Piás Nővérkék

A magyar egészségügy imázsát képtelenség tovább rombolni! – valahogy így hangozhatott az az állítás, mire a Piás Nővérkék formáció szellemi atyja egy csattanós „fogd meg a söröm!”-mel válaszolt. Igyekezete azonban csak részben bizonyult sikeresnek: ha a szóban forgó duó ugyanis dalra fakadna a Honvédkórház folyosóján, az ágyi poloskák szégyenkezve oldalognának el abban annak biztos tudatában, hogy itt már nekik semmi dolguk nincs. Ami pedig a calicivírusokat illeti, ők is megszégyenülten konstatálnák, hogy a két hölgy zenei produkciója hasonló reakcióra készteti a betegeket, mint az ő munkásságuk. Ugyanakkor ne ringassuk magunkat olyan illúziókba, hogy a Piás Nővérkékkel kifújt a társadalombiztosítási mulatós műfaja Magyarországon - lásd a következő előadóművészt!

Mentős Laci

A művészet olykor nyomasztó mértékű ambivalenciával jár: a szóban forgó előadó pl. munkaidejében fizikai sérüléseket lát el a mentőkocsiban, szabadidejében pedig lelki sebeket okoz a Muzsika TV színpadán. (Egy párhuzamos univerzumban pedig - ahol minden fordítva működik - vélhetőleg Pszichológus Pál művésznéven tettleg bántalmazza a depressziós klienseket.) Mindenesetre hivatása okán Mentős Lacihoz mégis csak békülékenyebben viszonyulunk, mint szórakoztatóipari kollégáihoz, ugyanakkor arra sem vennénk mérget, hogy nem járult hozzá „rátámadt a kiérkező mentőkre” bevezetővel operáló hírek megszaporodásához.

Postás Józsi

Brit tudósok kutatásai szerint a magyar közalkalmazotti lét nem csupán a kedélyállapotot, de közvetve a hangképző szerveket és a hallást is súlyosan károsítja. Ez talán némi magyarázatot szolgáltathat arra, hogy az esetek többségében miért nincs pozitív hozadéka annak, ha a közszféra dolgozói nyilvánosan dalra fakadnak. Postás Józsi azonban töretlen lelkesedésű veteránként népszerűsíti a Magyar Postát a mulatós műsorokban, mintegy azt sugallva, hogy az össznépi vonatozás legalább annyira lehetne a postai ügyfelek privilégiuma, mint a murcifesztiválok résztvevőié.

Roberto, a mulatós masszőr

Íme, egy újabb paradox viaszfigura a mulatós zene panoptikumából: előadóművészünk a jó közérzet biztosítására esküdött fel, ehhez képest egyetlen dalával képes búvárharang méretű csomókat generálni a hallgatóság hátában (és persze pszichéjében). Szövegírói védjegye az ABCD-rímképlet, melyből nem véletlenül nem született még irodalomtörténeti értekezés. Ő azonban – tartalomhoz a forma alapon – büszkén zsonglőrködik e rímtechnikai kézigránátokkal Kárász Róbertet és Hajdú Pétert magasztaló dalszerzeményeiben is.

K.O. Laci

A Budapest TV nyugalmazott mentalistája megannyi szuperképességgel rendelkezik: egyik az életfogytig tartó playback-szaxofonozás, melyet akkor is mesterien űzne, ha valaki a kamerák kereszttüzében dugaszolná el PUR-habbal hangszerét. A másik, hogy az elsők között bizonyította be, hogy az Alzheimer-kórt ugyan gyógyítani nem lehet, megzenésíteni annál inkább. Foglalkozását tekintve művészünk bokszedző, ám szerzeményéi fényében a K.O. rövidítés merőben új értelmet nyert. A K.O. Laci-produkció az évek során családi vállalkozássá nőtte ki magát: a fellépésekhez immár felesége, Beáta is csatlakozik, aki a dalok alatt bokszkesztyűben lejt medvetáncot – mintegy balhorogban részesítve ezáltal a dadaizmus ellenlábasait.

Bunyós Pityu

A bokszkarrierrel járó fejsérülések olykor bestiális következményekkel járnak. Ennél bővebb magyarázat talán nem is szükségeltetik ahhoz, hogyan jutott el Bunyós Pityu a bokszringből a Fásy Mulató színpadára. A Honvéd és a Dózsa egykori sportolója mellesleg a 80-as években Mike Tysonnal és Lennox Lewis-szal is összecsapott, így ha közvetve is, de valószínűleg ők voltak a Polgármester, máma mulatunk és a Jaj nékem, ha rám nézel című első két nagylemez producerei. Művészünk a mai napig nem hagyott fel az aktív sportélettel, és megsaccolni sem tudjuk, hány női rajongó kérné a fogtündértől, hogy 60-70 gyertyát felvonultató szülésnapi tortájából Bunyós Pityu bújjon elő.