Szintén köszönet a listáért, a Fucking Amal-t ma megnéztem, igaz a Boys don't cry erõsebb a témában, de azért kedves kis film. A Lilja 4-evert meg már fél éve üldözöm a DVD piacon, de itthon beszerezhetetlen, végül kénytelen leszek a "csúnya és gonosz" torrentezéshez folyamodni :)

Köszi a listát, valóban rá lehet akadni a neten ezekre a filmekre, tegnap megnéztem a Fucking Amal-t és nem csalódtam! Kösz még egyszer!

Szép, hatásos hazugság - enyhe pedofil beütéssel.

a nagy õszinte kék szemei bizony atom barnák :D
csak a filmben kékes. :) na mindegy. nem ezért néztem be ide...hanem...
aki szeretne még tartalmas (svéd) produkciókat nézni, annak ajánlom a következõ filmeket:
when darkness falls
the cement garden
lilja forever
fucking amal
nasty old people
emlékezetem szerint semelyik sincs magyar hanggal. de nem is kell. feliratot pedig lehet hozzájuk találni. üdv

Igazán nincs mit!:)
Am. a film után nekem is ez jött le Oscar apjáról elõször!

Én meg azt hittem, hogy Oszkár faterja homo.
Asszem elolvasom a könyvet is, mert tényleg sok adalékos információ lemaradt a filmbõl. Köszi a kiegészitéseket.

a könyv kenterbe veri az összes vámpíros történetet.. a filmet kiveszem tékából még a héten, ha egyesek szerint még a könyvnél is jobb, akkor nem szabad kihagyni ;)

A film szerinte nagyon hû maradt a könyvhöz képest. Nem mondanám, hogy egytöl eggyik mindent átültettek, hoszen ez lehetetlen. Fõleg mellékszálak maradtak ki a filmbõl de Eli és Oszkar kapcsolata szinte teéjesen át lett ültetve. És persze több mellékszereplp kapott helyet. Plussz egyes karakterek sokkal jobban kivannak dolgozva pl.: Lacke és Virginia kapcsolata. A hangulat szinte teljesen ugyan olyan, talács egy kicsit groteszkebb.

Itt van egy kis érdekesség, ami csak a könyvbõl derül ki:
Magyarázatok a könyv alapján:

SPOILER

- Eli 200 éves.

- Eli értelmi szinten megmaradt 12 évesnek.

- Remélem ez nem dönti össze pár ember lelkét. A filmben ugyan is ezért nincs ez kifejtve, hogy ha valaki akarja akkor azt lássa bele ami neki tetszik. A sebhely bemutatás egy célzás azoknak akik olvasták a könyvet, hogy nem felejtettük ám el.
Eli nem lány; születetten fiú, akit kasztráltak. Filmben ez nincs kifejtve. A rituális szertartás alatt fertõzõdött meg. Az író egy androgénnek akarta ábrázolni Elit. Sem nem fiú sem nem lány, de nem is ember. Õ egy vámpír. Nemtelen.
Oszkár és Eli kapcsolatában nincs szerepe a szexualitásnak.

- Eli a kérdésre hogy õ vámpír-e „nem”-mel felel (a könyvben). A vámpír szónak negatív töltése van, egy lelketlen szörnyet takar. Eli nem gondolt így magára és azt sem akarta, hogy Oszkár így gondoljon rá. Ez nem változtat a tényen, hogy õ egy vámpír.

- „Engedj be!” Néhány vámpír hiedelembe a vámpírok csak akkor léphettek be egy házba, ha behívják õket. Ez van feldolgozva a filmben/könyvben.
A medencés jelenetnél a végén az egyik fiúnak be kellet, hogy engedje. Erre a filmben nem térnek ki, illetve nem mutatják.

- Elit kísérõ felnõtt (Hakan) nem egy elõzõ „Oszkár”. Habár a film alapján lehet úgy értelmezni a dolgot, hogy Eli így újítja meg követõit, nem errõl van szó. Oszkár amúgy sem lenne megfelelõ jelölt, lévén, hogy abszolút jó, fény az éjszakában. Ráadásul maga is gyerek így még évekig alkalmatlan lenne egy ilyen szerepre.
Hakant egy parkban szedte össze Eli. Hakan egy pedofil, aki valaha tanár volt, de teljesen lecsúszott. Eli alkut köt vele; szálást, pénzt, és társaságot biztosít számára, cserében Hakannak „etetenie” kell és biztosítani a külsõ látszatot. Szerepe több rétû: mivel Eli nem szeret ölni ezt ezért kényszeríti rá Hakanra (aki szintén nem rajong a dologért), illetve Eli magányos és társaságra vágyik, legyen az akármilyen. Eli nem szerette Hakant.

- Oszkár apja alkoholista. Olyan szinten, hogy mikor az ivócimbora megjelenik, Oszkárral nem foglalkozik tovább. Végül a fiúnak stoppal kell hazamennie az éjszaka közepén.

- Eli szereti Oszkárt. A 200 év alatt nem volt egy barátja sem.

- Az utolsó levele a filmbõl kimaradt a hossza miatt:
(Mikor Oszkár Elinél aludt a vége fele a filmben)

Szia. Remélem jól aludtál. Most én is aludni térek. A fürdõszobában leszek, kérlek ne gyere be. Bízom benned. Nem tudom mit írhatnék. Remélem kedvelsz engem annak ellenére ami vagyok. Én kedvellek. Nagyon. Most éppen itt fekszel és szuszogsz mellettem.
Kérlek ne félj tõlem.

Kérlek, kérlek, kérlek ne félj tõlem.

Szeretnél velem találkozni holnap este? Írd rá erre a papírra ha szeretnél.

Ha azt írod NEM akkor ma este tovább megyek. Valószínûleg ez úgy is hamarosan szükséges. De ha azt írod IGEN, akkor maradok még egy picit. Nem tudom még mit írhatnék. Egyedül vagyok. Azt hiszem sokkal jobban, mint azt képzelni tudnád. Vagy talán te még is csak tudod milyen ez.

Sajnálom, hogy eltörtem a zenegépedet. Vedd el a pénzt ha akarod. Nekem úgy is sok van. Ne félj tõlem. Nincs rá semmi okod. Talán ezt is tudod. Remélem hogy tudod. Nagyon, nagyon szeretlek.

A te
Elid

u.i.: Ha akarsz maradhatsz. De ha elmész ne felejtsd el bezárni az ajtót magad mögött.

Tetszett a film, 9/10-re értékeltem az elég gyatra vágás miatt, de a történet nálam 10/10, nagyon kíváncsi lettem a könyvre, ha alkalmam adódik megszerzem. Valamikor láttam valamelyik weboldalon a könyvet, megtudtam, hogy vámpír történet és inkább lemondtam róla, de most a filmbõl lejött, hogy többrõl van itt szó.
Ha valaki olvasta a könyvet, attól megkérdezném, hogy mennyire volt hû a filmadaptáció?

az egyik legõszintébb film, amit valaha láttam és olyan gyönyörû, hogy az ember szíve belefacsarodik. amikor Oskar a játszótéren odaadja a játékát és azt mondja -nagyjából-, hogy Rhübik-kjüb, abba kicsit bele kell halni.
Eli papája, Oskar folyó orra, cukorkabolt, a soksok hó, 1982 Stockholmja. olyanfajta báj és természetesség sugárzik ebbõl a filmbõl, amit felfogni is alig lehet. és az uszodás jelenet, az maga a nagybetûs Zsenialitás.
az északiak a filmkészítés bölcsek kövét birtokolhatják, itt egy újabb remek példa erre és
vessetek rám követ, de az engedj be! szerintem mindenidõk 20 legszebb szerelmes filmje között van.(nyilván itt nem a hagyományos értelemben)

Köszönöm a kimerítõ választ, és habár neked jobban tetszett a film ebben az esetben, ennek ellenére sztem meg fogok próbálkozni az olvasással!:)

Nos olvastam - annélkül nehezen tudnék nyilatkozni a rendõrségi szálról. :) Talán sokan fogják vitatni a véleményemet, de az "Engedj be" azon ritka esetek közé tartozik amikor a filmes adaptáció sokkal többet ad a befogadónak, mint a könyv, amibõl számtalan olyan rész nem került vászonra, ami azt hiszem elrontotta volna a film által keltett hatást. A plussz többlet elsõsorban a gyerekek kiváló színészi teljesítményének, az opratõri munkának, és a rendezõ értelmezésének köszönhetõ, amihez fontos, hogy svéd nyelven nézzük meg legalább egyszer, mivel a magyar szinkron sok más filmhez hasonlóan eléggé gyengére sikerült. Nem akarok nagyon spoilerezni, hiszen lehet, hogy kedved támad elolvasni, elég csak annyi, hogy Hakannak némileg több szerep jut a könyvben (szerencsére az nem került bele a filmbe, csak finoman, de a könyv nélkül is érthetõ módon utalnak rá mi is köti Elihez); egy másik szálat (Tomit) pedig teljes egészében elhagytak, ami mind a film hosszára, mind pedig a történetre való tekintettel jó döntés volt. A könyvbõl persze némileg több információt is megtudhatsz a szereplõkrõl, Eli és Hakan múltjáról, illetve a rendõrség ténykedésérõl, de ezek jelzésszerûen ott vannak a filmben is (mint pl. Eli az angyalokhoz/démonokhoz hasonlatos andrügenitása). Ami miatt én elsõsorban elolvastam az volt, hogy fényt derítsek a film végének kétértelmûségére, de szerencsére az író sem zárja le kapcsolatok milyenségét egyértelmûen (a könyvben található utalások is megerõsítik azt, hogy Eli Oscarhoz való kötõdésének okai értelmezhetõek mind romantikusan mind a realitások hideg számításaként) - és ez a többszörös értelmezhetõség által keltett feszültség az, ami miatt többek között nem hagyja nyugodni az embert a történet - az európai film szerencsére még nem amerikanizálódott el annyira, hogy mindent megmagyarázzon, mindent értelmezzen a nézõ helyett, hogy õ nyugodtan csámcsoghasson a popcornosdobozából, másrészt így, még ha némileg misztifkálva is, visszaadja az emberek egymáshoz való közeledésének kétértelmûségét... Szóval ha tetszett a film olvasd el a regényt is.

Köszönöm a választ! Sajnos én a könyvet nem olvastam, nem tudtam, h regény- adaptációról van szó. Vki olvasta esetleg? Ha igen, mi a véleményetek róla?

A "rendõrségi szál" a könyvben ki van fejtve, de a forgatókönyv írója jó érzékkel hagyta el a "sallangot", ugyanis a film alapjául szolgáló regény több mint egyharmada nem került vászonra. Igazából nem is adna hozzá a történet lényegéhez semmit, hiszen ez nem krimi (inkább horrornak álcázott lélektani dráma v. romantika ki mint értelmezi izlése, érettsége, értelmezõképessége alapján) A nyomozás "zajlik a háttérben", de eseményei érdektelenek - elég annyi, hogy a rendõrség nemigen jut közel a gyilkosságok megoldásához, mégha a könyv végére meg is találják Eli lakását.

Csatlakozom az elõttem szólóhoz. Érdemes volt megnézni, de többet vártam tõle az elõzetes, és a hozzászólások alapján.
Nekem kifejezetten hiányzott belõle vmi "nyomozási" szál, nem csak azok a kivagdosott újságcikkek. bár lehet csak én vagyok így ezzel.

***SPOILER***
Sztem az volt a legdurvább rész, mikor a kiscsajt nem engedte be a kissrác, és egész testébõl elkezdett folyni a vér, még a szemébõl is.
Ja, és igen, az öreg Rubik- kocka itt is "befigyelt":D
***SPOILER VÉGE***

Elég vegyesek az érzelmeim a filmmel kapcsolatban, tetszett, de annyira nem tudott magával ragadni, habár meg kell hagyni a képi világa zseniális, jók a szereplõk, a zene. A történet is érdekes, ilyen "emberi" szemszögbõl nem gyakran látunk vámpíros történetet. Semmi kép sem horror, csatlakozva az elõttem szólókhoz, sokkal inkább dráma.
Én is olvastam a "kirohanóan degradáló" véleményt. Hát azért ne felejtsük el, hogy a vámpíros történet milyen volt 100 éve és mirõl kezd el szólni manapság. Tinik, "tele kamaszkori válsággal", miközben zúg a fülük, mert már olyan éhesek... hollywood forever
Aki szereti az északi filmeket, ajánlom az "Ádám Almáit", nem fog csalódni!

Egészen zseniális a film, az ember le sem tudja venni a képernyõrõl a szemét, minden egyes filmkockája meg van komponálva, logikus és feszültségteli a történet, nincsenek fölösleges szavak...
Stílusában hasonlóan groteszk, mint a dán Jensen pár filmje, de talán még azokat is túlszárnyalja látványvilágban. Soha nem fogom megérteni azokat, akiknek nem tetszett a film, de talán nem is akarom...

számomra borzasztó volt...

sajnálom, egyéni vélemény

Teljesen véletlenül került a kezembe a film a tékában, de már az ajánló is ígéretesen hangzott, nem kellett csalódnom benne sõt...
Én néhány elõzõ hozzászólóval ellentétben egyáltalán nem nevezném ezt a filmet horrornak. A horror célja a feszültségkeltés, a nézõ ijesztegetése, az Engedj be-ben errõl szó sincs. Még azok a jelenetek sem rémisztõek, ahol patakokban folyik a vér, pl a vércsapolás a parkban, vagy a végsõ uszodai "leszámolás". Inkább végtelenül groteszk. Sajátos fekete humor vizuális formába öntve. Mintha Vonnengut filmet rendezett volna.
Az uszodai jelenetben már vártam, hogy megjelenjen Eli, annyira adta magát. És azt hiszem mostantól én is Lina Leandersson rajongó leszek, megbabonáztak a szemei. Persze elfogult vagyok, a nagy õszinte kék szemek tekintetében az én véleményem nem hiteles... ;)