Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A nap ereje

Spoiler
tvhangya 2022 febr. 20. - 22:39:12
(4/4)
Iszonyatosan rákészültem, hogy beleragadok a fotelbe. Sajnos nem jött át a katarzis... Pedig külön figyelek az új kor orosz filmjeire. Pl A sziget nagyon átjött. Mármint a Pjotr Mamonov-féle filmről beszélek.
Válasz
9/10
Nótárius 2021 okt. 26. - 14:24:45 9/10
(3/4)

Kedvcsinálónak, íme a film trailere:
https://youtu.be/h7aw9uM3EGw

"A történet egy hadifogolytáborban játszódik 1920 novemberében, a Fehér Hadsereg evakuálása után, a Krím-félszigeten, ahol több ezer fehér tiszt maradt hátra. A tisztek, akik tömeges egységességgel alá kényszerültek írni a megadási nyilatkozatukat,

nem tudva a közelgő végzetükről

arra várnak, hogy a Vörös Hadsereg tisztviselői döntsenek a sorsukról.  Egyiküket, egy századost az 1907-ben (akkor még hadnagyként) történt drámai felfénylésű és villanásnyi rövidségű szerelmi kapcsolata, és a Háború előtti életének emlékei kísértik. Megpróbálja megérteni, hogyan esett szét az Orosz Birodalom, és ki a hibás benne."

"Tűnődése véget ér, amikor a szabadulásuk ígéretével hitegetve, az összes fehér tisztet bezsúfolják egy régi uszályra, amelyet aztán a Vörösök, a nyílt vízen elsüllyesztenek a Fekete-tengerben, és az összes tiszt vízbe fúl."
"1918 és 1922 között csak az ország déli részén és a Krímben több mint 8 millió lakosát veszítette el Oroszország."



Ez a film valójában két  különböző idősíkban zajló, elképesztően és emlékezetesen katartikus végkifejlettel összekapcsolódó történet. A csodálatos áttűnéseivel és a művészi igényességgel szerkesztett, de csak a végére összeálló idősík-váltásaival, együtt van e sajátos kulturális hátterű, nagyszerű filmben: a korhangulatosan festői szépségű, és a lehangolóan rideg, kietlen sivárságú látványvilág. Ezek hátterével költői módon mutatja be a (1907-es) múltat, és szinte a zsigereinkbe hatolóan nyers embertelenségű szenvtelenséggel az 1920-as év táboréletének eseményeit. A film hozzáillő lassúdad tempója pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy belefeledkezve átadhassuk magunkat ennek a semmiképpen nem szokványos, karcosan művészi élménynek.
" ... mintha a folyó soha vissza nem térne."

A szerelem maradandó emlékezetű zenéje:
https://youtu.be/noHQXogDsA0
A film számomra meghatározóan szép kozák kórus-zenéje: » Не для меня «
https://youtu.be/F0EuPqlDN2Q

A fenti stáblistáról hiányzik* a rendező: Nikita Mikhalkov
Válasz
6/10
laszlo-1 2021 aug. 27. - 11:40:50 6/10
(2/4)
Hiányérzetem maradt a hosszú filmtől. Azt hittem belemgy az események előzményébe, de ehelyett csak romantikus visszaemlékezéseket kaptunk, pedig belefért volna az időbe.
Válasz
5/10
nyóc 2021 aug. 21. - 22:36:37 5/10
(1/4)
Hát Kun Miklós nem ismer az apjára...
Válasz