Valami nagyon nagy dolgot láttam tegnap Szegeden! Nagyon szép pályafutások kezdetét, színész-rendezõét, mûfordító-színészét és még ki tudja. Köszönöm a sorsnak, hogy láthattam ezt a korszaknyitó alkotást.

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

ATHÉNI TIMON---ifj.Vidnyánszky Attila---Ódry Színpad

Az elõtérben felajzottan várakozó nézõk közé a Francia Forradalom éneklõ sansculotte-jai robbannak be. Janka Barnabás sztentori hangon tombolát hirdet: licitáljunk, mi legyen itt Athéni Timon neve, 2700 pénzért a "Pöpi" lesz a gyõztes. A színpadon a forradalmárok szédületes forgataga ünnepli az új /színházi?/ eszmék diadalát, mosolyogva várjuk a csodát.
Pénzéhes talpnyalók dicsõítik Pöpi-Timont, Bõröndi Bence láthatatlan "koncept"-festményét ajánlja, az ékesszavú Szabó Sebestyén szemérmetlenül direkt költeményét. A vulkánikus expozíció tetõpontján jelenik meg a címszereplõ Hegedûs D.Géza, a bõkezû gazdag,
aki számolatlanul osztja pénzét a hízelgõknek. Hacsaturján Álarcosbál keringõjének õrületig ismétlõdõ két üteme sûríti a feszültséget, az áradóan kitörõ dallam hullámain a jóhiszemû lúzer tirádái szárnyalnak.
Csak nemesen józan szolgája, Vecsei Miklós Hasi próbálja a tékozlást fékezni, a prédára lesõ tömeg a híres lakomán testérõl nyalja a csokoládét. A terített asztal ravatallá változik,a kiterített testen csontváz fehérlik, mialatt Kovács Adrián és Csapó Attila Bach-áriát énekel, majd a zenére Shakespeare-t recitál.
ifj.Vidnyánszky Attila revelatív rendezésében a bõdületes erõvel tomboló a káosz pillanatok alatt vált tompán derengõ lírává, a debütáló színész-rendezõ elképesztõ fantáziával élteti a szituációkat. Asszociációs mezeje szinte a végtelenig tágul, az ötletek, gegek azonban mindig kidolgozottak, a kozmikus sebesség legfeljebb a nézõt üti ki néha. A mérhetetlen gazdagság nem higítja a textust, sõt, helyet kap a társadalmi kritika, a közéleti reagálás, (az a hírhedt vonszoló kézfogás...), a formai tobzódás nem homályosítja el a mondanivalót. Szilaj energiák, dévaj komikum, az alkotói felszabadultság az összes résztvevõt társtettessé emeli.
Az együttesben nincs egy-egy szerep, mindenki százfélét játszik, énekel, iszonyatos vitalitással mozog, az említetteken kívül a Bagossy osztályból Patkós Márton, Dóra Béla, a Miskolcon játszó végzõsök közül pedig Tóth Jankó és Tóth András. Kovács Adrián zenei vezetõ nem rest Mozart-parókában harmonikázni, Lányi Kristóf basszusgitártól a lantig minden
húron pendül.
Szívunk egy kis friss levegõt az udvaron, az erdei remeteségbe menekülõ Timont hallgatjuk, a tengerárként zúgó kórus sorfala között térünk vissza a színre. Végre egy politikus: Mátyássy Szabolcs színészmúltját igazolva nagyszerûen rajzolja meg a simulékony kisszerûség figuráját, egyetlen öltönyösként képviselve múltat és jelent. A csapóajtó barlangjából
Hegedûs D.Géza emelkedik ki, áttetszõvé kristályosított, végletekig lassított dikcióval át-kozza a világot, alakítása gyémánttengelye a lenyûgözõ elõadásnak. Kórus skandálja egyre halkulva a jambusokat, tétova furulyaszó hallik. A vérestestû hõs Alkibiádész, Zoltán Áron tesz igazságot, halállal büntetve a hitvány árulókat, - de ki segít rajtunk, hiszékeny Timonokon?!?
Soha nem volt hálás darab, de Vecsei Miklós Hasi fordítása és átdolgozása élõn aktuálissá tette, a társulat bámulatos aktivitása friss energiákkal töltötte meg. Schilling 2000-es indulása óta nem volt ilyen bombaerõs kezdés: ifj.Vidnyánszky Attila felírta nevét a Remény Csillagfalára.