Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Gasztroangyal

Spoiler
-csengõzoli-- 2011 okt. 25. - 17:16:44
(63/403)
Hát a könyvek arról szólnak,hogy ezek az emberek hozták fel nemzetközi szintre a magyar gasztronómiát.
Ugye az öreg Gundel német volt, Kugler is külföldön tanult, Gerbeaud svájci (ha minden igaz).
Nem kötözködni akarok, csak mondom.
Persze voltak kiemelkedõ cukrászaink, meg állítólag Sziszi is innen rendelt,de kíváncsi lennék,hogy ezek valóban világhírûek voltak,vagy "csak" jók.
Nem ugyanaz.
Válasz
10/10
ottó89 2011 okt. 25. - 16:32:55 10/10
(62/403)
Ha olvasmányaim nem csalnak, a kiegyezés utáni évtizedekben Budapest a világ egyik elsõszámú gasztrocélpontja lett, fõleg a Marchal iskola nyomán. És igazad van, Gundel-klán, Dobos-dinasztia, Kugler... Soroltak az uralkodók, arisztokrata családok világszerte, ahol magyar szakácsok vitték a konyhát.
Válasz
offtopic
kata3 2011 okt. 25. - 15:56:14 Előzmény -csengõzoli--
(61/403)
Biztosan Gordon Ramsay-rõl nevezték el... :-DDD
Válasz
-csengõzoli-- 2011 okt. 25. - 10:18:35 Előzmény ottó89
(60/403)
Hát nem is tudom...
Kikre gondolsz? Gundel?
Válasz
stampo 2011 okt. 24. - 12:06:14
(59/403)
Ejnye, Ottó... Nyugi van!
Válasz
10/10
ottó89 2011 okt. 23. - 21:48:10 10/10 Előzmény stampo
(58/403)
Te erre élvezel?

Miért nem nézel utána?
Válasz
stampo 2011 okt. 23. - 18:48:38 Előzmény ottó89
(57/403)
Úgy 1897-tõl 1903-ig? Értem.
Válasz
-csengõzoli-- 2011 okt. 23. - 14:34:39
(56/403)
Megnéztem most végig.
Teljesen jó kis mûsor.
Könnyed, látszik,hogy Borbás fidesz Marcsi szeret fõzni, nem hlye a témához, szépek a képek, érdekesek a témák, röviden: JÓ! :)
Válasz
10/10
ottó89 2011 okt. 22. - 19:11:43 10/10
(55/403)
Szeged és Kalocsa fûszerpaprikái versenyeztek az adásban és volt benne egy szuper paprikás krumpli recept. Ha jól tudom, késõbb este ismétlik az m2-n.
Válasz
10/10
ottó89 2011 okt. 22. - 19:05:12 10/10
(54/403)
XIX. sz. vége, XX. eleje.
Válasz
Petrezselyem 2011 okt. 22. - 18:44:17
(53/403)
Csak a végét kaptam el a mai adásnak: Szeged környékén jártak?
Válasz
stampo 2011 okt. 22. - 12:41:52
(52/403)
Azt olvasom az ajánlóban, hogy a "magyar gasztronómia hajdan világhírû volt". Árulja már el valaki: mikor?!
Válasz
stampo 2011 okt. 22. - 12:36:44 Előzmény darkthrone
(51/403)
Úgy rémlik, a "panelproli" kifejezés nem a szocializmus találmánya. Speciel a Kádár-korszakban is voltak nagyon jó, minõségi éttermek. Aláírom, hogy a többségükre nem ez volt a jellemzõ, viszont az átlagemberek is bõven megengedhették maguknak, hogy beüljenek olyan helyre, ahol pincér hozza a kaját. Az a rendszer nem a gasztronómia és az életszínvonal miatt volt pocsék.
Válasz
-csengõzoli-- 2011 okt. 18. - 13:19:16
(50/403)
A héten kétszer sikerült olyan "étteremben" ennem,hogy hú, gyerekek...
Külön topickot kéne ennek nyitni.
Röviden annyit,hogy munkám során ebédidõben találnom kell egy éttermet.
Ilyenkor van,hogy csak egy büfé,van,hogy egy kis- és van,hogy egy nagy étterembe visz az utam.
A heti kettõ közül az egyik inkább büfé szerû volt, leültem és kértem egy Cordon Bleut.
(Jut szembe,ezt láttam már Gordonnak írva is étlapon!:) )
Kaptam 3db fritõzben sült, sör alátét nagyságú valamit, amin és amiben annyi olaj volt,hogy nem tudtam megenni,pedig iszonyatosan éhes voltam és mint látható nem vagyok az a finnyagép, megpróbáltam.
Köretnek mellé olajos sültkrumpli volt, borzalmas...
Igazából ilyenkor nem is értem,hogy a készítõnek nem sül le a bõr az arcáról?
Valószínûleg tudja,hogy ez milyen szr,de vagy azt gondolja,hogy oda ez is jó, a törzsközönség nem válogat,vagy kevesen kérnek tõle meleg ételt és nem érdekli.
A második, egy hamburgeres volt, tudjátok ilyen amerikai nagy hambik.
Nem egy ismert étterem,annyit mondhatok.
Nos a "NAGY" hamburger akkora volt,mint a szokásos, nem is értem mitõl nagy?
Az íze minõsíthetetlenül szr volt. Bepróbálkoztam még egy natúr csirkével is, nem kellett volna...
A mirelite sültkrumpli mellé kaptam egy ketté vágott iszonyat száraz húst.
Az a baj velem,hogy mivel a pincér kislány nagyon aranyos, kedves volt, én nem tudok ilyenkor felállni és azt mondani,hogy: "Emberek! Ezt az egészet maguk komolyan gondolják?"
Várjuk vissza a Wittman fiúkat! Szívesen vállalnám a kritikus szerepét! :)
Válasz
10/10
ottó89 2011 okt. 15. - 21:33:31 10/10
(49/403)
ja, és a narrátorban igazad van... A mai adásból egyébként már hiányzott, vszínûleg a mûsor készítõi is ráébredtek erre - és léptek.
Válasz
10/10
ottó89 2011 okt. 15. - 21:29:08 10/10
(48/403)
"múltkor is a Laár András viccesnek hitt (de nem az) agymenéseit kellett hallgatnom, tehát igen, tényleg el van bulvárosítva a mûsor!"

Tehát minden bulvár, amiben ismert emberek szerepelnek? Üdvözlégy a Felszínen... (A Rátóti meg a Laár, mint bulvárhõsök? Ezt még mindig emésztem...)

Én ezzel szemben ilyesmikre emlékszem: olajütés (errõl alig hallani valamit a médiában, pedig nagyon izgalmasnak látszott), kenyérsütés nem akárhogy (láttad a kenyeret?), egy pálinkában pácolt õz kemencében, a göcseji erdész, akinél olyan õshonos körtefajták lelhetõk fel, amikrõl lefogadom, hogy sohasem hallottál, egy remekbe szabott séfes fõzés, amibõl megtudhattad (volna), mi az a "jus", az "Isten gyalulta tök", ami gyalulás nélkül esik szét fõzés közben, a bálványprés, és még sorolhatnám.

És mindezt oldottan, vidáman és természetesen... A film spontaneitása egészen elragadó. Szerintem ez új szín a hazai médiakínálatban - talán ezért nem tudod még értékelni...
Válasz
darkthrone 2011 okt. 15. - 19:56:00
(47/403)
lehet, hogy igényünk lenne a jóra, de a minõséget meg is kell fizetni! én személy szerint sûrûbben mennék étterembe, ha a keresetem megengedné. de általánosságban nagyon igaz csengõzoli okt. 10. 12:42-as kommentje. van aki anyagi akadályok miatt nem igényes, van aki alapból nem (ez fõleg az idõsebb korosztály egy részére igaz, akit a szocializmusban átmostak, hogy úgyis csak egy szürke panelproli, örülhet, hogy van fedél a feje felett, nem hogy még drága sonkát és sajtot egyen)

a mûsorra visszatérve, nem jó. múltkor is a Laár András viccesnek hitt (de nem az) agymenéseit kellett hallgatnom, tehát igen, tényleg el van bulvárosítva a mûsor! mûsorvezetõnõt csak a Hírtv-bõl ismerem, nem lett kedvencem. a narrátor meg akasztanivaló a kasztrált hangjával és a fapados "poénjaival". a River Cottage (ha már régebben szó esett róla) sokkal jobb!
Válasz
offtopic
-csengõzoli-- 2011 okt. 11. - 13:19:31
(46/403)
Egyetértünk.
Válasz
9/10
arpika73 2011 okt. 11. - 13:14:26 9/10 Előzmény -csengõzoli--
(45/403)
Igazad van, éttermi szinten tényleg sok a pótolni való, de azért itt is meg lehet találni a minõséget, megfizethetõséget, s itt nem a Costes-ekre gondolok. De ez már országos szintû probléma, nincs az embereknek elsõsorban pénzük, másodsorban igényük. Franciaországban és Ausztriában azt tapasztaltam, hogy ott esténként teltházakkal üzemelnek az éttermek-mi is a harmadikban kötöttünk ki, mire szabad asztalt kaptunk, Salzburg mellett egy néhány ezres kisvárosban!-, ott el tud tartani az életszínvonal ilyen egységeket, nálunk ugyanez van....csak kocsmaszinten. Míg õk ott betérnek vacsorázni, addig nálunk egy sör és annyi...
Visszatérve a mûsorhoz, nekem hangulata van annak, amit csinálnak, s arra szeretnék rávenni az embereket, hogy maguk fedezzék fel rejtett tartalékainkat, s hogy egy baráti társasággal rendezett fõzésnél, borozgatásnál nincs jobb idõtöltés...ennyi, nem több. Üdv!
Válasz
-csengõzoli-- 2011 okt. 10. - 12:42:40
(44/403)
Ha úgy általában a gasztronómiáról beszélünk,akkor szerintem nem mérvadó,hogy nálunk is van olyan aki tud finom töltöttkáposztát csinálni.
Igen van,de hány olyan éttermet tudnál mondani,ahová nyugodt szívvel küldenéd mondjuk egy külföldi rokonodat gulyáslevest enni?
Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban vannak hagyományok, minõségi alapanyagok és amit nem gyõzök hangsúlyozni, igény!
Ráadásul mindez fordított arányban mint nálunk. Nem az a ritka,ha valahol jó a kaja,hanem az,ha valahol rossz!
A hazai éttermek nagy részérõl inkább nem is beszélnék, de sajnos még a drágább helyeken is ritka,hogy azt mondja az ember, "ez igen...".
Mindez persze szoros összefüggésben van a korábban említett alapanyagokkal, az meg a hagyományokkal...
Míg pl Olaszországban attól a hentestõl veszik az árut,akinek már a nagyapja is hentes volt, és 100éve csinál sonkát, sajtot stb. addig nálunk már alapanyag szinten bukik a dolog.
Nemcsak minõségben maradunk el,hanem nincs is annyiféle sonka,sajt stb. mert nincsenek tradicionálisan ezekkel foglalkozó sajtkészítõink pl.
(Mostanában próbálnak ezen változtatni,ami mondjuk dicséretes,de még gyerekcipõben járunk.)
Nem véletlen,hogy ha megnézed a legdrágább, Michelin csillagos éttermeket, se a szakács, se az alapanyag nem magyar.
Vajh miért?
Sõt, pár évvel ezelõttig nem is adtak ilyen csillagot egyetlen éttermüknek sem.
Lehet itt játszani,hogy hú, nálunk aztán micsoda egyedülálló paradicsom van,meg micsoda különleges borok,csak sajnos ez nem igaz.
Jó bor és jó paradicsom rengeteg országban van, sõt sok helyen jobb is,mint a mienk.
Ezért is írtam,hogy nem kell azt hinni,hogy a mi boraink világhírûek,hogy hú,ez a csúcs.
Lótúrót! (és minden tiszteletem a borászoké)
Kimész egy Winitalyra és egy akkora kiállításon,mint nálunk 5db BNV, van egyetlen 2x2m-es stand a Tokaji boroknak.
A nagy magyar átlagról meg inkább nem is beszélnék.
Arról az óriási tömegrõl,akik veszik a 100ft-os virslit, sonkát a tescoban és azokról az éttermekbõl, ahol hiperbunkó, a 70-es évekbõl ittmaradt pincérek szolgálják fel a minõsíthetetlenül sz@r ételeket és még büszkék is rá, mert azt hiszik,hogy ez valami.
Mert halvány lila gõzük nincs a minõségrõl, még hallomásból sem ismerik.
És ez vonatkozik a bp-i középkategóriára is,ahol meg vannak sértõdve a pincérek, ha bemész, hisz akkor dolgozni kell.
Válasz