feketevipera 2011 okt. 27. - 23:00:37
(1/1)
Különleges hangulatú, borongós, nyomasztó film, Stevenson klasszikus mûvének feldolgozása, amelyben Jekyll és Hyde sztorija az 50-es évek Franciaországába helyezõdik át. Érdekes, hogy Renoir még mai szemmel nézve is tud újat mutatni, elsõsorban a képi világnak köszönhetõen, de az egész film hangulata egyéni. Igen jellegzetes és felejthetetlen a zene (Joseph Kosma, azaz Kozma József munkája), fõleg az Opale-téma. Magában Opale figurájában is van valami kettõsség, egyrészt groteszkség (és idõnként talán pici humorosság is), másrészt pedig ördögi sötétség. A történet mondanivalója valami olyasmi lehetne, hogy nem játszhatunk Istent, de ugyanakkor az is benne van, hogy az emberben valahol ott rejtõzik az eredendõ gonoszság, amit gyakran csak titkolhatunk, de nem gyõzhetünk le (vagy csak szörnyû áldozatok árán). Nagyon ritkán látható film, és habár a sztori maga nem különösebben egyedi, a szemléletmód és a hangulat viszont igen, ezekért érdemes megnézni.