Illiona 2018 jan. 13. - 16:53:53
(232307/239047)
Along With the Gods TheTwo Worlds cimû mozifilmre mostmár tényleg illik a bombasiker elnevezés, közben átlépte a 12 milliót a nézettsége.

https://www.hancinema.net/fantasy-spectacle-reaches-12-million-viewer-mark-114349.html?utm_source=dlvr.it&utm_medium=facebook

Azért ez akkor is nagy siker! Még mindig semmilyen letöltõlinken nem találni meg! pedig naponta ellenõrzöm!!!
Illiona 2018 jan. 13. - 16:48:20
(232306/239047)
Sziasztok!

Nekem (már) nincsenek (velem) gyerekeim, igy az összes szabadidõmet a filmekre tudom forditani.
Az az igazság, hogy nem igen érdekel semmi más.
Pedig van egy csomó más tevékenység, ami összefügg, kiegésziti ezt a tevékenységet, de azokra is kevés idõt fordítok.
A kinai filmek és sorozatok felé pedig a kényszerûség vitt, annyi gagyi sorozatot gyártott Korea, hogy valamit muszáj volt keresni.
A kinai sorozatok sem rosszak, csak itt nem lehet olyan egyszerûen kiszûrni, mi a gagyi. Évente több mint ezer sorozatot készitenek, ebbõl ha 10-15 van, ami nagyon jó, ezeket megtalálni! De legalább van kihivás benne.
A mozifilmekbõl 6-700 között készül évente, azok között jobb az arány, de van egy csomó, amit egyszerûen kitörlök, anélkül hogy irnék róla.

A sorozatokat, amennyiben tetszett, akkor mindig megnézem ujra, van hogy csak a fontos részeket, igy meg is jegyzem.
De van ami egyszer nézõs, és utána törlõdik is a memóriámból.
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 13. - 03:32:54 10/10 Előzmény micike_MSc
(232305/239047)
Korábban írtam két magyar film koreai bemutatójáról, amiknek a nézettségét, fogadtatását a daum.net oldalon követtem.
● Testrõl és lélekrõl
A bemutatója tavaly november 30-án volt, az azóta eltelt hetekben végül közel 11ezer (10.957) nézõje volt. Ez így nem tûnik soknak, de már tudjuk, hogy a koreai filmek között sem alap a többmilliós nézettség, sokkal több a néhány 10-100 ezres nézõszám, emellett vannak olyan mozik, amikre mindössze néhány száz ember vesz jegyet…
A film értékelése végül 7,0 (22fõ szerint), a kritikusoké 7,4 (5) volt.
http://movie.daum.net/moviedb/main?movieId=109812

● Kincsem http://movie.daum.net/moviedb/main?movieId=116410
Roppant lelkesen és kíváncsian vártam a bemutatót, ami elvileg december 7-én volt esedékes - de a daum.net hivatalos adatai alapján 1, azaz egy darab (na jó, fõ) nézõje sem volt… (?!)
Most függetlenül attól, hogy ez a „mi” filmünk, de létezik olyan, hogy a koreai filmforgalmazók (is) megveszik a vetítési jogokat, mert valamiért érdekesnek találják, aztán még az a két nézõ sem megy el, aki lelkesen 10 pontra értékelte a filmet? Ezek szerint igen… :)
https://24.hu/kultura/2017/10/05/amerikaban-is-oriasi-siker-a-kincsem/

Idõközben sikerült megnéznem a Kincsem-et. Moziba nem jutottam el, interneten nem keresgéltem utána, viszont január 1-én leadta az HBO (most/ma szombat este és jövõ hét szerda délután is lesz, ha valakit érdekel és elérhetõ számára ez a mód).
Én nem fogok ráérni, mert dolgozom, pedig újra megnézném… mert valahogy nem olyan volt, mint vártam… bár nem igazán tudom, mit vártam…
Az eleje nagyon jól, kellõ drámaisággal indult, de valahogy nem volt egyértelmû, hogy a két fõhõs mikor és hogyan szeretett egymásba. Mintha nem lett volna íve a kapcsolatuknak.
A közbeszúrt, mainak szánt „beszólások” számomra nem voltak viccesek (a szelfi-szerû jelenet még elment, bár nekem nem is tûnt fel elõször, a gyerekeim vidultak rajta, de Fluor Tomi Mizu-ja a két kicsi legóról, meg a modernnek szánt társastánc a bálon inkább volt nagyon oda nem illõ, mint humoros, legalábbis az én ízlésem szerint…)
A párbeszédek sem voltak ütõsek, egy mondatot nem tudnék idézni. A végén pedig (spoiler: a majdnem tragédia, amit végül a megmenekülés után egy „laza” nevetgéléssel ütöttek el) inkább hiányérzetem maradt - mintha nem tudták volna eldönteni, hogy milyen mûfaja legyen a filmnek.

Vagy lehet, hogy túl sok (jó) koreai filmet néztem az utóbbi években (biztosan többet, mint magyart vagy bármi mást), és talán hiányolom azt a hangulatot, amit egy koreai film ad. Mert azok akármilyen drámaiak, van bennük humor, ami oldja a feszültséget (pl. Miss Granny), vagy ha egy pörgõs akció, abba is úgy visznek tragédiát, hogy az ember nem a keserûséget, hanem a sorsszerûséget érzi benne (mint mondjuk a The Thieves Rágógumi-ja, aki egy autós üldözés után olyan természetes megnyugvással múlik ki az árnyékvilágból - „rossz álmot vettem”-, hogy az ember lánya végül kevésbé sokkolódik…)
Biztos számtalan példát lehetne említeni, amikor egy-egy pillanat visszaköszön a filmekben, nekem sajnos viszonylag kevés filmre van/volt idõm, de valahogy ezek a párhuzamos jelenetek adják a történetek ívét, az emlékezetes mondatok meg az ízét-zamatát…

Itt egy kritika a Kincsemrõl, innen a Port-ról. Azt hiszem, nagyjából mindennel egyetértek, ami olvasható benne (talán annyiban nem, hogy én a Magyar Vándor-t szeretem…:))). De azért még megnézem, mert hátha legközelebb jobban fog tetszeni, hogy már tudom, mire (ne) számítsak… :)
https://port.hu/cikk/mozi/megszeliditeni-nem-betorni-kincsem/article-44970

[Egyébként korábban a Liza, a rókatündért is hasonló lelkesedéssel vártam, és amikor végre megnéztem, eleinte egy kicsit mást, vagy nem is tudom mit vártam, de aztán megláttam Schmied Zoltán „korhû” pajeszát, és annyira kellett rajta röhögnöm, hogy onnantól már imádtam azt a filmet, mert az volt, ami: egy groteszk mese... :))))]

Kép: daum.net-rõl, a film oldaláról
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 13. - 02:08:40 10/10
(232304/239047)
És még egy pár sor, ha valaki nem szeretne másfelé kattintgatni... egy eléggé közérthetõ és lelkes bemutatása a történetnek:
„Démonok, sárkányok, mindenféle rendû és rangú szörnyetegek állják az útját annak, aki az igazi tudásért indul vándorútra. Így van ezzel Hszüan-cang is, aki Kínából veszi nyakába a fél világot, hogy Indiából elhozza Buddha szent könyveit. A gyámoltalannak látszó szentéletû barátot három szerzetes kíséri el a hosszú úton, hogy megvédje a nehézségektõl. Címszereplõnk, a pimasz, megátalkodott, de ügyes és agyafúrt Szun Vu-kung, azaz a majomkirály, egy minden hájjal megkent bajkeverõ. Mivel felforgatja a mennyei istenek palotáját is, súlyos büntetést kap. Büntetésébõl csak úgy szabadulhat, ha jó útra tér, szerzetes lesz belõle, és segít a barátnak elhozni a tanítást Kínába. A majomkirály természete szemernyit sem változik, de immár a jó ügy szolgálatában küzd, és tudja, nélküle mestere aligha érne célba…
Vu Cseng-en regénye felvonultatja a hagyományos kínai hitvilág minden nagyobb szereplõjét. Számtalan kaland és rengeteg fordulat köti le az olvasót, aki a mulatságos történet sodrása mellett szinte észrevétlenül magába szívja azt is, amit a több ezer éves kínai hagyomány az emberi természetrõl, a szellemi tudásról és az állhatatosságról mesél.”
https://moly.hu/konyvek/vu-cseng-en-nyugati-utazas-avagy-a-majomkiraly-tortenete

Érdemes olvasgatni a kommenteket, vagy legalább az elsõ kettõt:
* „Minden pikareszk és fantasy regények tiszteletre méltó kínai õsatyja.
Ez a száz fejezetbõl álló, 1100 oldalas monstrum legalább olyan mélyen beépült a Távol-keleti legendáriumba, mint Európában az Arthur-mondakör, s nem ez az egyetlen hasonló vonás a két történet között.
A Nyugati utazás a wuxia (vu-hszia) mûfajnak – a keleti lovagregénynek – az egyik legfontosabb alapmûve. Ezt a mûfajt legkönnyebben a fantasy kard és boszorkányság alzsánerével lehet rokonítani, hiszen, ha egyszerûsíteni szeretnék, akkor ez nem más, mint a „kung-fu és démonok”. […]
A Nyugati utazásban szent küldetést kell végrehajtania a fõhõsöknek: a Szent Grálnak itt Buddha magasabb rendû (nagy szekér) tanításait tartalmazó könyvei felelnek meg, amelyért egészen Indiáig kell elzarándokolni. A zarándoklat közben Hszüan-canghoz, a tiszta életû szerzeteshez csatlakozik három segítõ, és együtt járják végig a történet szerinti 108.000 mérföldes utat.
Mivel azonban ez elsõsorban nem egy buddhista tantörténet, hanem egy közszájon forgó meséket feldolgozó kalandregény, ezért fõhõse nem Hszüan-cang, hanem az elsõ és legravaszabb kísérõje Szun Vu-kung, a Majomkirály.
[…] kettejükhöz csatlakozik még két, a mennyekbõl kitaszított, hozzá hasonlóan vezeklésre ítélt szellemlény: Nyolctilalmas, a Disznó és Homoki Barát, a Vízibivaly.
[…] démonok leselkednek az utazókra, melyek hol erõvel, hol sokkal körmönfontabb módon próbálják feltartóztatni õket, hogy aztán a szent életû kínai barát húsából lakmározva… õk maguk is halhatatlanná váljanak, és feljebb léphessenek a mennybéli hierarchiában.”

** „Stein Aurél: Ázsia halott szívében címû mûvének olvasása közben […] derült ki számomra, hogy létezett egy Hszüan-Cang nevû kínai buddhista szerzetes, aki a VII. században úgy döntött, hogy eredetiben akarja tanulmányozni Buddha szövegeit, és átzarándokolt Kínából Indiába. Eltartott neki tizenhét évig, míg oda- meg visszaért. […] az útleírása olvasható angolul, de utólag olyan mesehagyományt rakott rá a kínai nép, hogy Münchhausen báró történeteivel felér, és ezeket a meséket, jó sok saját agyszüleménnyel együtt, Vu Cseng-en dolgozta fel regénnyé a XVI. században…”
*** „A regényt olvasva nagyon sokat megtudhatunk a kínai plurális világképrõl, hogyan élt együtt a Tao, a buddhizmus (elsõsorban csan-buddhizmus) és a konfucianizmus. Olykor ízelítõt is kapunk ezekbõl a tanokból, de emészthetõ mennyiségben. Az istenek világa nagyon emberies és esendõ, csalnak, hazudnak, nyerészkednek, rémes bürokrácia jellemzi, viszont nagyon jó a humorérzékük is. Hszüan-cang karakterében Vu Cseng-en szatírát alkot, passzív, gyáva, félõs, gyámolítani kell, csupán a szútrák olvasásához, elmélkedéshez ért, életidegen figura, az õ ellentétpárja Szun Vu-kung, aki aktív, rafinált, bolondos, praktikus és fittyet hány az isteni elõírásokra, etikettre. A nõk ábrázolása rosszhiszemû, a szép nõk többnyire démonok.”

Nos, aki látta a sorozat (Hwayugi) elsõ részeit, már be is azonosíthatta a szereplõket: Lee SeungGi (majom), Lee HongGi (disznó), Cha SeungWon (bika) - és akinek a halhatatlanná tevõ húsából, vérébõl lakmároznának, Oh YeonSeo, vagyis a lótuszillatú „Sam Jang”, aki kislányként kiszabadította a Majomkirályt… És szívesen nézem, a Black szomorú-merev doktornõjét, Lee El-t, aki itt a jó értelemben ugyan, de nagyon ripacs „démon-bika-király” igazgató hûséges (kutya) titkárnõje, aki bárkit megöl, ha fõnöke úgy akarja (de persze nem akarja úgy, mert higgadt,… mer’ a Mennybe készül…) :)))))))
Fura egy mese: néha túlságosan idétlen, miközben kifigurázza az emberek bûneit, a mindennapi hiúságukat, de komolykodik is, mert azért egy kicsit meg akarja menteni a világot…
Kíváncsi vagyok, mi sül ki belõle. :)
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 13. - 01:57:58 10/10
(232303/239047)
HWAYUGI - Koreai Odüsszeia

Volt már róla szó, többek között a szõrmebundától kezdve a vetítés körüli zûrökön át a forgatással kapcsolatos balesetrõl és egyéb bonyodalmakról…
Engem alapvetõen az ilyen típusú fantasy hidegen hagy, de mivel a Black fordítója párhuzamosan ezt is elkezdte fordítani és az oldaláról online is elérhetõvé tette, így végül megnéztem az elsõ részt (pláne, hogy a karácsonyi okostévénk is kéznél volt - mert ha már lapos, akkor legyen okos is...).
Továbbra is azt gondolom, hogy az ilyen félistenes, démonos, zombis-szellemes sztori nem az én világom, de közben mégis valahol szórakoztató. Úgyhogy már a továbbiakat is megnéztem, amikhez elkészült a felirat, vagyis az elsõ 4 részt - és élvezettel ismerem fel azokat az elemeket, amik a történet alapját képezik.

Mert mivelhogy idõközben utánanéztem az egyik fõ-fõszereplõ, a Majomkirály elõéletének, és sokkal többet találtam, mint amit elõre vártam… :)))
Valószínûleg sok más, a Távol-Kelet, vagy úgy általában Ázsia, a buddhizmus iránt érdeklõdõ olvasó számára nem lesz újdonság a „felfedezésem”, de biztosan vannak hozzám hasonlóan sokan olyanok is, akiknek ez a keleti kultúrához tartozó alapvetõ információ szintén kimaradt eddig…

„Az Odüsszeia Homérosznak tulajdonított Kr. e. VIII. századi eposz, az Iliasz folytatása. Ithaka királyának, Odüsszeusznak kalandos hazatérését és viszontagságos kalandjait meséli el Trója ostroma után. Odüsszeusz korának ideálját testesíti meg: okos, kíváncsi, mûvelt, találékony, emellett erõs, bátor és jó harcos.” A neten bárhol utána lehet nézni, ennél részletesebben jelenleg nem foglalkoznék vele, csak a koreai sorozat (al)címe miatt idéztem…

Nos, akkor mibõl, honnan ered a koreai változat?
„A Nyugati utazás Vu Cseng-ennek (kb. 1500–1582) tulajdonított mitológiai tárgyú regény, amely a négy legjelentõsebb klasszikus kínai regényként számon tartott mûvek egyike. A Ming-kori regény alaptémája a híres Tang-kori zarándok, Hszüan-cang indiai utazása, amely köré a 100 fejezetes regényben a buddhista és taoista legenda számtalan története és alakja fonódik. A népi mitológiai motívumok közül a regényben kiemelt szerepet kap az eget ostromló Szun Vu-kung, vagyis a majomkirály története.”
„Szun Vu-kung elõtörténete egy különálló egységet alkot a regény keretei között. Az 1–7. fejezet vitathatatlan fõszereplõje õ; a regény másik három fõkaraktere említésre sem kerül. Ez is jól mutatja, hogy a szerzõ több nyersanyagból, írásban vagy akár csak szóban létezõ mesés legendából dolgozott, melyeket több-kevesebb sikerrel gyúrt egyetlen regénybe. Szun Vu-kung történetének önállósíthatósága indokolja, hogy a magyar fordítás alcímében külön kiemelésre került: „avagy a majomkirály története”.
(megj: A majomkirály történetének 7 fejezetét a wikipedia oldala részletesen ismerteti, lsd. ott!)
„…Szun Vu-kung kiszabadulására a 14. fejezetben kerül sor, amikor a zarándokútra indult Hszüan-cang a Vu-hszing-hegyhez ér, és kiszabadítja az éppen ötszáz éve fogságban sínylõdõ majomkirályt. Szun Vu-kung vezeklésül bûnei miatt tanítványul szegõdik, és vállalkozik rá, hogy elkíséri és védelmezi veszélyekkel teli útján a szent életû szerzetest.”
Egy (vagyis 2) 1994-es filmfeldolgozás angol címe pedig: A Chinese Odyssey 1-2. (Hongkong)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugati_utaz%C3%A1s

A Nyugati utazás magyar fordítása, legalábbis az elsõ kötet (1-49. fejezet), ha valaki szeretné elolvasni és még nem tette (velem együtt): https://terebess.hu/keletkultinfo/vu_cseng_en_nyugati_utazas_1.pdf

Mivel a wikipédiás cikk nagyon hosszú, itt egy talán emészthetõbb ismertetõ:
„Kínában a gyerekek legfontosabb meséje, ezen nõnek fel, ebbõl tanulják meg a buddhista és taoista tanok alapjait, ismerik meg a fõbb isteneket. […]
Szun Vu-kung, a kõtojásból született majom neve ismerõsnek tûnhet már a magyar kölköknek: õ volna "japánul" a Dragonball Son Gokuja. […]”
http://magyarnarancs.hu/konyv/vu-cseng-en-a-majomkiraly-tortenete-85302

Vagy egy másik: "Na mi volt az a könyv, ami a legtöbb család könyvespolcán ott figyelt a nyolcvanas években? Hát naná, hogy a Nyugati utazás, avagy a majomkirály története." (Nem emlékszem rá, de majd körülnézek...) http://konyves.blog.hu/2009/01/31/napi_kotelezo_nyugati_utazas_avagy_a_majomkiraly_tortenete
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 13. - 01:46:58 10/10
(232302/239047)
Azért arra kíváncsi lennék, hogyan tudsz egyszerre ennyi sorozatot nézni, azokon kiigazodni, követni a történetüket... pláne kínaiakat... :)
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 13. - 01:45:25 10/10
(232301/239047)
Szép estét Mindenkinek!

Természetesen a fan-SSHág nem Rád vonatkozott, hanem a hozzám hasonló elvetemült "mûgyûjtõkre és kincsvadászokra"... :)))
Illiona 2018 jan. 12. - 22:15:09
(232300/239047)
God of War

és végül egy kép a a japánokról...

Egyébként nem annyira véres, és erõszakos film, bárkinek ajánlom.
Illiona 2018 jan. 12. - 22:13:28
(232299/239047)
God of War
Illiona 2018 jan. 12. - 22:12:22
(232298/239047)
God of War

na jó, közelrõl...
Illiona 2018 jan. 12. - 22:11:35
(232297/239047)
God of War

és lámcsak milyen ismerõs képek!
azért az 1500-as években is tudtak edzeni!
Ez csak ugy messzirõl!
Illiona 2018 jan. 12. - 22:08:48
(232296/239047)
God of War
a filmhez angol van, én googles forditással néztem, nagyon jó minõségû, kb 90 %-os.

egy ismertetõ:
https://en.wikipedia.org/wiki/God_of_War_(2017_film)

és a trélere:
https://www.youtube.com/watch?v=pQ6xZ_Om2Mo
Illiona 2018 jan. 12. - 21:56:30
(232295/239047)
Sziasztok!

God of War - egy 2017-es kinai mozifilm.

A történet 1552-ben játszódik, amikor japán kalózok tanyát ütnek kinai földön, és ugy tünik senki nem képes arra, hogy kiüzze õket.
A japánok vezetõi okosak, a kalózoknak viszont nem számit semmi, csak legyen pénz és nõ, nem moralizálnak emberi kérdéseken.
Végül a ming csapatoknak uj vezére lesz, aki katonákat toboroz, és felkésziti õket a harcra, megedzi õket lélekben és testben is.
Az uj harcmodor, a fiatal uj hadvezés vajon eredményes lesz-e?
Látványos, pörgõs, háborús film, a bátorságról, a hazaszeretetrõl, az élni akarásról, és a halálról.
10/10
offtopic
kimbin01 2018 jan. 12. - 01:54:31 10/10
(232294/239047)
Szép éjjelt!

Sajna mindig felébredek éjszaka egy pár órás alás után.

Nem, nem láttam, "csak találtam". Már elnézéSSHt, de nem vagyok rajongója, de majd megnézem. Csak a magyar cím becsapott, és
nem az Obessed volt írva, így azt hittem valami olyat találtam, ami a "gyûjtõknek" ritka kincs.
Most a kínai sorozattal vagyok elfoglalva.
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 11. - 22:19:20 10/10
(232293/239047)
Kíváncsivá tett az ajánlásod, pláne Bori kiegészítésével együtt. :)
És miután megtalálható online, így az elsõ részt megnéztem; éppen az északi törzset mutatta be.
A nyelv már nem is olyan furcsa (sõt, a Third Way of Love x-edik megnézése után már szinte kellemes a mély férfi- és a csilingelõ nõi hangok kontrasztja, bár a sok "-si-se/-csi-cse" néha még túlzásnak tûnik...)

Viszont a nevek számomra egyszerûen követhetetlenek, így nekem biztosan segítség az az oldal, ahol a szereplõ családok vannak felsorolva, képpel bemutatva, pláne, hogy a fõszereplõként feltüntetett Muyun-okat még nem is láttam.
De ha az elején a részenként csak egy-egy törzs illetve dinasztia ismertetése megmarad, akkor talán nem zavarodok bele a sok szereplõbe, mert annyian vannak, mint a... kínaiak... :)))
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 11. - 22:16:35 10/10
(232292/239047)
Nos, Song Seung-heon tudtommal sohasem játszott japánt (a Ghost japán remake-jében és a kínai Bombázásban is koreai).
A Man of Will incheon-i börtönigazgatójaként (Kang Hyung-sik) is az, csak éppen a japánokkal szimpatizál és a honfitársait küldi kényszermunkára.

Ez a film még nem annyira a japán elnyomásról szól (1896-ban), hanem a hazafi és a hazaáruló koreaiak szembenállásáról - legalábbis az én meglátásom szerint, amit felirat nélkül mutatott számomra ez a film, bár errõl már írtam.

Egyébként a japán karaktert Hiromitsu Takeda alakítja (a wikipedia szerint Watanabe-nak hívják, de ugye még nincs felirat a filmhez), aki egyébként több, a japán megszállás idején játszódó filmben szerepelt; pl. Az árnyak kora, Anarchist from Colony, sõt elég sok koreai film fel van itt tüntetve:
http://asianwiki.com/Hiromitsu_Takeda
10/10
offtopic
micike_MSc 2018 jan. 11. - 22:12:53 10/10
(232291/239047)
Sziasztok, szép estét!

Hát persze, hogy találtál VALAMI-t, nem is akármit... :))))
Ez egy SSH-fannak kötelezõ darab, viszont az szerencsére nincs limitálva, hogy hányszor lehet megnézni. ;)

Egyébként az érdekelne, hogy letöltve vagy online nézted-e (egy ismerõsömnek lenne jó online, de én nem találtam, legalábbis magyar felirattal együtt...)
Illiona 2018 jan. 11. - 21:03:33
(232290/239047)
Tribes and Emperor...

nekem is tiszta, ugyanis ujrakezdtem teljesen.
Egyszerûen közbeszólt az év vége, mást néztem, kicsit zavaros volt. De most hogy ujrázom, igy minden tiszta.
most következik a 13. epizód.
De nem kell sietni, a végének még angolja sincs.
10/10
offtopic
kimbin01 2018 jan. 11. - 07:14:00 10/10
(232288/239047)
Sziasztok!

Köszönöm, de nálam tiszta minden, nem szoktam belezavarodni a sokszereplõs filmekbe sem.