SPOILER!

az nem derül ki, hogy börtönbe kerül-e a tanár. viszont valakit felelõsségre kell vonni, és a tanárnak egyértelmûen volt felelõssége az egészben. hogy mekkora, azt pedig igenis meg kell vizsgálni. és itt ér véget a történet, börtönrõl egyelõre szó sem volt.

Igen, igen! Én is így gondolom!
Jó a film teljesen. De:
Most néztem meg. Már nem azért, de 1) ez egy szerepjáték volt majdnem felnõtt, értelmes, gondolkodni tudó diákokkal
2) az, hogy az egyik diák gyengébb idegzetû volt, nem a tanár hibája volt (legalábbis, ha csak a film történéseit nézem, szerintem a tanár nem szólította fel a diákokat azokra a gaztettekre)
3) abban volt hibás a tanár, hogy hamarabb észre kellett vegye az elfajulást, és kézben kellett volna tartsa a kontrollt, felhívni a figyelmet, hogy ez a játék senkit sem jogosít fel semmilyen bûntényre

De ezért börtönbe vinni... Érdekes, a többi diák nem tartott fegyvert, és nem lõtt rá senkire...
Idiotizmus.

Na ennyi.

Osztállyal néztük, úgy hogy semmit nem tudtam a filmrõl...Elgondolkodtató.
Engem a holt költõk társaságára emlékeztet, ott is a tanár tanítási módszerei hatnak a diákokra. (persze ennek a filmnek azért más a témája) Tudom hogy igaz történet alapján készült, de én ezt az ÉN osztályomban annyira nem tudnám elképzelni...De ettõl függetlenül nagyon jó film, mindenkinek csak ajánlani tudom!

Szeretem ezt a filmet.Elgondolkodtat.

Aztamindenit! És hogy még igaz is! Oké, nem minden sor. De így is. Áll leesve... 10/10
Kötelezõ darab.

Köszönet lentebb egy kollegának, aki írt egy kis történelmet a filmhez.

Jó film, tetszett,bár a
SPOILER
a tanár tárgyalására kíváncsi lettem volna, nekem õ nem tûnt bûnösnek, a fegyverrõl õ nem tudott
SPOILER

Megrázó és mindenképpen tanúlságos film. A vége filmrendezés szempontjából talán kissé logikátlan, de ha valóban igaz történeten alapul, meg tudom érteni.

Az egy hét alatt végbement változásokat még jelen korunkban is sokallom ebben a filmben, amúgy döbbenetes.10/8

Német nyelvgyakorlás céljából néztem meg ezt a filmet (valaki ajánlotta), fogalmam sem volt mirõl szól, de egy idõ után az érdekes történet miatt egyáltalán nem tudtam figyelni a nyelvre.:D
SPOILER
Kicsit kiszámítható volt, bár azért a vége így is brutálisabb lett, mint gondoltam. Nekem egészében sokkal jobban tetszett volna ez a film, hogyha nem ez a vége, mert így teljesen más üzenetet közvetít, mint amit vártam, szerettem volna... így az lett belõle, hogy a tanár felelõtlenül kísérletezett a gyerekekkel, holott szerintem nem kísérletezett, hanem tök jó pedagógiai módszert alkalmazott, csakhogy volt egy õrült az osztályban, ami valljuk be, azért ritkán fordul elõ. (Bár a tanárnak észre kellett volna vennie a jeleket). Nem tetszett, hogy a végén mindenki csúnyán nézett rá, mint valami gonosztevõre. El tudtam volna képzelni egy halál és tragédia nélküli befejezést, ahol a diákok egyszerûen rájönnek, hogy igen, ilyen módszerekkel tényleg bármikor behülyíthet egy diktátor egy közösséget, de azért jó dolog volt megtapasztalni az összetartozás élményét is (nem véletlenül ragaszkodtak annyira a Hullámhoz akkor is, mikor a tanár elmondta, hogy vége).
Páran írtátok, és szerintem is így van: nem tudom elképzelni, hogy a mai diákok ennyire tudnának lelkesedni egy ilyesféle kezdeményezésért. Azt is említette valaki, és ez nekem is feltûnt, hogy a Hullám mögött amúgy semmilyen eszme, cél nem volt, csak arról szólt hogy legyen egy jelük, és hordjanak fehér inget.

Végig lekötött és érdekes mondanivalója volt a filmnek. Sajnáltam a tanárt a végén..:(

8/10

Az autokrácia és az agymosás nem feltétlenül ugyanaz. Elõbbi esetében van némi kényszer, utóbbinál viszont mindenki önként, örömmel tart a mozgalommal. A filmben az utóbbit láthattuk, és szerintem nagyon jól mutatta be.

Sajnos helytelen a politikai mondandója. A rend mindig elõrébb van, mint a káosz. Ez a német baloldalnak remélhetõleg az utolsó szenny filmje. Már-már szánalmas ez az erõltetett anti-gyûlölet kampány. Csak a swastikát hiányoltam ebbõl a libsi agymosásból. Psychologia elõadáson ilyet nézetni a hallgatókkal? A rend jó. A rendet valamiképp meg kell valósítani; ha nem is diktatúrával, mint anno; egy erõs központi figura szükségeltetik hozzá mindenképp és egy életképes ideológia.
És ne higgyétek, hogy most nem engedelmeskedtek senkinek, semminek. A fogyasztói társadalomstuktúrának és mindazoknak, kik ezt fenntartják, mivel érdeküket szolgálja...

A Bárka színdarabot csinált belõle. Magyarította is. Az is nagyon jó lett.

Nagyon jó film, pszichológia kurzuson néztük, az elejétõl a végéig lekötött. Valaki megemlítette a Gyûlöletet, az azért egy picit jobban tetszett.

Ez a film óriási, én kötelezõvé tenném.

Engem nagyon megrázott.....mesze visz ez a film - mint a La Haine
a tömeg és közösség ereje....

vitán felül 10/10

Ez most nagyon aktuális. Meg is nézem. Értékelés: 10/10

A film remek. Nálam 10/9. Tetszett a dinamikája és a pszichológiai háttér. Én csak ajánlani tudom!!

gyerekek a fasizmus rossz, mert mindig jön vmi õrült, aki lövöldözni kezd a végén!
ne fasizálódjatok, értem?

A Hullám elõször is egy film, tehát nem is igazán a tanmese-filmmel, hanem a valós eseménnyel kell foglalkozni. Márpedig a valós eseményekben nem volt labilis, õrült diák, aki fejbe lõtte magát, de elõtte még az egyik társát, csak annyi, hogy az utolsó alkalomkor a tanár, Ron Jones (1967-ben a Kalifornia államban, egy Palo Alto nevû városban, a Cubberley High Schoolban) egy filmet mutatott a diákjainak Hitlerrõl a végsõ percekben, ezáltal szembesítette õket azzal, mennyire befolyásolható is az ember, hiszen a diákok kezdetben nem hitték el, hogy lehet diktatúrát létrehozni. Azt hiszem a vér és halál elég a tanmeséhez. A héberül beszélõ Angela Merkel országában nem lehet olyan filmet készíteni, amelyben a végsõ konklúzió nem az lenne, hogy „a fasizmus (diktatúra) rossz, mert a végén mindig meghal benne valaki”.
Bár az eredeti, valós esemény sem kevésbé hatásosabb, csak kevesebb benne a vér, sikoltás és halál. Mikor Jones tanár úr mutatja Hitlert az összeomlott diákoknak, akkor mondja ki a tanulságot: „A fasizmus nem olyan valami, amit más emberek csináltak! A fasizmus itt van köztünk, mindnyájunkban benne szunnyad… A történelem gyakran ismétli önmagát… Semmilyen vezetõt nem szabad vakon követni.”
Ron Jones 1972-ben A harmadik hullám (The Third Wave) címmel könyvet írt tapasztalataiból. Kérdéses, hogy õ is úgy dolgozta-e fel e történetet, mint ahogy a Hullám, a Napola, és a Csajok a csúcson címû filmek rendezõje, a német Dennis Ganzel.

1981-ben már csináltak egy 45 perces tévéfilmet The Wave címmel az esetbõl Alexander Grasshoff rendezésében

Remélhetõleg tényleg meg is történt belõle valami, és nem csak egymásra mutogatnak a feldolgozók, mikor kiírják, hogy „megtörtént események alapján” (ahogy egymásra mutogatás folyik például a díjakkal való legitimizálás esetében egy-egy hangadó „értelmiségi” közéleti eseményre való reagálásánál).

A tanárnak nagy felelõssége van, de nem mondanám, hogy hibázott volna, hiszen a film végén szembesítette õ is a diákokat a diktatúra rossz tulajdonságával. Arról már nem tehet, hogy volt egy gyenge fogaskerék a gépezetben. Persze felfigyelhetett volna rá. A dolgok a tanár kezébõl akkor kezdtek kicsúszni, amikor hagyta, hogy vandálkodjanak a városban a Hullám-tagok. A bûnösöket meg kellett volna nevezni, és átadni a rendõrségnek. Persze nagyon nehéz ezt megtenni, a betyárbecsület (ami a pártokban is egész biztosan megvan), és az érzelmek rossz tanácsot adhatnak. De ha ott meg tudta volna fogni az õrült Timet a diktátor, akkor tán az rájöhetett volna, hogy a rendszer mégsem annyira jó. Tim tudta volna, ha eljárás indul ellene rongálás miatt, hogy a fegyelmezett közösség nem csak jó dolgokat von maga után. Ez a diktátor személyén múlik, nem pedig a diktatúra rendszerének hibájában. „A jó király jól uralkodik” - Arisztotelész.
Emellett nem szabad elfeledkezni, ha már tényleg mindenre figyelni szeretnénk, hogy az õrült fiú, nem a számára jó rendszerben õrült meg. Az autokráciáért õrült meg, de a globalizált világ tette olyanná (ha a szülõket most nem vesszük tényezõnek, csupán a rendszert), ha autokráciában, diktatúrában nõtt volna fel, akkor is õrült lett volna? Úgy hiszem nem, hiszen kezdettõl fogva megkapta volna a számára oly szükséges közösséget és nem is próbálta volna elvenni tõle senki.
Elhangzik a filmben, hogy az egyenruha egyéniséget szüntet meg. Én máshogy látom: ha mindenkin egyenruha van, akkor miben különböznek egymástól a diákok? Az egyéniségtõl. Ilyenkor sokkal szembetûnõbb lesz az emberi viselkedés különbözõsége, és tényleg egy csoporthoz tartoznak.

A filmben a fõszereplõk ábrázolása, motivációjuk enyhén torz: ne gondoljuk azt, hogy mindenki, aki fegyelmezett közösség tagja szeretne lenni, sérült személyiség és csonka, eltört családból származik.

„Németország helyzete évek óta egyre csak romlik. Noha vesztesei vagyunk a globalizációnak, el akarják hitetni velünk, hogy az egyedüli kiút a krízisbõl a még nagyobb teljesítmény. De a politikusok is csak a gazdaság bábjai! A munkanélküliek számának csökkennie kellene! Export világhatalom vagyunk! De a kemény valóság az, hogy a gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebb lesz. Rettegünk a terrortól, noha mi magunk hívtuk életre az igazságtalanságokkal, amelyek ellen világszerte semmit sem teszünk. És miközben mi lassan, de biztosan kisemmizzük bolygónkat, mindennek a haszonélvezõi csak hátradõlve dörzsölik a tenyerüket. Ûrhajókat építenek és föntrõl röhögnek az egészen!”

Na ez egy nagyon jó film. Betölt egy ûrt ami idáig üres volt a filmkészítésben és csak szakkönyvekbõl ismerhettek olyanok akik a téma iránt érdeklõdnek.
egy jó erõs 8-as