Sziasztok, kellemes hétvégét.

Kicsi a világ, ma a piacon-véletlen voltam szombaton-, koreaiaknak segítettem sárgarépát venni. mutattam melyik a sweet.
Megköszönte szépen, és viszontlátással köszönt el, szép magyarsággal.

Mostanában nem kávézok, inkább gyógyteákat szürcsölgetek.

Hát miért kérdeztem volna rá, amikor nem is gondoltam, hogy létezõ (mitológiai?) személy lehet... :)
Köszönöm az ismertetést, és mindenképpen el fogom olvasni a többit is, ahogy korábban a Szövetségrõl, Athaiszról írtakat - csak el ne tüntesd addig a "próbalapodat"! :)
Aztán ha lesz valami mondanivalóm és találok rá szavakat is, akkor arról tájékoztatni foglak. ;)

További szép estét, jó éjszakát!

Azért a szinkronizálásnak megvan az az elõnye, hogy jobban lehet követni a film történéseit, a képeket, gesztusokat.
Persze az a legjobb, ha valaki jól érti az eredeti szöveget... A feliratok olvasása (fõleg, ha sok a szöveg) azért eléggé leköti a figyelmet.

Egyszer voltam egy Zacher elõadáson, ahol a függõségekrõl beszélt (mint általában): egyik ilyen a sorozatfüggõség, bár õ elsõsorban a latin-amerikai szappanokról beszélt, illetve ezzel szembeállította az olvasást, amikor viszont az olvasó képzeli el a történetet, így jobban bevonódik, nagyobb az élmény.
Nos, szerintem ennek a kettõnek az ötvözete a mi feliratos sorozat- és filmnézésünk, ami így ezek szerint jóval maradandóbb élményt nyújt. :)

Természetesen nézem a Hétnapos királynét a tv-ben (amikor ráérek): a király hangja nagyon el van találva, de a leendõ királyné gyerekkori megformálója alapból zavar (túl szemtelen, rámenõs, erõszakos, bár már kupálódik), ennek megfelelõen a szinkronja is túlságosan affektál idõnként, és a hercegé is. De már kezdem megszokni...

Köszönöm a szép hosszú választ!

Sajnos nem tetted fel felém a kérdést, hogy ki is az a Szíriusz (az Arvisurában). :)

Röviden az Arvisura alapján - õ Kaltes asszony fia. Kaltes asszony földjén született az elsõ írásbeli civilizáció, azonban a jégkorszak csúcsán a "szükségszerûvé vált emberevés" elõl a beavatottak délre menekültek a Nílus, illetve Ataisz felé. A Kaltes asszony földjérõl jött nagy tudású embereket így néha szíriuszi embereknek is hívták Kaltes asszony fia után.

Mivel az Arvisurát csak 4.040 BC-ben kezdték írni, nem sokan olvasták az eredeti iratokat (még elõtte kb 10.000 ezer év feljegyzéseit). A késõbbi Arvisurákban (nagyjából 20 évenként írták a krónikákat), mivel többen csak felületesen foglalkoztak a nagyon régi írásokkal, ezért kezdték keverni Szíriusz földjét Szíriusz bolygójával magukban az újonnan írt Arvisurákban.... :) A krónikák egyre felületesebbek lettek.

Természetesen, ha hamisítvány az egész Arvisura, látszik, hogy nem kispályások írták - még ilyenekre is figyeltek. :) Kaltes asszony létezõ mitológiai "lény" - az Ural menti népeknél az Élet istennõje/asszonya.

...és most következzék valami nagyon hasonló!

Mondhatni, hogy saját "botcsinálta" tudósságom is eredményez érdekes megfigyelést, az elpusztított fõ inka oltárról még az 1600-as években másolatot készítettek, és hogy-hogy nem - szerepel rajta egy "hármashalom", méghozzá az anyaföld/életet adó föld jelképében. A továbbiakat itt olvashatod:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Ljerk/pr%C3%B3balap#9._A_cuzc.C3.B3i_inka_f.C5.91olt.C3.A1r_.C3.A1br.C3.A1i_.28a_h.C3.A1rmashalommal.29

Erõteljesen gondolkodom rajta, mert hatalmas élmény lenne moziban - de egy kétórás filmért utazni oda-vissza 5-6 órát, hááát...
Ráadásul ez a filmes tábor utáni szerda. Ha valóban az októberi idõpont a jó, akkor 2 éjszaka után lennék, ami azért így már elég necces.
Akkor inkább a tábor, max. péntektõl vasárnapig, de egyelõre még csak puhul a család... :))))

Csak nem arra gondolsz, hogy nyitófilmnek megkapják a Taxisofõrt?! :)))))))
Sõt, a Midnight Runners is lesz, és az is milyen friss...
Jó nekik, meg egyébként is jó filmek lesznek, évrõl-évre egyre jobb a felhozatal.
De azért Nektek ott a végeken egy szavatok se lehet, legalább kaptok 4-4 filmet, míg errefelé semmi sem lesz, most sem.

Néha elábrándozom, hogy a magyar forgalmazók is felfigyelnek végre a jó koreai filmekre, de valahogy mégsem...
Az ilyen fesztiválokon eredeti nyelven, feliratosan is sikeresek ezek a filmek, elsõsorban gondolom a hozzánk hasonlók meg az itt élõ koreaiak körében, de ha már plázákban is vetítenék, akkor szinkronizálni kellene - az meg, ha nincs jól eltalálva, valahogy megöli a filmek hangulatát. Mi már ismerjük az eltúlzott gesztusaikat, a pörgésüket, de egy színész, aki csak a stúdióban találkozik a szerepével, lehet, hogy csak a film közben érez rá a karakterre - bár erre meg ott a rendezõ...

Viszont elírták az idõpontot: a nyitólapon október 25-29. szerepel, a konkrét programoknál, mozinként pedig november.
A hét napjait figyelembevéve valószínûleg az október a jó (szerdától vasárnapig), nem a novemberi (szombati kezdéssel).

Sziasztok!

Kicsit lapozgatom a hagyatékot, a szerdai napom eltelt az orvosnál, , és keddtõl be kell feküdnöm egy kis karbantartásra.
Azon gondolkodom mit is vigyek be unalomûzésnek, könyv, rejtvény, avagy kélzimunka.

Igaz, hogy a vérnyomásom az elmúlt napokban az egekben volt, de most már megint normális, csak ez a front viselt meg, na de a pálinka segített.
majd kelle egy liter megint!

Valakin tényleg nem fog az idõ...
SzépségeSSH, mint mindig. :))))

Egy ideje már lazítottak ezen a szabályozáson...
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2016/01/11/a_kinai_egykepolitika_35_eve

Sajnos ennek az oldalnak a grafikája némileg próbára teszi az ember türelmét, de az írások tartalmi része elég érdekes ahhoz, hogy elidõzzünk ott…
* Hunok, magyarok és a védikus civilizáció
„Hunor és Magor meséje évszázadokon át tanította õseinket a hunok és magyarok testvéri voltára, valamint arra, hogyan vándoroltak el eleink a közös ázsiai õshazából. Hiteles történészek feljegyzései, mondáink, hagyományaink, valamint hazai és külföldi tudósok egész serege állította és állítja, hogy a magyar hun eredetû nép”
[…] „S mivel a jelek arra mutatnak, hogy a magyar õshaza a mai Nyugat-Kína, Dél-Szovjetunió, illetve Kelet-Afganisztán területén létezett — hol kisebbedett, hol nagyobbodott —, ezért eleink több mint valószínû, hogy a védikus vallás és kultúra hatása alatt éltek.”
„Körösi Csoma Sándor: Saját nemzetének pedig a szerzõ büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús forrást fognak találni tanulmányozásában, szem elõtt tartván nemzeti eredetük, szokásaik, viseletük és nyelvük szempontjait, mégpedig azért, mivel a szanszkrit nyelv alkotása (más indiai nyelvekkel egyetemben) nagyon párhuzamos a magyaréval, mely különben eltér a nyugati Európa nyelveitõl.
E párhuzamosságnak feltûnõ bizonyságul álljon a következõ példa: A magyarban elõragok helyett utóragokat találunk, kivétel nélkül, kivéve a személyes névmások esetét; és az igegyökbõl segédige nélkül, s csupán egy szótag egyszerû hozzáadásával többféle igealakokat formálhatunk: tudniillik cselekvõ, szenvedõ, óhajtó, visszaható formákat. Így van ez úgy a magyarban, mint a szanszkritban, s nincs szükség sem itt, sem ott a segítõ igékre az összetett múlt vagy jövõ idõk formálásában, ahogy az okvetlenül megkívántatik az európai nyelvekben.”
http://radvanya.gportal.hu/gindex.php?pg=11631686&nid=4338731

* A magyar szellem gyökerei - kissé csapongó stílusban elõadva:
„Újabb kutatások, elméletek, elképzelések szerint a magyarság gyökerei nagyon mélyre nyúlnak vissza, legalább 70.000 évvel ezelõtti idõkbe. A legalább szó itt nagyon fontos, mivel egyes tárgyi bizonyítékok alapján (mint pl. 7 m hosszú csontváz, magyar rovás és képírással magyarul olvasható anyag aranylemezeken a föld történetérõl, és a nemrégen másik bolygóról földünkre érkezõ ûrhajóból magyar embereknek átadott magyar rovásírással írt anyag) mind arra utalnak, hogy itt valami sokkal többrõl van szó…”
http://radvanya.gportal.hu/gindex.php?pg=11631686&nid=2051475

* Mit mondanak nyelvünkrõl a külföldiek? Némi ellentmondás, hogy a magyar nyelv különlegességérõl összegyûjtött mondatokat, idézeteket szemmel láthatóan nem magyar betûkészlettel írták… :)
1480: Marcio Galeotti, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek."
1609: Polanus Amandus, a Baselben élõ kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor: "Akadtak, akik kétségbe vonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad õket."
http://radvanya.gportal.hu/gindex.php?pg=11631686&nid=4294356

És még egy kis érdekesség így a végére – bár van némi átfedés az elõzõvel:
„Enrico Fermi olasz atomfizikus (1901-1954): Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az ûrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak, Magyaroknak nevezik õket!”
Isaac Asimov (1920-1992) scifi író: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.”
Nicholas Lezard - The Guardien (2004): „A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak mûveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el õket.”
http://sosefeledd.hu/hires-tudosok-akik-allitjak-hogy-a-magyarok-foldonkivuliek/

Persze még sok-sok különféle információt, sok-sok különféle forrásból össze lehetne válogatni.
Kétségtelenül sok minden egy irányba mutat, de nem feltétlenül laikusok szabadidõs tevékenysége kellene, hogy legyen ezek egy rendszerbe való összefoglalása...
Izgalmas errõl olvasgatni, gondolkodni, de azért vannak (?) az akadémikusok, hogy ezt a tudomány módszereivel megtegyék... majd egyszer, valamikor...

És akkor lassan el is jutunk a magyarság legendás eredetéhez:
„Elsõ hallásra talán kissé meredeknek és vakmerõnek tûnõ kijelentés, de korántsem csupán hóbortos magyar kutatók vetették fel elõször a sumer-magyar rokonság kérdését. A kutatási anyagok és a vélemények szerteágazók, és megfontolásra érdemesek.”
http://boldognapot.hu/blog/a-sumer-magyar-rokonsag/

„A sumer–magyar nyelvrokonság elmélete egy rendkívül szerteágazó nyelvelmélet, amelynek sokféle lehetséges következtetése van. Az elnevezés valójában félrevezetõ, ezek az elméletek általában csak azt állítják, hogy sumer szavak fellelhetõk a magyar nyelvben. Az ebbõl a ténybõl kialakított elméletek végletesen különböznek egymástól, és csak egy részüknek az a konklúziója, hogy a sumer és a magyar rokon nyelvek lennének. A tudományos kritika és a közvélekedés azonban általában ezekkel találkozik, ezért a sumer–magyar nyelvelméletek általában a sumer–magyar nyelvrokonság elmélete alá sorolódnak be, és a közvélemény általában úgy gondolja, hogy a sumer–magyar nyelvrokonság elméletének cáfolatai annak minden vetületére igazak. […]
… a sumer–magyar nyelvrokonság elmélete valójában nem állítja vagy teszi fel, hogy a sumer nyelv a magyarban élne tovább. […] Nem a sumer nyelv továbbélése, vagy a sumerek és a magyarok rokonsága a központi kérdése, hanem a magyar etnogenezis helyszínének pontosítása, és a finnugor elmélettel szembeni alternatív lehetõség feltárása. Erre feltétlenül szükség van, mivel a régészeti eredmények egyelõre nem támasztják alá a finnugor elméletet, viszont a Kaukázus felé sok minden mutathat.
Mindezek mellett azonban fontos lenne ezeknek az elméleteknek a valódi ütköztetése az elfogadott akadémizmussal. Ahogy László Gyula írta volt Götz László könyvének elõszavában: „Nagy kára lenne õstörténetünknek, ha nem vennénk komolyan, nem vitatnánk meg tételeit.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sumer%E2%80%93magyar_nyelvelm%C3%A9letek

A következõ írásban már Athaiszról is szó esik.
„Õstörténet-kutatásunk egyik legmerészebb feltételezése a magyarság Földönkívüli eredetével foglalkozik. Az elmélet szerint valamikor réges-régen idegen lények érkeztek a Földre a Szíriusz-rendszerbõl, és õk teremtették az emberiséget génmanipulációs eljárások segítségével. Az elsõ hallásra meglehetõsen fantasztikusnak hangzó teória nem példanélkül való, hiszen nem nehéz meglátni mögötte Eric von Däniken, Zecharia Sithcin vagy Graham Hancock tanításait, de kapcsolódnak hozzá a palócok, a dogonok és a sumérek mitológiái is…”
http://latogatok.hu/print.php?news.2661

És egy összeszedettebb írás (alant Paál Zoltán és az Arvisura is említésre kerül):
„A magyarság földönkívüli eredetével foglalkozni egyesek számára szinte kimeríti a tébolyultság fogalmát. Ezt a nézetet tiszteletben tartva, nem tartom elvetemült ötletnek legalább megvizsgálni az õshagyományunk néhány olyan töredékét, amelyekbõl több kutató és szimpatizánsaik a magyarság kozmikus származására következtetnek.”
http://boldognapot.hu/blog/a-magyarsag-sziriuszi-kapcsolatai/

És ha már a teremtés is szóba került, akkor a földönkívüliek, Szíriusziak után jöjjön Isten - elõször egy cáfolat, majd az elsõ hozzászólásban egy tkp. logikus magyarázat:
„Sokan feltételezik, hogy nagy idõbeli eltérés van Mózes elsõ könyvének elsõ és második verse között. A legtöbben azért gondolják ezt, hogy összeegyeztessék a Föld feltételezett több milliárd éves korát a bibliai teremtéstörténettel. Az elméletük valahogy így hangzik: több milliárd éve Isten megteremtette a tér-idõ-anyag univerzumot, majd a földtörténet évmilliárdjai során bekövetkeztek a földtani korok. Kialakultak az élet különbözõ formái, melyeket ma a fosszíliák õriznek. Ezek a létformák képviselik a földtani korokat, a kambriumi gerinctelenek, a krétakori dinoszauruszok, stb. végül a jelenlegi korszakot közvetlenül megelõzõ harmadidõszakból való emlõsök, madarak és ‘majomemberek’.”
http://idokjelei.hu/2014/03/a-reselmelet-egy-hezagos-elkepzeles/

Remélem nem haragszol, de Sziriusz nekem nem „ki”, hanem max. egy bolygó az univerzumban.
Az Arvisurával, Athaisszal kapcsolatban összegyûjtött gondolataidat olvastam korábban - meglehetõsen bonyodalmas volt így is, hogy meg sem közelítette az 1500 oldalt. A benne foglaltak pedig kétségkívül izgalmasak, érdekesek, tkp. logikusak… és ugyebár nincsenek véletlenek…
De nekem bõven elegendõ az a tudat, hogy a magyarok õsei a távoli ázsiai pusztákról származnak (ha mondjuk a fehér és egyéb „színes” hunokat tekintjük) az „íjfeszítõ népek” egyikeként - de ez sokkal inkább kulturális örökség, semmint genetikai.

A földönkívüli civilizációkkal való kapcsolat elfogadását meg aztán végképp megakadályozza fantáziám behatároltsága.
Tkp. kettõ megmagyarázhatatlan fóbiám van (bár egy fóbiának épp az a lényege, hogy ésszerûtlen): az egyik a cápáktól, a másik a világûrtõl.
A cápák a végtelen óceán urai, viszonylag ritkán esznek embert - de nehogy már én legyek az. Nem mintha napi szinten úszkálnék az óceánban, sõt!
A világûr szintén végtelen és sötét (gondolom én). Egyik este valami térképet nézegettem a neten, amikor véletlenül rákattintottam a google-earth-re, mögöttem a sötét szoba - és ahogy a térkép is elsötétült, hirtelen olyan szorongás fogott el, hogy gyõztem odébb kattintani…
De persze van logikája a dolognak, hiszen az alattunk tátongó beláthatatlan mélység és a felettünk elterülõ végtelen ûr (nekem maga az „üresség”, pedig nem az): mindkettõ a számomra biztonságot nyújtó földhözragadtságot nélkülözi…
Úgyhogy nekem bõven elegendõ a magyarság õsi civilizációkkal való (kulturális) kapcsolata, a genetikát most hagyjuk… de hogy még földönkívüliekkel is rokonságot ápolnánk - na, azt már nem veszi be az agyam… :)

Emlékszem (pontosabban csak „rém-lik”), ifjúkorom egyik emlékezetes képregénye az akkori Fülesben: volt benne valami Gilgames, meg Uruk, meg Syrius… de leginkább a ledér öltözékben ábrázolt nõalakok ragadtak meg az emlékeimben… Számomra ez sci-fi, amit a horror mûfajával együtt szintén kerülni szoktam…
„Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott. Neve megtalálható a sumer királylistán is, de életét elsõsorban a Gilgames-eposzból ismerjük, amelynek õ a fõszereplõje. A róla szóló Gilgames-eposz újabb változatai kétharmadrészt isteni, egyharmadrészt emberi lénynek írja le, mondván, hogy édesanyja, Ninszun istennõ volt (akit Rimat Ninszunnak is hívnak). Ezzel Gilgames az egyik elsõ emberfeletti ember (hérosz, mint Héraklész) az irodalomban, akinek a neve fennmaradt.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilgames

Gilgames-eposz: „A cselekmény majdnem 5.000 évvel ezelõtt játszódik, a régi sumer civilizáció idején, idõszámításunk elõtt 2.900 körül. Az agyagtáblákra elõször idõszámításunk elõtt 2.500 körül írták le, ékírásos formában. Fõhõse Gilgames, a király, aki megtagadta a halandóságot, és halhatatlan akart lenni akár az istenek.
Az események megértéséhez tudni kell, hogy a sumer idõkben a földön éltek és ûrhajóikkal leszálltak, és rendszeresen visszatértek azok az asztronauták, akiket késõbb isteneknek neveztek el. Õk hozták a tudományt, technikát és a sumer civilizációt létrehozták a semmibõl. Akkor ez a civilizáció olyan fejlett volt, mint a mai, sõt bizonyos területeken meg is haladta azt.” http://maga-a-valosag.com/?page_id=217
A kevésbé meseszerû verzió: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilgames-eposz
És egy gyerekeknek írt változat, ami nélkülözi a 18-as karikát és az UFO-kat…
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-teremtesmitosz/a-sumer-teremtesmitosz

Hát tényleg eléggé próbára teszi a türelmet a 2x félóra, ami további reklámokkal szabdalva negyedóránként 7-8 perces reklámot jelent.
Kicsit bíztam benne, hogy nem így lesz, de nem jött be. Már a Hwajung-ot is 20 percenként megszakították, így részenként harmadolták… Brrr.
Ráadásul trükkösen kitalálták a részek átfedését, így a második napon az 1. rész 2. fele és a 2. rész elsõ fele volt látható, és csak szerdán került sor a teljes 2. rész bemutatására. Elegendõ lenne akár a hétfõ-szerda-pénteki, majd a következõ hét kedd-csütörtöki részeit megnézni az elsõ öt részhez, és így tovább… Bár így ha egy nap kimarad, akkor csak fél részt veszít az ember.
Viszont mivel nincs másik idõsávban ismétlés, elég sok részrõl le fogok maradni.
Ügyesen sikerült a 20 részbõl 40 napra/egy hónapra elegendõ részeket kreálniuk... :)

Köszi a történetet meg a linket: jónak tûnik és igazán szépek a szereplõk is, de mivel amúgy sincs sok idõm, így maradok a koreaiaknál.
Persze sokan írjátok, hogy az új történetek egyre inkább gagyisodnak, és igazán jó kínai, thai meg egyéb sorozatok is léteznek - de az én fülem egyszerûen a koreai beszédet szereti hallgatni és kész… :)

A póló szerintem akkor is szörnyû, különben sem szeretek kitûnni a hétköznapokban.
Na jó, persze kirittyentem magam, ha az alkalom megkívánja, de biztosan nem így. :))))

Szép napot Mindenkinek!

A minõsítés természetesen nem is Neked szólt, hanem „a” Grespiknek… (RIP!)
Viszont az általa felvetett információk érdemesek voltak a továbbgondolásra, elsõsorban a magyar nyelv vonatkozásában. Ezt elég hosszasan meg is tettem… :)

Bár már rég elmúlt a reggel, de talán egy délutáni kávé is jólesik annak, aki kávézik...