A színészi játék kiváló, fõleg Bale, de beteg egy film összességében nézve. Egyszer elég megnézni szerintem. 6/10.

Zseniális forgatókönyv és színészi játék, nagyszerû operatõri munka.
A rendezés volt az, amit talán nem tudok az egekig emelni, de minden más 10/10-es, mindenkinek látnia kell legalább egyszer, hogy rájöjjön a mondanivalóra.

Az alapötlet jó volt, a rendezés és operatõri munka nem, az eleje eléggé tetszett, aztán unalmas lett, egyszer bõven elég volt végignézni.

4/10

Az empátia hiánya más dolog!
Jordan Belfort-ot nem mondanám pszichopatának, mert elcsalta mások pénzét, vagy mert a haverját hirtelen felindulásból meg akarta ölni.
Azt ne felejtsük el, hogy Belfort nem kitervelten cselekedett akkor, amikor nekiugrott barátjának és kollégájának Donnie Azoffnak. Patrick Bateman ezzel ellentétben mindig elõre kitervelte, hogy gyilkolni fog.
Tehát a kettõ jellem között van különbség, nem is kevés. :)

"Az új scorsese film is lényegében errõl szól, a wall street farkasa, csak ott még a gyilkolás elõtt észbekap a figura, pedig õ is egy nagyon hasonló közegben van."

A Wall Street farkasában a drog jelenik meg, mint boldogság illetve élvezetfokozó szer.
Az Amerikai pszicho-ban már nem emlékszem pontosan, hogy a fõszereplõ drogozott-e!?

"Ott el is hangzik, hogy a pénz és a javak birtoklása tesz valakivé."

Na igen, a DiCaprio filmben sem tudják, hogy hol a határ.
De az még a jobbik eset ha valaki csak magát teszi tönkre és másokat békén hagy. :)

Réges-régen a császárok idejében volt ez a jelenség, mint ami itt az Amerikai pszichó-ban, hogy a gazdagok a nagy semmittevésben azon kezdtek el filózni, hogy a szexen és a zabáláson túl mi okozhatna nekik még örömöt az életben, és akkor találták ki azt, hogy nagy arénákban embereket ugrasztanak egymásnak, akiknek egymás ellen élet-halál harcot kellett vívniuk.

Egyszer láttam egy dokumentum filmet, amiben gazdag embereket interjúvoltak meg. Persze nem havi 10 ezer dollárt keresõ embereket, hanem valódi szuper gazdagokat, akik hatalmas mamutvállakozások fejei, hogy hogyan élnek, mik a céljaik, és hogy mennyire elégedettek!? Erre az egyik interjúalany azt találta mondani (amin én nagyon megdöbbentem), hogy persze elégedett, de igazán akkor lenne elégedett, ha nem akkora köves gyûrû lenne az ujján, mint ami most van, hanem kétszer akkora, mert akkor még jobban tisztelnék, ugyanis náluk (ha jól emlékszem valamelyik távol-keleti országban) a gazdagok körében az adja a rangot, az a gazdagság mércéje, hogy ki hány karátos köves gyûrût visel. :)

Van 1-2 ilyen film, ami hasonló témájú társadalomkritikus film. Pl Harcosok klubja.
De ebben a témában ez messze a legdurvább, amit láttam. Brutális, kegyetlen, nem gyerekeknek való mû.
Egy biztos, nálam elérte a célját!

Az Amerikai Pszicho c. könyv a kortárs amerikai irodalom egyik csúcsa, nyelvezetében, gondolatgazdagságában, fantáziájában, bátorságában még jó sokáig meghaladhatatlan lesz.
(Személyes véleményem szerint maga az író sem fogja elérni soha az életben még egyszer ennek a remekmûnek a színvonalát...)

A könyv - egyébként - megfilmesíthetetlen!
A Christian Bale fõszereplésével készült film egy nagyon tisztes iparosmunka, összességében nézhetõ, tanulságai is vannak, - az amerikai fogyasztói társadalom végleges és végzetes elidegenedésérõl, - a fõszereplõ amit tudott, kihozott a karakterbõl, nagyon jól játszott, de a könyv LÉNYEGÉT a film nem tudta, nem is tudhatta igazából megragadni.
A szadista, véres, kegyetlen, vagy éppen a pornográfia határát súrolóan perverz jelenetekre lett kihegyezve a film, - bár miután én olvastam a könyvet, azt kell mondanom, hogy olyan, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen epizódok vannak benne leírva a legaprólékosabb részletességgel, hogy a manapság a neten látható lefejezések kismiskák ahhoz képest (nem vicc!!!) - én, amikor elõször olvastam arról, hogy film készül a könyvbõl, már akkor tudtam, hogy ezt a mûvet képtelenség megfilmesíteni, annyira túlmegy minden határon.
Az amerikai hatóságok valószínûleg még a bemutató elõtt elkobozták volna az összes kópiát, a rendezõt meg hónapokra bevágták volna a börtönbe.
Na szóval...

A film nem adhatta vissza azokat a leírásokat, amelyekben az író oldalakon keresztül azt tárgyalja, hogy a fõhõs és baráti társasága - az amerikai aranyifjak, brókerek, gazdag vállalkozó-gyerekek, bankárok - milyen ruhát, öltönyt, nyakkendõt, karórát viselnek, vagy ebédnél mit rendelnek a legpuccosabb étteremben a legdrágább étlapról, - pedig, ha az olvasó legyõzi az idegenkedését, meg a kísértést, hogy átlapozza ezeket az oldalakat, egy hihetetlenül pontos, ijesztõ pillanatfelvételt kaphat az amerikai felsõ tízezer végtelenül kiüresedett, mindent az anyagiakon, a pénzen keresztül látó, hideg-rideg, valódi érzelmek nélküli világáról.

A könyv zseniális, az író kitûnõ érzékkel keveri benne a hideg, közömbös hangon leírt, és a vérfagyasztó kegyetlenségû, vérben tobzódó jeleneteket, - Bart István valami egészen elképesztõen magas színvonalú fordításában - és tökéletesen kirajzolja benne egy kiüresedett lelkû, a saját felszínes életének sivársága elõl egyre keményebb, kegyetlenebb, borzalmasabb gyilkolásokba, gyomorforgató perverzitásokba menekülõ, valójában teljesen jelentéktelen senki karakterét.

Vannak olyan könyvek, amelyeket nem lehet "egy az egyben" megfilmesíteni, mert mindenféle besorolásból, a társadalom által hallgatólagosan elfogadott emberi normákból, civilizációs keretekbõl kilógnak, és emiatt képtelenség õket vászonra vinni.
Könyv formájában ma már gyakorlatilag mindent le lehet írni, filmben azért még manapság sem tartunk ott, hogy mindent meg lehessen mutatni.

A film nem rossz, de azt javaslom mindenkinek, aki egy valóban felkavaró, elgondolkodtató remekmûvet akar olvasni a mai amerikai társadalom egy bizonyos rétegérõl, annak életvitelérõl, szemléletérõl, mentalitásáról, az olvassa el az Amerikai pszicho címû könyvet.
Türelmesen, az elsõ oldaltól az utolsóig, nem átugorva bizonyos részeket, nem "odalapozva", ahol végre történik már valami, nem.
(Én is elkövettem ezt a hibát, elõször kimazsoláztam a könyvbõl a véres, gyilkolós, pornográf, perverz részeket, aztán amikor azokon túl voltam, elkezdtem elölrõl olvasni a könyvet, és végül egy hatalmas irodalmi élményben lett részem.
Mindenkinek csak ajánlani tudom.
A film után még nagyobb élmény lesz...

Hogy a filmhez érdemben hozzászóljak: kb. tizenkét éve láttam és akkor eléggé megdöbbentem a filmen.
Rossznak nem mondanám, de egyszer elég volt végignéznem.

6/10

Nos, én másképpen tudom:

Amerikai Pszihó (2000):
http://www.imdb.com/title/tt0144084/

Ez a fenti film, ami úgy tudom nem remake, hanem Bret Easton Ellis azonos címû regényének a megfilmesített változata!

------------------------------------------------------

Psycho (1960):
http://www.imdb.com/title/tt0054215/?ref_=fn_al_tt_1

Psycho (1998):
http://www.imdb.com/title/tt0155975/?ref_=fn_al_tt_2

Az elsõ a Hitchcock féle classic movie, az alatta lévõ a harmatgyenge remake! Szerintem te utóbbira gondoltál.

Az eredeti Psycho c. film fõhõse: Norman Bates. Innen a név, köze nincs batman-hez...:-)

biztos valaki mondta már de ez a bateman-batman párosítás ez véletlen? itt én összeesküvésre gyanakszom.

Üdv mindenkinek.

Mostanában, amely filmeket könyvbõl forgatták le, azoknak a könyvverzióját kezdtem el olvasni, és összehasonlítani. Ennél a mûnél inkább a könyvhöz szeretnék hozzászólni. A film amúgy nagyon szelíd az írott formához képest, és sok mindent kihagytak. Nekem egy olyan verziója van meg a regénynek, aminek van két fejezete is, amit nem fejeztek be, hanem csak elindul a mondat. Ez azért durva. Az egyik a kóserbüfés jelenet, amibõl nem derült ki, mit tett velük, vagy egyáltalán utána hogy alakult a programja. A másik pedig valami feliratról szólt volna, de csak addig jutott a szerzõ, hogy ez úgy fest, hogy...
A másik dolog pedig, hogy amikor elkezdik a zsaruk üldözni õt, átvált az egyes szám elsõ személy, harmadik személybe, majd vissza, mikor megmenekül, és hazaér.
Amúgy az emberi mocsokságról, és perverzióról nem érdemes írni, mert a bemutatásnál mi is züllötté, erkölcstelenné válunk. Nem tesz jót a léleknek, és egyáltalán nem ér el ezzel az író semmit. De azt meg kell hagyni, hogy szórakoztató volt, és poénos is, de túl sokat megengedtek ennek a palinak, és a márkák sokaságával még több pénzre tett szert. Ezt egy elsõ könyves szerzõ nem tehette volna meg. Mint például én.
Köszönöm, hogy elolvastátok.

jó film jó színészekkel,Bale-nek jól állnak az ilyen "beteg" szerepek, nagyot alakít.a hangulata is rohadt jó a filmnek egyik kedvenc 10/8.

A film összességében tetszett.
Sokat boncolgatják, hogy pontosan mi is történt a filmben, de ez csupán olyan szempontból lényeges, hogy a pszichózis megnyilvánul- e tettekben vagy sem, azaz gyilkol-e vagy sem. Egy biztos: a beteg társadalom beteg elvárásai beteg embereket hoznak létre, s ez a film mondanivalója.
A film a társadalom betegségérõl szól: ha Bateman nem gyilkos és csupán elméjében játszódnak le a dolgok, akkor a mondanivaló annyi, hogy a társadalom csúcsán ülõ fontos emberek a bensõséges kapcsolatok hiányában, az elidegenedett és felszínes érzelmeken alapuló nihilista társadalomban teljesen bekattannak.
Ha Bateman gyilkos, akkor ugyanez a problémakör áll fenn: senki nem figyel a másikra, semmit nem tudnak az emberek egymásról, az üres és felszínes kapcsolatok csupán a sikerhez vezetõ eszközök és kellékek, mintsem valódi, õszinte barátságok. Igy történhet meg, hogy senkit sem érdekel, hogy mit csinál a másik- lehet akár sorozatgyilkos is- és a társadalom elitjének érinthetetlensége és feddhetetlensége még egy sorozatgyilkost is simán elfed.
A film tehát mindkét esetben ugyanazt a mondanivalót tárja elénk: az elmebeteg társadalmat, amelyben teljesen mindegy, hogy gyilkol-e a gyilkos, vagy nem, mert a film pont Bateman személyiségérõl szól: a kapcsolatai üresek, a problémái felszínesek, boldogtalansága egészen a realitásvesztésig hajszolja. A fõ célja a tökéletesség elérése, minden területen: a tökéletes névjegykártya, a tökéletes arcbõl, a tökéletes test, a tökéletes kilátással rendelkezõ lakás: hisz a társadalom szerint csak akkor érsz valamit, ha tökéletes vagy. S sokan ráharapnak a horogra, sokan bele is kattannak a pénz és valakivé válás felé tartó hajszában ahelyett, hogy tartalmas és igaz barátságokra és párkapcsolatokra fordítanák az idejüket.
A film az elidegenedés, a pénzcentrikus világ tükörképe, ahol az örömök végtelen hajszolása nem hozza meg a várva várt harmóniát és boldogságot, s ez fokozottabb problémákat okoz egyesek lelki világában. Már semmi sem biztos- mi az álom mi a valóság?
Nagyon jó a színészi játék, Bale sziporkázik. A film a mondanivalója miatt magas pontszámot kap, amúgy nekem egy 8-as.

A számból vetted ki a szavakat :D A másik kedvenc pszichopatám Jack Nicholson a Ragyogásban, de Christian Bale Pat Batemanként nekem még õt is übereli :)

Patrick Bateman a valaha volt legjobb filmkarakter, leírhatatlan. Groteszk, cinikus, a mosolya egyúttal vicces és félelmet keltõ. Minden egyes mondata zseniális, hozzá a mimika..szerintem Bale játéka vitte el a filmet, persze a rendezés is nagyszerû, de egy ilyen karakter megteremtéséért azért egy Oscart adtam volna.

Annyira beteg, hogy már jó. Az egyik kedvenc filmem. Szerintem Bale top 3 alakításának egyike. Kedvencem természetesen a névjegykártyás jelenet, de a láncfûrészes ámokfutás sem rossz. Hogy lehet egy pali ennyire õrült? :)