Talán ott van elásva a kutya hogy a Papp Lászlóba többen beférnek mint amennyi eladott példányszám kell manapság egy arany/platinalemezhez...

Mondasz valamit. Ámbár megjegyzem, az elõzõ hsz-emben igazából én sem magát a rosszul kommunikálás tényét vitattam, inkább csak a miértjeire lettem volna kíváncsi.

Pl. nem tudom tévé(k)ben volt-e reklámozva (nem nézek tévét, ill. de, de csak sportcsatornákat), mert ha nem, az pl. sok mindent megmagyarázna azért.

"Tény, hogy nagyon rosszul volt kommunikálva a koncert"

Mi volt rosszul kommunikálva benne?


"Ahol én ültem, alig lehetett õket rendesen hallani, halk volt, ha az ember halk zenére vágyik nem koncertre megy, hanem otthon lehalkítja.

Megértelek. Nemhiába fogalmaztam úgy a múltkor hogy "NEKEM pont jó volt". Dehát ez ilyen, ha ekkora egy csarnok akkor nem lehet mindenkinek egyformán kedvezni, legalábbis a kihangosítással ezek szerint (vagy biztos) nem. Ha meg neked lett volna jó akkor meg nekem nem. Ilyen ez.


"Minden borfeszten ottvagyok és állandóan hiányolom a kedvenc dalaimat,..."

És melyek lennének azok, ha nem titok? ;) Csak kíváncsiságból kérdezem.


Amiket utána írtál azokra nem tudok mit mondani. Ez a te kritikád, elfogadom.

Mondjuk az m1 kamerája engem különösebben nem zavart, bár tény, hogy kicsit belelógott idõrõl-idõre a képbe ezért nyilván volt akit igen.

"hanem az eggyel utána jövõ albumon"

Akarom mondani kettõvel. Már én is belekavarodok :D

"Én sajnos nem tudtam a szavazásról."

Hamár újból említve lett, idõközben született még egy érdekes következtetésem róla: feltûnt, hogy mennyire szétoszlottak a szavazatok a dalok között. Lásd, még a Tánc a hóban is csak a szavazatok 3,7%-át kapta meg! Ez egyébként sztem azért is lehet mert a Ghymesnek nincsenek videóklipjei, de még csak a rádiókban sem játsszák a dalaikat hogy egyik-másikból imigyen slágert faragjanak. Így nincs semmiféle "kiemelt státuszban" egyik sem, a rajongók minden dalhoz egyformán viszonyulhatnak, nincsenek befolyásolva semmi által. Tehát ránk van bízva minden. Ahogy bennünk kialakul.

Csak úgy hasraütésre: lásd pl. a Magna Cum Laude-t, náluk nyilván nem véletlen hogy a Vidéki sanzon, a Gondatlanságból elkövetett emberölelés vagy éppen a Pálinka dal lettek a legnagyobb slágerek. Hisz az idejükben "még a csapból is azok folytak". Ott, egy ottani szavazáson ezek a dalok sztem 10-20%-ot is elérnének, vagy még többet.

Csak gondoltam megemlítem érdekességképpen.


"Nem volt rossz, de nyilvánvaló, hogy az õ zenéjük egy sportcsarnoknál sokkal meghittebb helyre illõ."

Ez nyilván igaz lehet, dehát mégiscsak jubileumi koncert volt, ezért meg akarták adni a módját már a helykiválasztással is. (Egy akkora zenekarban mint a Ghymesben nyilván idõvel am is megvan az az akarat hogy "gyerekek, egyszer nekünk is kellene játszani a Papp Lászlóban." Ez természetes.)

Az egyébként picit elszomorított hogy messze nem volt teltház, még félház is alig :( Nem értem, a "rutinosabb" rajongók vajon elõre gondolták hogy ez így úgysem lehet olyan jó vagy csak a jegyárakat sokallták?


"Nagyon elveszett a hang, nem is volt jól kihangosítva az egész."

Ezzel nem értek egyet. Én éppenhogy örültem neki hogy nem vitte le a hang a fejemet (az elejében ültem). Végre egy koncert ami után nem cseng még 3 napig a füled. Ez úgysem metál és nem is diszkó, a Ghymes zenéjének élvezhetõsége nem hangerõ függvénye. Nekem pont jó volt.


"Ráadásul szinte csak régi szám volt, hiányoltam hogy az Álombálom címû lemezrõl semmit se játszottak és alig volt 1-2 új szám:("

És ezzel sem. Máskor meg azt kapják hogy nem játszanak régi dalokat. Hát most játszottak :) Dehát rendben is volt ez így, ez mégiscsak egy összegzõ, visszatekintõ koncert volt, természetes hogy úgy érezték most hogy a régieket kellene elõtérbe tolni.

Úgyhogy én nagyjából elégedett voltam a dallistával (ahol nem, arra majd még külön kitérek), annak ellenére is hogy sok kedvencemet nem hallottam viszont. Én egyébként még azt sem bántam volna hogyha csak az Éghymeséig bezárólag játszanak dalokat :) (Mondjuk a Boszi akkor azért mindenképpen hiányzott volna, úgy értem nekem is :) )

Amit állítasz az egyébként sem igaz, mert bõven játszottak újabb dalokat is, még az Álombálomról is (Vándorének - ezzel kezdtek, és Kézfogás - ezzel zártak! - tényleg, érdekes hogy az albumon is ez kezdõ ill. záró szám, érdekesen keretbe foglalták vele magát a koncertet is). Persze ha már a Szikraszemûn találhatókat is réginek tartod akkor más a helyzet ;) Merthogy az viszont tény, hogy a 30 fényévrõl tényleg semmit. És nagy bánatomra az Üzenetrõl (ez mondjuk nem lepett meg) és a Tûzugrásról sem, utóbbi tényleg fájó volt egy kicsit.

Bár... ha abból indulok ki hogy a Tánc hóban elõadása most is milyen - kimondom - gyatrára sikerült... béna szintetizátor hangzással, megint túlimprovizált Tamás játékkal (erre szokták mondani - ahogy pl. színészeknél is - hogy vki túljátssza magát, ergo ripacskodik, mert igen, kimondom: Tamás azt a dalt elripacskodta). Mellesleg nem értem miért kell, amikor pl. a Vágyalku dallamait meg gyönyörûen, sallangoktól mentesen el tudja hegedülni. Szal talán jobb is hogy kihagyták a Tûzugrást, hamár ezen régebbi szerzemények egyik-másikával ennyire nem tudnak mit kezdeni mára (legalábbis a balladisztikusabb, hegedûre ill. cimbalomra írtakkal, mert a szaxofon "orientáltakkal" közel sincs ekkora probléma, sõt!). Ahogy - meglepetésemre - a Bazsarózsát is, dehát ez is "cimbalmos", vagyis ez is csak "prüntyögve" lett volna, úgy meg tényleg, inkább ne.

Am megmondom õszintén titkon abban reménykedtem, hogy hamár ez egy ennyire nagyszabású koncertnek készült akkor legalább erre az elõadásra beszerveznek egy cimbalmost - plusz, hogy a Tánc a hóban-hoz még esetleg azt a hölgyet is felkeresik aki annak idején, a stúdióban felénekelte nekik a rá vonatkozó sorokat. Milyen szép meglepetés lett volna! Lett volna ám katarzis!!! Ehhez képest a refrént másodjára már meg sem ismételték... Egy szónak is száz a vége: a Tánc a hóban számomra nagy csalódás volt. (És nemcsak nekem: láttam másokon is hogy nem tetszett az amit hallottak, egy elõttem ülõ hölgy konkrétan nemet bólogatott folyamatosan arra ahogy Tamás szinte "megerõszakolta" a dalt.)

Amit még egy kis kritikával illetnék, hogy a Ne nézz hátra-ban amikor a címadó sort skandálják ("Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!") a gyerekkórust jobban is kihangosíthatták volna, úgy sztem még jobb lett volna...

Ill. hogy az Engem ittatok c. régi-új dalt is elõadhatták volna, hamár újdonság gyanánt a válogatáslemezre is felkerült. Mondjuk a Zõd hajnal vagy a Messzerepülõ helyett - bár hamár itt tartunk én speciel a komplett Mendika nélkül is meglettem volna. (Remélem ezzel senki lelkivilágába nem gázoltam bele :) )

Ja, és mégvmi: a verses részt untam, nem is igazán figyeltem rájuk. (Sajnálom, de nem vagyok egy prózai alkat, ez van. Én azt szeretem hogyha "dalban mondják el" :) Persze azért megtapsoltam a színészeket is, ahogy az illik.)

Nade elég a negatívumokból, hisz mindezektõl függetlenül összességében nagyon tetszett a produkció. A Parasztínek is pl. egészen jól sikerült, nagyon eltalálták annak is a hangszerelését. Nagyon örültem neki, úgy értem annak is hogy egyáltalán eljátszották és annak is ahogy :) (Talán a Szárnyaskezû szeretõknél volt még pici hiányérzetem, így élõben nem igazán sikerült visszaadni a dal lemezen átélhetõ finom, intim hangulatát, atmoszféráját - de megígértem hogy befejeztem a nyavajgást :o) ). Az újabb dalok elõadása nagyon jó volt egytõl-egyig, látszik hogy azokhoz már mennyivel "kompatibilisebb" a jelenlegi felállásuk. A kezdõ Vándorének pl. egybõl magával ragadott, olyan jól szólt. További csúcspontok voltak még sztem (és ahogy a láttam a közönségnek is) a Tüzet viszek, a Boszi és persze a Rege. Ezek külön is frenetikusak voltak :)


Örülök hogy ott lehettem.


U.i.: sztetek tényleg nem tudják hogy a Bor a vér a Mendikától nem kettõvel visszább, hanem az eggyel utána jövõ albumon van? :) (A Szikraszemûn ugye, dehát Gyula konferálta így fel a dalt és ebben az esetben Tamás sem javította ki. Nem nagy dolog, csak feltûnt :) )

Nem. Az a Szikraszemû-n van.

Örülök, hogy ezek szerint nem csak én vagyok koncertre járó rajongó a fórum látogatói közül! :)
Én is ott voltam õsszel a Borfesztiválon is! :) Neked hogy tetszett? Szerintem nagyon jól összerakott mûsorral érkeztek ezúttal (is), csak azért a kis esõért kár, ami belerondított az összképbe (pont mint tavalyelõtt!). Egy-két héttel korábban játszottak egy ingyenes rendezvényen az Erzsébet téren (a Magyar Nemzet, a hírTV és a Lánchíd rádió közös családi napján), ott egyrészt rövidebb mûsort adtak, másrészt az ingyenesség miatt (ez óhatatlan ilyenkor) olyanok is voltak a közönség soriban, akik - szerintem - nem igazán tisztelték a Ghymest, vagy legalábbis egyik-másik lírai dal varázsát, finom hangulatát. (A nem teljesen józan elemekrõl nem is beszélve. :) ). Nem tudom, te ott voltál-e ezen az Erzsébet téri koncertjükön, mindenesetre nekem fõleg ahhoz viszonyítva tûnt kifejezetten igényesnek és minõséginek a Borfesztiválon adott mûsoruk. És sosem feledem a vokalista lányok "beéneklését" sem! :) Hogy Zsuráfszky Lilla milyen szépet énekelt ott, te jó ég!! De tetszett a mikrofonpróba alatt megmutatkozó mûfajbéli gazdagság is. :) Azon nyomban elkezdtem gondolkodni rajta, hol és hogyan kellene lobbizni érte, hogy többet énekelhessenek a Ghymes koncerteken szólóban, vagy akár duetteket Tamással, illetve Gyulával! :)
Egyébként a Borfesztivál óta alig voltam Ghymes koncerten. Sajnos mostanában keveset játszottak a fõvárosban. Pedig karácsony elõtt különösen jól szokott esni az embernek egy-egy Mendika koncert. Pesten most nem volt, ezért egészen Szegedig utaztam érte! :) Gyönyörûszép koncertet adtak karácsony elõtt pár nappal az Alsóvárosi Ferences Templomban!

Közben már lezárult a szavazás, ami elvileg ugye arról szólt hogy mely dalokat szeretnénk hallani élõben, jan. 4.-én. Gyaklag meg arról hogy mik a rajongók igazán nagy kedvencei - hisz nyilván azokat akarod hallani koncerten is amelyeket otthon is a legszívesebben hallgatsz.

Úgyhogy engem különösen érdekeltek az eredmények, egyszerûen kíváncsiságból, hogy mások hogy viszonyulnak a Ghymeshez. Íme a sorrend:


Ami számomra picit fura, hogy a Tánc a hóban épphogy csak nyert. De ez gondolom annak is köszönhetõ hogy rá sokan a "rá úgyis sokan szavaznak majd" gondolatiságból nem szavaztak. Pl. én is így voltam ezzel, lejjebb írtam is.

Abban persze egyébként semmi meglepõ nincs hogy az elsõ négybõl 3 dal is a Regérõl van.

Viszont az megintcsak igen hogy milyen "rosszul szerepelt" az Éghymese és a 30 fényév: elõbbirõl a Bárka végzett legelõrébb, de az is csak 25. lett (számomra érthetetlenül), utóbbiról pedig a Még végzett legelõrébb, de az is csak 23. lett.



Más: idõközben megjelentek a beígért lemezek is, a válogatás CD és a koncert CD is. Feketepont a nevükért: Best of Ghymes ill. Ghymes live. Egy ilyen ízig-vérig MAGYAR zenekar hogy adhat ennyire séma ANGOL neveket az albumainak??????????

Amúgy meg nem értem a számlistákat rajtuk, mert igazából a live-é az ami olyan best of jellegû, magáét a Best of-ét én igazából nem is tudom hova tenni...

A honlapon lehet szavazni arra hogy mely dalok hangozzanak el a január 4.-ei nagykoncerten. Min. 10-re kell, max. pedig 15-re lehet.


Én ezek mellett tettem le a voksom:

A pénz szaga
Babám
Bárka (ezt az egyet be is linkelem: http://www.youtube.com/watch?v=Y7CxgM_kVRU mert annyira szép, annyira felemelõ hallgatni hogy úgysem lehet elégszer)
Boszi
Cseh vitéz dalai
Héjavarázs
Hozsanna
Jézuska kiscsizmája
Parasztínek
Szerzõdés
Vágyalku
Vér - szabadon

Talán ez némiképp ellentmond annak a képnek amit eddig mondtam magamról, miszerint a Rege - Smaragdváros - Héjavarázs idõszakot tartom az abszolút csúcskorszaknak, ill. annak pedig biztosan ellentmondani látszik hogy a kedvenc dalom tõlük a Tánc a hóban lenne :) Pedig ezek továbbra is így vannak - csak mivel tudtommal ezekkel elég sokan vannak így ezért úgy gondoltam szavazatot is sokat kapnak majd (pl. a Tánc a hóban-ban biztos voltam hogy úgyis lesz, ahogy a Szárnyaskezû szeretõk és a Rege is, ez utóbbiakat a facebook oldalukon már eleve be is jelentették) én pedig úgy voltam vele hogy akkor inkább erõsítem azokat amelyeket szintén nagyon kedvelek, a többi albumról.


Amire egyébként pl. szívesen szavaztam volna még, az a Sebestyén:
http://www.youtube.com/watch?v=hLyylM4X0bg

Csakhát ez ugye még az Üzenet-en volt, az pedig sajnos nem volt opció. Pedig annyira csodálatos dal :S

Ill. legszívesebben a 30 fényév Gúnydalára is szavaztam volna egyet, csakhát annak amilyen szövege van vhogy úgy éreztem hogy nem lenne illõ az ünnepi repertoárba :o) (Na nem mintha pl. a Boszi szövege olyan fennkölt, magvas mondanivalójú lenne, elég sikamlós témájú az is. De azt a "hegedûorkánt", ami a szóban forgó nóta sajátja muszáj hallanom kell élõben is :) )



Amúgy az esemény közeledtére való tekintettel, ill. arra hogy márcsak a szavazás miatt is úgymond gyorsan "felfrissítsem az emlékeimet" újrahallgattam a teljes diszkográfiát. (Többször is :) )


Az Üzenet és a Tûzugrás még elég kiforratlanok(nak hangzanak így, ennyi év távlatából visszanézve, ill. hallgatva rájuk), amolyan átmeneti albumok. Amúgy jók, nem errõl van szó, mellesleg pedig remekül konstatálják hogyan jutott el a zenekar a táncházak világától a Rege már-már éteri hangjaiig.

A Rege - Smaragdváros - Héjavarázs no comment, nekem egyébként továbbra is nagyjából egyenrangúak.

Az Éghymese is egy fantasztikus album, már nem is emlékeztem rá hogy ennyire jó! Ha jobban belegondolok csak remek és még remekebb dalok vannak rajta - talán csak az Érdem lóg ki egy kicsit a sorból lefelé, az albumzáró - nagyon olyannak akarták és hát olyan is lett.

Az utána következõ Messzerepülõ viszont számomra az együttes munkásságának mélypontja: mintha még a címe is azt sugallná hogy igen, mostmár elég messzire repültünk, õõõõ ill. kerültünk az ezredforduló környéki színvonaltól. Valahogy súlytalan az egész, ebben egyébként bennelehet az új mûfajokkal való kísérletezgetés is (reggae, meg trópusi ritmusok? pfff). Persze nem mind ilyen, a Holnapután pl. szép, nagyon, ez tény de az összképet akkor is lehúzzák. Úgy igazán am egyetlen dal sem tetszik róla. Amelyek a "hagyományos receptek" szerint íródtak azok is, vhogy olyanok mintha félkészek lennének, mintha még lehetett volna rajtuk csiszolni, változtatni ezt-azt. Mondjuk a Csengõcsángó legalább jól indul - de aztán azt is elrontják, túl "harsogóvá" válik egy idõvel.

Az Álombálom-ról már megint vannak kedvelt dalok (Vándorének, Álombálom, Mintha, Szerzõdés, Mámorjáró különösen), már mutatkoznak pozitív jelek arra hogy elhagyjuk a Messzerepülõ által duzzasztott posványt. Bár azért még nem vedlette le teljesen az elõzõ album - mellesleg a zenekartól sztem meglehetõsen életidegen - fûszoknyákat meg a puerto rico-i rumot megidézõ arcát, úgyhogy összességében vegyesek az érzelmeim ezzel az albummal kapcs. Még akkor is, ha tudom hogy Madagaszkár miatt itt igenis van létjogosultsága ezeknek is.

A Szikraszemû viszont már igen. Ezen már egy az egy az egyben az "újkori" Ghymest halljuk, többségében meglehetõsen jól vagy nagyon jól sikerült dalok interpretálásában. Az olyan szerzemények, mint pl. a remekbeszabott Szemet szemért ( http://www.youtube.com/watch?v=AV0sY73DEp0 ) vagy a Vaskor különösen elõremutatónak tûnnek induló jellegükkel, erõteljes akusztikájukkal - bár ez majd még eldõl hogy tényleg egy ilyen kicsit Kormorán féle etnorock hangzás lesz-e a Ghymes jövõje :) (Mindenesetre a köv. albumon a Cseh vitéz dalai vagy a Babám is mintha ezt a vonalat erõsítenék tovább.) Mondjuk a Lement a nap ( http://www.youtube.com/watch?v=9S_ZjxGmov4 ) hangszerelése meg kifejezetten múltidézõnek hat, és nem is a Ghymes múltjára, hanem annál is régebbre: nekem konkrétan a 80-as évek "legendás" ismeretterjesztõ sorozata (vagy ahogy ma neveznénk: turisztikai magazinja :) ), a Másfélmillió lépés Magyarországon intrója jutott eszembe róla:
http://www.youtube.com/watch?v=AjnwZX38lJ4 (ez az eredeti változat egyébként, az fõcímdalban term. nem szeretkezik senki senkivel :) )

A 30 fényévet pedig a már többször is említett "szentháromság" után a legjobb Ghymes albumnak tartom, és pont. Tehát nem változott róla a véleményem a korábbiakhoz képest - ill. de, mert az akkor leírt érzések (37. hsz) azóta csak mindinkább erõsödtek bennem.



U.i.: ami még érdekes sztem az újabb kori Ghymes albumok kapcsán, az az hogy ugye milyen szervesen kapcsolódnak egy-egy velük párhuzamosan született színmûhöz, és hogy ez mennyiben határozta meg szövegeiket, ill. a hangzásukat. (És hogy akkor ezzel együtt mennyiben zenekarformálóak ezek, hisz azért mint látjuk a Ghymes is mindig változik vmit, albumról albumra. Néha többet, néha kevesebbet.)

Elvileg persze nagyon - ennek ellenére pl. a Szikraszemûn is hiába való a dalok több mint a fele a Dózsáról, én akkor sem érzem konceptalbumnak. Szóval nekem az az érzésem hogy ettõl még abszolút egységesek, "ghymeskonformok" maradtak, még egymáshoz képest is. (És ez jó. Azért jó, mert... na ezt most nincs kedvem kifejteni, majd ha vki kéri akkor kifejtem :) ) Oké, az Álombálom esetében azért néha nagyon kilóg a lóláb - hozzáteszem sztem nem is tett jót annak az anyagnak.

De kíváncsi lennék errõl mások véleményére is.

"Azt hiszem, értem, amit a szóban forgó dalszövegrõl ("lánc üti a kutya szívét boldoggá") itt írsz. Azt viszont továbbra sem, hogy mi a problémád ezzel a sorral."

Jaj már :) Igazából semmi. Csak vicc vóóóót, érted már? ;) (Nézd csak meg, egy :o) smileyval volt lezárva a gondolat! ;) 42. hsz)


"Persze nem tudom, egyetértesz-e. :)"

Nagyjából :) Egyébként a te "esszéd" is jól mutatja hogy mennyire összetett, többrétû jelentéssel bírhatnak Tamás szövegei.



Más: csak kérdezem, ha legközelebb jössz nem volna kedved mostmár az összes hozzászólásomra egyszerre reagálni? (Már amelyikre egyáltalán akarnál persze.) Mert hogy õszinte legyek, engem egy kicsit kezd zavarni mostmár ez az - ahogy te fogalmaztál - kétszálas diskurzus, mert így vmire mindig várni kell :)

Örülök, hogy ezt az egy dalt ( http://www.youtube.com/watch?v=pj1kENOcczo ) máris ismered és szereted Gyula Alku lemezérõl. És akkor most tegyünk mellé egy karakteres számot Tamás Anonymusáról, a Ringet: http://www.youtube.com/watch?v=hoZSS3d0rhg Ugye mennyire más?... :) Pedig mindkettõ 2004-es. De milyen jó mind a kettõ a maga nemében!! :)
Azt hiszem, értem, amit a szóban forgó dalszövegrõl ("lánc üti a kutya szívét boldoggá") itt írsz. Azt viszont továbbra sem, hogy mi a problémád ezzel a sorral. Mindenesetre én is elmondom, mi jutott elsõként eszembe róla. Hát a Vuk. :) Tudom, tudom, az nem farkasokról, hanem rókákról szól, de a párhuzam szerintem mégis jól kitapintható. Akár a farkasokkal, akár a rókákkal vetjük össze a kutyákat, az emberi társadalmakban általában utóbbira tekintünk barátként, míg elõbbiek egyfajta ellenségek, akik ellen így vagy úgy küzdünk-harcolunk (pl. éppen kutyákkal). Kisgyermekként is alapvetõen így tekintünk rájuk, ez összhangban van tapasztalatainkkal és jórészt mesevilágunkkal is (a farkasok, rókák általában nem kifejezetten pozitív szereplõk az európai kultúrkörben). És akkor jön Fekete István és ír egy ilyen zseniális regényt, mint a Vuk. S mi gyerekfejjel belehelyezkedhetünk a rókák bõrébe, és az õ szemükön keresztül szemlélõdve meg tudjuk látni a kutyákban a hitvány árulókat. :) Bennem nagyon mély nyomot hagyott kicsiként, amikor ezt a szemléletváltást meg kellett értenem és át kellett élnem. Jót tesznek az ilyen gondolkodás-fordítások a gyermek szellemi fejlõdésének! Nem állítom tehát, hogy a rókák és a farkasok ugyanazt az archetípust jelenítik meg, csak azt, hogy a kutyákhoz (vagy a dolog másik felét megragadva: a szabadsághoz) való viszonyuk elég hasonló ahhoz, hogy ez egy nagyjából értelmes párhuzamnak minõsüljön itt most. Persze nem tudom, egyetértesz-e. :)

Tudom hogy nem nekem szólt, dehát egy fórum már csak ilyen, bárki véleményezheti bárki véleményét ;) Aztán pedig azért írtam azt hogy "sztem még mindig nem értesz" mert úgy éreztem hogy még mindig nem értesz, ilyen egyszerû ;) Nincs ebben több.

De egyébként igazad van, ebben a kérdésben tényleg nem értjük egymást, ez van. Ill. én már értelek, rendben (bár megjegyzem, továbbra is másként látjuk a kérdést) és kérlek bocsáss meg ha egy-egy mondat kapcsán esetleg idegesnek, ill. pökhendinek, agresszívnek tûntem. Hidd el, semmi szándékosság nem volt benne.

Koncerteket nem igazán szeretek felvételrõl nézni, a koncert számomra éppen attól koncert hogy élõben élvezhetem az adott elõadó muzsikáját. (Ettõl függetlenül persze azért láttam már tévében koncertet, a Ghymestõl is, bár nem azt amit te említettél.)

Jól látod, nem voltam még Ghymes koncerten. Mint mondtam, én még nem régóta vagyok komolyabb rajongójuk, csak pár éve éshát, ha volt is lehetõségem hogy elmenjek egyre nem éltem vele, vagy azért mert "csak" lemezbemutató koncert lett volna (maximalista vagyok, elsõ koncertként mindenképpen egy bestof jellegûre gondoltam már az elejétõl kezdve), vagy azért mert nem értem rá, vagy azért mert éppen nem volt kivel elmennem rá.

Nade majd most!!! :) Jan. 4.-én ottleszek a Papp László Sportarénában, már meg is vettem rá a jegyet. Te is ottleszel?

csütörtökön fellépnek a borfesztiválon-én ott leszek! :)

Kicsit valóban elbeszélünk egymás mellett ezen a szálon. Ennek szerintem az az oka, hogy én továbbra sem vagyok se hajlandó, se képes olyan szûken gondolni a Ghymes 30 Fényév címû lemezére, mint te. Tehát nem csak mást gondolunk bizonyos dolgokról (pl. te kedvezõnek találod azt a változást, hogy lényegében kiszorultak a szaxofonok a legújabb lemezrõl, én kevésbé), hanem arról is látványosan máshogyan vélekedünk, hogy egyáltalán mi tartozik ehhez a kérdéskörhöz. Én elég régóta ismerem és szeretem a Ghymest, lelkesen járok a koncertjeikre, ezért nekem õk nem csak a lemezeikkel egyenlõek... és egy-egy lemez sem csak a fizikailag létezõ, megfogható korongot jelenti, hanem a zenekar egy-egy kétéves korszakát is megtestesíti számomra (többek között a koncertélmények miatt). Ezzel szerintem eddig nincs semmi baj. Nekem az nagyon fura, hogy úgy kezdtél el kifogásolni egy hozzászólásomat (a 39-est), hogy az nem is neked szólt (se formailag, se tartalmilag), valamint hogy úgy nyilatkoztál meg kissé el- vagy legalábbis megítélõen ("sztem még mindig nem értesz" - 44-es hozzászólás), hogy a helyzet szerintem éppen fordított: te nem értesz (és talán nem is érthetsz) engem, mivel (ha jól értem) nem jársz Ghymes koncertekre, nem voltál azon a bizonyos Tháliás dupla lemezbemutató koncertjükön sem, de még a köztévében sem nézted meg, ahol többször leadták.
Összességében tehát nekem ez különös, hogy erõteljesen le akarod szûkíteni a diskurzus terét magára a cd-re, és láthatóan még csak azt sem értetted meg, hogy nekem viszont miért (volt) olyan fontos, hogy ne csak arról legyen szó. Én továbbra is úgy látom, hogy helyénvaló (és valószínûleg sok - koncertre járó - Ghymes rajongó számára érdekes), ha az új lemez kapcsán annak a koncerteken megmutatkozó "arculatáról", hangzásáról is beszélünk.

"Sajnálom, hogy "csak" a Ghymes albumokat ismered, a kapcsolódó szólólemezeket és színpadi mûveket nem. "

Mondom, majd azokat is, idõvel :) (Egyik legnagyobb bajom hogy annyi minden érdekel a világban hogy aztán ténylegesen soha semmire nincs idõm.)

A Szarka topikokban egyébként már jártam, és hamár ott jártam akkor meg is hallgattam az általad belinkelt Szerelem c. dalt. Tényleg csodaszép...


"Azt természetesen elismerem, hogy a hangszerelés összeköti a Csillagrúgó éjszakábant a Szárnyaskezû szeretõkkel - mint ahogyan szerintem sok más Ghymes dallal is."

Én is csak a hangszerelésrõl beszéltem.


"Az a szövegrész (...) elég egyértelmû" írod az általad korábban kifogásolt "Lánc üti a kutya szívét boldoggá" sorra. Hát... akkor avass be: szerinted mit jelent? :)"

Hát azt hogy lánc üti a kutya szívét boldoggá, tehát hogy a kutya egy olyan állat amely csak láncon érzi jól magát :) Na jó, innentõl komolyra fordítva: term. fogalmam sincs hogy pontosan mit jelenthet ez a sor, hisz tudom hogy ez csak egy költõi kép, azzal pedig tele vannak a Ghymes dalszövegek.

Bár - és most már komolyan mondom - itt, ezesetben talán tényleg nem tér el jelentõsen a szószerinti és az "elvárt" értelmezés. Én tényleg úgy gondolom hogy a dal, legalábbis áttételesen valóban a farkasokról és kutyákról szól, a két állat jellemvilága (ill. annak különbözõsége) van közvetve kivetítve ránk, a mi személyiségünkre.

Sajnálom, hogy "csak" a Ghymes albumokat ismered, a kapcsolódó szólólemezeket és színpadi mûveket nem. Ha ismernéd õket, talán jobban értetted volna, miért tartottam meglepõnek, hogy a Gyula által jegyzett Csillagrúgó éjszakábant Tamás egy régebbi dalához találtad a leghasonlóbbnak. Annyira más kettejük zenei világa! Ismerek Ghymes rajongókat, akik vagy csak egyikük, vagy csak másikuk zenéjéért tudnak igazán lelkesedni. Sajnálom õket... Nekem szerencsém van: mindkettõben látom - pontosabban hallom - a szépet, az értéket. Érdemes egymás mellé állítani pl. Tamás Anonymusát és Gyula Alkuját. Ezek voltak az elsõ szólólemezeik és jóformán egyszerre jelentek meg (2004). Mégis ég és föld a különbség közöttük. Tamásé kortárs zene (és a zenének is kicsit tágabb értelmében, hiszen jórészt zajokból építkezik), míg Gyuláé kiérlelt neoreneszánsz muzsika - örök érvényû életkedv és patinás bánat.
Azt természetesen elismerem, hogy a hangszerelés összeköti a Csillagrúgó éjszakábant a Szárnyaskezû szeretõkkel - mint ahogyan szerintem sok más Ghymes dallal is.
"Az a szövegrész (...) elég egyértelmû" írod az általad korábban kifogásolt "Lánc üti a kutya szívét boldoggá" sorra. Hát... akkor avass be: szerinted mit jelent? :) Én ugyanis nem sok kivetnivalót találok benne. Egyébként igen komoly elemzést is megérne a dolog: sorra lehetne venni a Ghymes elmúlt 30 évében az állatmotívumokat (szarvas, sólyom, madár, kutya, farkas, kacsa, majom, kígyó, héja, nyúl, sas, ló, csikó, róka, béka, pók, varjú, kecske, szamár, öszvér, malac, sirály, stb.) és elemezni õket. Nem állítom, hogy mindegyik, de a felsoroltak legalább fele szerintem komoly szimbólumértékkel bír a szövegekben. Az biztos, hogy a két legfontosabb a szarvas és a farkas.

"...akik esetleg emiatt elhamarkodott véleményt fogalmaztak volna meg."

Ezek szerint még mindig elbeszélünk egymás mellett. A koncerteken akárhogy szólhat a dal, attól az albumon már nem fog megváltozni.


Nem, nem volt szerencsém hozzájuk sajnos.

Ideje (lett volna már régen), hogy e kissé félrecsúszott szálat is megpróbáljam (megpróbáljuk) tisztázni. Az elmúlt idõben hanyagoltam ezt a fórumot (elnézést érte!), ezért kicsit összefoglaló jelleggel írok most:
- A vitát kiváltó elsõ (39-es) hozzászólásomat _nem_ neked címeztem (hanem korábbi saját magamnak) és jól láthatóan tartalmilag sem neked szól(t), hanem azokat akarta figyelmeztetni, akik - hozzám hasonlóan - eleinte kevésbé tudtak lelkesedni a 30 Fényévért és fõleg a szaxofonok (és egyúttal általában véve a fúvós hangszerek) drasztikus visszaszorulásáért a Ghymes-zenében; akik esetleg emiatt elhamarkodott véleményt fogalmaztak volna meg. Ebben a megjegyzésben (és a fõ üzenetében) továbbra sem látok semmi kivetnivalót.
- Megértem, hogy neked egészen más a véleményed a fúvós hangszerek visszaszorulásáról. (És ez egyáltalán nem meglepõ, a Ghymes-rajongók mindig is nagyon sokfélék voltak; és ez éppen így szép! :) ) Ugyanakkor jó pár Ghymes rajongóval beszéltem a lemezbemutatón és többen is vannak/voltak, akik hozzám hasonlóan szkeptikusak voltak az új lemezzel kapcsolatban (arról nem is beszélve, hogy az ilyen rajongók többsége valószínûleg el sem jött...), a lemezbemutató koncertrõl viszont csak a legmagasabb fokon szóltak õk is (köztük egy komoly zenei tanulmányokat folytató barátom is). Egyébként azóta szerencsére néhányszor a köztévé is leadta ezt a lemezbemutató koncertet (legutóbb pünkösdhétfõn). Láttad esetleg valamelyiket? Kíváncsi lennék a véleményedre! :)
- Azért is elnézést kérek, hogy kiragadva idéztem a számomra megütközést keltõ megjegyzésedet. Nem ferdíteni akartam ezzel, kizárólag terjedelmi okai voltak! Mindenesetre a Ghymes koncertek sokunknak sokkal többet jelentenek ennél...

A két dal kapcsán term. sztem is csak egy véletlen egybeesésrõl van szó.

Az a szövegrész amit kiemeltem azért sztem elég egyértelmû :)

Nem, csak a Ghymes albumokat. De tervemben van megismerni a többit is, szépen, sorjában.

Egy kicsit fura ez a két szálon történõ diskurzus, de most már talán folytassuk tovább így. :) (Tehát most is az idõrendben soron következõ, nem pedig a legújabb hozzászólásodra válaszolok.)
Bevallom, ebben a témában nem csak a válaszolással voltam adós, hanem a Dead Can Dance dal meghallgatásával is. Erre végül ma került sor. Köszönettel tartozom érte, mert - ha jól láttam - a Baraka képsorai futnak a szám alatt. Ez nekem különösen érdekessé teszi az ügyet, hiszen legutóbbi moziélményem éppen a Szamszára volt az Urániában (ami ugye amolyan "Baraka 2"), viszont magát a Barakát még nem láttam. De vissza a zenéhez. Valóban hasonlít a hangszerelése (és tényleg fõleg az elején) a Vadak útjánéhoz, de a karaktere valahogy mégis más, a Barakához - értelemszerûen - meditatív hangulat illik, míg a Vadak útján (ahogy neve is elárulja) egy ütõsebb, vadabb téma. Én tehát továbbra is úgy látom, hogy a Vadak útján közvetlen zenei elõzményeit a Ghymes lemezeken kell keresni, és azon belül is elsõsorban a Mámorjáróban. A hasonlóság az általad mutatott dallal a véletlen mûve is lehet, illetve azé, hogy mindkét szerzõ ugyanazt az õserõt, vagy õsrendet keresi - a jelenkor bevett hangszerelési megoldásaival. (Szóval én egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy Szarka Tamás akár csak ismeri ezt a dalt.) Azt pedig kissé meglepõnek tartom, hogy vitatkozol a Vadak útján szövegével. Ez ugyanis azt feltételezi, hogy érted is azt. :) Ebben szerintem Szarka Tamásnál nehéz biztosnak lenni, könnyen lehet, hogy például én már egészen mást gondolok az adott sor(ok) "értelmérõl". Éppen ezért ebbe a vitába nem mennék bele, félõ, hogy (itt is) elbeszélnénk egymás mellett.
Amúgy ismered Tamás és Gyula önálló szerzõi munkásságát? Pl.: Gyula Toldiját, Tamás Máriáját, az önálló lemezeiket?