Ez egy fos.

Van pár ajánlóm a blogomon:
https://felismeres-happyness.blog.hu/2022/11/29/szep_uj_vilag_huxley_nyoman_netflix

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol kifejlesztették az öregedés lassulását, így több száz évig lehet élni. Egészségesen, mert betegségek sincsenek már, maximum egy kevés mutáció. Ahol a technológia lehetővé tette, hogy kis emberi közösségek elszigetelten, bőségben, békében tudjanak élni a saját szabályaik szerint. Ahol a demokrácia, meritokrácia, tudóstársadalom működik, igaz főleg liberális anarchia a jellemző és diktatórikus csoportok is jelen vannak.
Ez lehetne egy szép utópia is, ha az emberek szeretetből, belátásból és a tudati fejlődés útján érkeznének el ide és nem egy atomháború következtében, amit kapitalista multicégek pénzügyi növekedési kényszere és az emberek pozicióban maradási vágya és a félelem vezérel.
Ez a film inkább világvége, mint egy romantikus történet, bár kétségtelen, hogy a női-férfi és családi kapcsolódásnak több formája is bemutatásra kerül, sajátos elvrendszerrel és helyzetértelmezéssel. 

Az ilyen filmeknek - véleményem szerint - valami új kategóriát kellene alkotni, mert kicsit az ADHD és a tudathasadás jeleit észleletem magamon, amikor a normál, békés élet hirtelen drámai, sőt inkább akció horror jelenetbe fordul át és ugrik vissza egyszercsak a múltba, ahogy próbálod megértetni ezt az abnormális szituációt és azt, hogy az milyen oknak/okoknak a következménye. A 6. részig (összesen 9 részes) nem is ált össze semmi és azon kezdtem el gondolkodzni, hogy miért is kezdtem el nézni egy ilyen „idiótaságot” az én szép lelkemmel, amibe sem az akciófilmek, sem a Trónok harca nem fér bele. De mivel elkezdtem, ezért befejeztem és mire vége lett már elkezdett érdekelni, hogy hogyan gondolták tovább és lesz-e következő évad?

Kicsit olyan volt számomra a hangulata mit A fiúk (The Boys) című sorozat, a szuperhősök, akik emberi vágyakkal, sokszor gyerekes viselkedéssel és pszichológiai korképpel élték napjaikat és abszurd helyzetek teremtve öldököltek. Igaz, itt a világvége helyzet jobban indokolja az öldöklést az életbenmaradás miatt és ettől teljesen valóságos hatása is van.

Valahogy itt is oda lyukadunk ki, hogy az ember természetéből eredő cselekedetek az okai mindennek. Az ember a félelem és szeretet érzelmi tengelye mentén mozog és cselekszik, rövid és hosszú távon egyaránt. Hatalmi és birtoklási vágyai, szeretetféltése által feljogosítjva érzi magát, hogy más embereket kihasználjon, manipuláljon, dolgoztasson, bántson, hagyjon meghalni vagy öljön meg a túlélés érdekében. Ami nem szép vagy csúnya, fekete vagy fehér, de ugyanaz játék. Csak nem mindegy, hogy milyen játékszabály szerint játsszuk és akikkel játszunk, azok ugyanazt a szabályt vallják-e és van-e kedvük játszani. Mert az élet egy játék és mi döntjuk el, hogyan játsszuk. 

Amit még eszemben jutott a cikkbe illesztett képek válogatásakor, hogy az élet nagy színpadokon játszódik, amiket nagy cégek tartanak fenn. Például a világ gazdaságát irányító multik, bankok, de az országokat irányító kormányok, minden intézményrendszerükkel együtt. Aztán jönnek a mi magánszínpadaink a cégeinkben, a munkahelyeinken és az emberi közösségeinkben. Egyszerre vagyunk szereplők több történetben, és csak rajtunk áll, hogy hol milyen szerepet és hogyan játszunk, kinek a forgatókönyve és elvárásai alapján. 

Ritka jó sorozat,hozza a játék hangulatát. A zene, az effectek, a történet, a karakterek, minden nagyon profi. Alig várom a 2. évadot.

Minőségi scifi

A játék sem fogott meg, bár egy darabig toltam, tényleg jó, vitathatatlan zseniális, ötletes, profi minőségi munka, de számomra megunható elég hamar és irritáló kezd lenni a stílusa... ez a steampunk-nak keresztelt izé (bár láttam már más felállásban, ami nem disztopikus és úgy egész jó)... egyszerűen nem jön be, fáraszt... ugyanúgy, ahogy ez a szatírikussága is... idétlen... egyik pillanatban borzalmas iszonyatos, a másikban meg bedob egy groteszk poént, hát nem tudom... cafatokban levő hullákon táncolni, vihogni, rothadó fejek közt, valahogy nem igazán szórakoztató dolog szerintem... tehát számomra valahogy az egész toxikus, gyönyörű, eszméletlen kidolgozott, kigondolt, de túlzásokban csapong, hol túl borzalmas, hol túl idétlen... legalábbis egymáshoz képest.... vagy akkor legyen egy iszonyat borzalom vérfürdő koncolás, vagy legyen egy szatíra... de ezek a kilengések számomra nem szórakoztatóak, hanem irritálóak... A sorozat nyilván tömöríti az élményt, és egyébként ez kimondottan üdítő (pl viszonylag gyorsan túlvagyunk rajta), bár túlzottan nem érdekelt a bugyuta logikátlan sztori, de legalább most megismerem egészében, amit a játék mindegyik részének félbehagyása miatt sosem tudtam meg... A Bethesda komoly dolog... de talán nem a Morrowind-el kellett volna kezdjek és a léc máris megugorhatatlan helyre került és csak utána próbáltam ki a Fallout-ot... Szóval hasonlóan a Last of Us-hoz egy jó nagy lerágott posztapokaliptikus zombis felesleges zagyva marhaság, de parádés színészek, jó rendezés és professzionális látványtechnika miatt, lehetetlen rámondani hogy rossz... egyszer egynek jó... újra egyiket sem nézném...

Nagyon szuper.!!!!!!!! És a zenék is jók, vágások is jók nagyon. :)

Ezek a régi zenék már kezd sok lenni a sorozatban, már már idegesítő. Illetve a vágások is hosszúak.

Very good

Zseniális