erre az unintelligens tahói, hogy fordították ebben az új szinkronban? A diri azt kérdezte volna, hogy honnan vette a predikáció anyagát, mire a válasz ismét: Buxtehude. Csak, most “angolos” kiejtéssel:valami “baxterhjúd”. Ez persze orbitális butaság. Eldobom az agyam!

Különben sokszor az volt a benyomásom, a film elvesztette a színét, szerintem anno nem voltak benne fekete-fehér részek! Valaki erõsítsen meg, vagy cáfoljon, de én úgy emlékszem!
Válasz
norton15 2008 dec. 07. - 00:23:41
(17/50)
Azért volt itt elnyomás. Néhány tahó, frusztrált személy csicskáztatta az egész sulit, de annyira jól ki volt építve a rendszer, hogy véletlenül se legyen benne hiba. De lehet, hogy tényleg picit unalmas, de már régi is a film, persze nem feltétlenül ettõl, de ez is belejátszhat.
Válasz
Göran 2008 dec. 07. - 00:15:32
(16/50)
Szerintem ez a film határozottan unalmas. Nagyon sok ilyen témájú filmet láttam, s ez szerintem nem adta vissza a valódi, brutális elnyomást.

Nálam ilyen témában a favorit még mindig (és talán még nagyon sokáig) a Holt Költõk Társasága...
Válasz
norton15 2008 dec. 07. - 00:12:01
(15/50)
Hú, jó film volt. Az az utolsó szó, a "ha" kicsit olyan fenyegésnek is vehetõ, hogy vigyázz! És megtörtént, pedig megvolt a figyelmeztés.:)
Válasz
10/10
zsouzs 2008 dec. 06. - 23:14:00 10/10
(14/50)
..ezzel a másik szinkron változattal sem rosszabb.., szerencsére!:-))
Válasz
10/10
Kendy 2008 dec. 06. - 22:56:01 10/10
(13/50)
Anno csak feliratosan láttam ezt a filmet.
Akkor is az m1 adta le.
Ez kb a nyolcvans évkben volt.
Szuper film ez és örülök,hogy leadják!
Nézem is!
:)
Válasz
10/10
lacipo 2008 dec. 06. - 21:32:07 10/10
(12/50)
Több, mint 30 éve láttam elõször.
A Sanctus-t vagy 10 évig hajtottam, mire (recsegõsen) fel tudtam vennia rádióból.
Ma már van DVD és Missa Luba CD is, de ma este megnézem az m1-en!
Válasz
4/10
ondok 2008 dec. 06. - 21:15:34 4/10
(11/50)
Annak idején láttam,amikor olyan nagy hírverés volt körülötte.nem voltam elájulva tõle,idõnként uncsi volt.annyira ,hogy nem is igen emlékszem rá.
Válasz