Imádta a nyerőgépeket

Lemmy 1945. december 24-én látta meg a napvilágot, Ian Fraser Kilmister néven. Becenevének eredetét a mai napig kisebb rejtély övezi, de a legvalószínűbb verzió az, hogy a Lemmy szócska az angol "lend me", azaz az "adj kölcsön" kifejezésből ered, ugyanis iskolás korában rendszeresen használta a "lend me a quid ’til Friday” ("adj kölcsön egy fontot péntekig") kifejezést, mivel gyakran kért kölcsön pénzt a barátaitól, hogy nyerőgépeken játsszon. Ez a szenvedélye egész élete során végigkísérte: órákat tudott eltölteni egy-egy ilyen masinánál különböző kaszinókban, vagy törzshelyén, a Rainbow Bar & Grill klubban, turnéi során még az öltözőjébe is mindig kért egy játékgépet, illetve több Motörhead-dal szövegében, pl. a legnagyobb slágerükben, az Ace of Spades-ben is megjelenik a hazardírozás motívuma.

Két gyermeke is van

Lemmy kedvenc zenekara a The Beatles volt, akiket 16 évesen volt is szerencséje élőben látni a legendás liverpooli Cavern Clubban. Lenyűgözte John Lennon lázadó viselkedése, akitől sok mindent ellesett későbbi karrierje során. De más kapcsolódási pont is fűzte az 1980-ban elhunyt beatle-höz, hiszen fia, Paul attól a Patricia Indertől született, aki a Beatles korai évei alatt John Lennon barátnője és a zenekar jó barátja volt. Lemmy akkor találkozott először a fiúval – aki egyébként egy másik Beatles-tagról, Paul McCartney-ról kapta a nevét - amikor az 6 éves volt, onnantól kezdve azonban nagyon szoros viszonyt ápolt vele. Paul – aki maga is gitáros lett – több alkalommal fel is lépett a Motörhead vendégeként és saját zenekara is van. Lemmynek egyébként van egy másik fia is, akiről azonban csak jóval később szerzett tudomást - vele sosem találkozott, hiszen a srác anyja örökbe adta őt születése után.

Jimi Hendrix roadja volt

Már zenészi karrierje előtt is annyira vonzotta a zeneipar, hogy mindenképpen a részévé akart válni, bármilyen formában. Fiatal korában így az Emerson, Lake & Palmer és a Jimi Hendrix Experience roadja lett. Keith Emersont még egy értékes ajándékkal, egy korabeli náci késsel is meglepte, aki arra használta azt, hogy bizonyos billentyűket lenyomva tartson koncert közben, Hendrixnél pedig ő felelt Jimi hangszereinek behangolásáért és a pyrotechnikai elemek előkészítéséért. És volt egy egészen különleges feladata is: az ő dolga volt, hogy a gitáros mindig drogokhoz jusson, még a legvalószínűtlenebb helyeken is. Hendrix természetesen Lemmyt is mindig megkínálta a kábítószerből, bevallása szerint ekkor szokott hozzá ahhoz, hogy hogyan funkcionáljon teljes emberként egy-egy nagyobb dózis elfogyasztása után. De persze sokat tanult Jimitől arról is, hogy milyen is egy valóban jó show és az igazi színpadi jelenlét. És habár Hendrix hajlamos volt egy-egy koncert végére össze-vissza beszélni a beszedett drogok miatt, a 27 évesen elhunyt legendát Lemmy minden idők legjobb gitárosának tartotta.

Egyszer látott egy UFO-t

A ’60-as évek közepén, amikor még a The Rocking Vicars nevű bandában gitározott, Lemmy még nem élt olyan hedonista életet, mint később a Hawkwind, majd a Motörhead tagjaként. Elmondása szerint akkoriban még sört sem ivott, és pontosan ezért is volt még évek múltán is biztos benne, hogy egy alkalommal egy úgynevezett „első típusú találkozásban” volt része. 1966-ban a turnéjuk során ugyanis éppen az egyik helyszínről a másikra tartottak a zenekarral, amikor Lemmy egy semmiből felbukkanó repülő tárgyra lett figyelmes a láthatáron. Az objektum megállt az égbolt közepén, majd csúcssebességgel el is tűnt a szeme elől. Lemmy meg volt győződve, hogy UFO-t látott, ugyanis állítása szerint még manapság sincsenek olyan repülők, amelyek képesek volnának hasonló mutatványra, nemhogy azokban az években.

Majdnem halálosan megmérgezte magát

1969-ben, éppen mielőtt belépett a Hawkwindbe, Lemmy egyik barátja meggyőzte az ápolónőként dolgozó barátnőjét, hogy csempésszen ki nekik egy kis amfetamin-szulfátot – vagyis speedet - a kórház gyógyszertárából, ahol dolgozott. A lány azonban véletlenül egy befőttesüvegnyi atropin-szulfáttal tért haza, ami a nadragulya alkaloidja, az ókortól ismert, többek közt méregként is. A szer gátolja a nyál-, könny- gyomorsav stb. elválasztást, régebben gyomorbetegségekben, illetve műtétek előtt alkalmazták, manapság már csak szemészetben kerül alkalmazásra, például a pupilla tágítása céljából. Lemmy erről mit sem sejtve egy teáskanálnyit elfogyasztott belőle, ami

a túladagoláshoz szükséges mennyiség kétszázszorosa volt.

Nem sokkal később azon kapta magát, hogy egy hóna alá vett TV-készülékhez beszélt, majd elájult. A kórházban tért magához, ahol az orvosok közölték vele, hogy az élete mindössze 1 órán múlt és még az ellátása után két héttel is hallucinációk gyötörték.

Kényszerből lett basszusgitáros

Lemmy 1971-ben jelentkezett a space-rockot játszó Hawkwind zenekarba, ugyanis második gitárosként szeretett volna csatlakozni a csapathoz. A tagokkal egyébként is jóban volt, Dik Mik billentyűssel gyakran speedeztek együtt, így amikor egy szabadtéri Hawkwind koncert alkalmával a banda basszusgitárosa egyszerűen nem jelent meg a helyszínen, Dik Mik javaslatára az éppen velük levő Lemmyt kérték meg, hogy ugorjon be a helyére és segítse ki a zenekart. A baj csak az volt, hogy kedvencünk soha azelőtt nem játszott még basszusgitáron, így amikor a színpadra lépett, az énekes/szaxofonos Nik Turner csupán annyit tanácsolt neki, hogy csak zajongjon valamit E-ben. Lemmy pedig vagy született őstehetség volt a hangszeren, vagy a többi tag volt annyira beállva, hogy fel sem fogták, mi történik körülöttük, de a dolog működött, ugyanis Lemmy további 4 éven át a zenekar basszusgitárosa maradt.

Első sikerdalát totális kábulatban rögzítette

Miután egy alkalommal három napon át tömték magukat a Dexedrine nevű amfetaminnal, Lemmy és a Hawkwind billentyűse, Dik Mik a Mandrax nevű depresszánssal próbálták csökkenteni a serkentő hatását. Lemmy azonban ettől hamarosan unatkozni kezdett, így LSD-vel és meszkalinnal igyekezett javítani a hangulatán, majd ismét Mandrax-szal ellensúlyozni az elért eredményt. Csak hogy az említett nap estéjén koncertjük volt, ráadásul a fellépést rögzítették is, egy koncertlemez kiadása céljából. Amikor a páros a fellépés helyszínére ért, kokaint és még több amfetamint vettek magukhoz, majd Lemmy egyszer csak azon kapta magát, hogy képtelen megmozdulni. S habár elmondása szerint a zenekar roadjainak kellett felsegíteni őket a színpadra, a koncert végül remekül sikerült, sőt, az ott rögzített Silver Machine című daluk még kislemezen is megjelent, és egészen az angol slágerlista harmadik helyéig jutott.

Csoda, hogy nem adagolta túl magát

Lemmy és egy barátja autózás közben éppen 100 kék bogyót – gyorsító és nyugtató tablettákat – osztottak fel egymás között, amikor egy rendőrautó megállította őket. A jómadarak lenyelték a kapszulákat, hogy megszabaduljanak a bizonyítéktól, a zsaruk pedig ennek köszönhetően végül nem találtak náluk semmilyen csempészárut. Aznap éjjel, amikor Lemmy álomba szenderült, a pulzusa és a légzése rohamosan lelassult.

„Olyan volt, mintha nem lélegeztem volna, miközben mégis. Csak feküdtem ott nyitott szemmel és nehezemre esett még megszólalni is.”

– írta később az önéletrajzi könyvében. Legalább két ember, aki vele volt aznap éjjel, azt hitte róla, hogy meghalt, míg fel nem fedezték, hogy szerencsére lélegzik. 

Kirúgták, mert nem a "jó" drogokat használta

1975 májusában Lemmy-t letartóztatták a kanadai határon, miután egy gramm amfetamin-szulfátot találtak a nadrágjában.  Az éjjelt egy torontói fogdában töltötte, ahol végül egy jó és egy rossz hírt is kapott. A jó hír az volt, hogy mivel a rendőrség kokain birtoklásával vádolta meg, nála pedig amfetamin volt, így az eljárás jogtalannak minősült és kénytelenek voltak elengedni őt. A rossz pedig az, hogy habár másnap visszatért a Hawkwind soraiba, a banda következő koncertjüket követően menesztette őt.

„  Ha LSD-ért csuktak volna le, azzal nem lett volna semmi bajuk, a mániájuk volt a pszichedelikus élmény. De én speedeztem, ami nem fért bele nekik. Úgyhogy kijelenthetjük, hogy a világ legbeszívottabb zenekara kirúgott a tagjai közül, mert rossz drog miatt kapcsoltak le.”

– nyilatkozta később. Lemmy szerint a letartóztatás egyébként csupán egy ürügy volt a csapat számára, hogy megszabaduljanak tőle. A banda eredeti énekese ugyanis meglehetősen megsértődött azon, hogy éppen az a Silver Machine című dal lett a zenekar legnagyobb slágere, amiben nem az ő, hanem Lemmy énekhangja volt hallható. A basszusgitáros Angliába visszatérve

sajátos bosszút állt egykori zenésztársain: Dave Brock frontember feleségén kívül az összes tag nejét ágyba vitte,

és elmondása szerint nagyon jól érezte magát velük, ugyanis mindannyian nagyon mohók és lelkesek voltak. Még a kirúgása előtt írta meg a Motorhead című dalt, ami később új zenekarának nevéül is szolgált, akik szintén elkészítették belőle a saját verziójukat az 1977-es debütáló albumukon.

A punkok és metalosok is imádták

A ’70-es évek végének Angliájában, a punk láz kellős közepén a közönség rendhagyó módját választotta annak, hogy egy-egy koncerten kifejezze elismerését a fellépő zenekarok iránt. Ugyanis ha a punkoknak tetszett egy banda, akkor egész egyszerűen leköpdösték őket. Mivel a Motörhead azon kevés rockbanda közé tartozott, akikért ugyanúgy rajongtak a punkok, mint a metalosok, ezért sok koncerten részesültek a kéretlen dicséretben a punkok részéről.

"Sosem bírtam ezt a szarságot, de elfogadtuk, hogy nem tudunk mit tenni ellene. Egyszer egy srác egy nagy zöld cuccot köpött a karomra, amit fogtam és belekentem a hajamba, majd így szóltam hozzá: Látod ezt? A különbség, hogy én ma este lezuhanyozom és tiszta leszek, te viszont holnap is egy büdös nagy barom maradsz.”

És a nők is...

Egy interjúban Lemmy elmondta, hogy körülbelül

1000 körül lehet azoknak a nőknek a száma, akivel élete során szexuális kapcsolatba került.

Hozzátette, hogy mivel sosem volt nős, ezért soha nem kellett megállnia és szünetet tartania a csajozásban, úgyhogy ez a szám nem is számít olyan soknak az életkorához képest. Arra a kérdésre pedig, hogy szerinte számít-e a nőknek a külső, röviden annyit felelt:

"Nem igazán, amíg megnevetteted őket. A csajok összességében le se szarják, hogy jóképű vagy-e vagy sem, hiszen ők minden nap lemossák a sminkjüket és pontosan képben vannak a szépség fogalmával."

Nos, Lemmynek valóban nem akadt túl sok gondja a lányokkal. Olyannyira nem, hogy állítása szerint egy koncerten a visszataps előtt összeesett az öltözőjében, méghozzá azért, mert az este korábbi részében háromszor is kielégítették orálisan, amitől teljesen kimerült. Na, de ha ez még nem volna elég, egyszer még a színpadon is nekiesett egy hölgy, hogy örömet szerezzen neki, Lemmy pedig elmondása szerint nem tudta megállítani, hiszen éppen énekelt. Jogos. Teljesen jogos.

Az egészséges vér megölte volna

Ráébredve, hogy a 15 évnyi rendszeres alkohol-és drogfogyasztás bizonyára komoly nyomot hagyott a szervezetében, Lemmy - miután hallotta, hogy a Rolling Stonesos Keith Richardsnál bevált a dolog - 1980-ban rászánta magát, hogy egy teljes vérátömlesztést végezzenek el rajta. Azt gondolta, a művelet olyan lesz, mint egy egyszerű olajcsere: ki a régivel, jöhet az új. Azonban miután néhány tesztet elvégeztek rajta, az orvosok közölték vele, hogy a szervezete valószínűleg rosszul reagálna az egészséges vérre.

„A doki szerint nem volt már bennem egészséges emberi vér. A sok speedtől és alkoholtól minden bizonnyal annyira mérgezővé váltam, hogy a friss vér egész egyszerűen kinyírt volna.”

– mesélte később.

Nem vetette fel a pénz

Miután Ozzy kilépett a Black Sabbath-ból, ő és Lemmy nagyon jó barátok lettek. Később, Osbourne szólókarrierje során Lemmy az énekes több dalában is közreműködött társszerzőként, például. a No More Tears című album olyan nótáiban, mint a Desire, a Hellraiser - amiből 1992-ben a Motörhead is elkészítette a saját verzióját - vagy az I Don't Wanna Change The World, de még egy duettet is megjelentettek I Ain't No Nice Guy címmel. A legnagyobb sikert azonban a szintén ezen a lemezen szereplő ballada, az Ozzy feleségéhez, Sharonhoz íródott Mama, I'm Coming Home című dal aratta. Olyannyira, hogy Lemmy egy rádióinterjúban azt nyilatkozta, hogy ebből az egy számból több pénzt keresett, mint a Motörheaddel egész karrierje során. 

Odavolt a második világháborús emléktárgyakért

Sok kritikát kapott, amiért szenvedélyes gyűjtője volt mindenfajta második világháborús, elsősorban náci relikviának. Természetesen biztosította rajongóit, hogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy szimpatizálna is Hitlerék ideológiájával, egyszerűen csak irtó menőnek találta a kinézetüket.

"Nem az én hibám, hogy a történelem során mindig a rosszfiúk öltözködtek a legjobban. Szívesen gyűjteném és hordanám a saját hadseregünk cuccait is, de a khaki színben mi, angolok úgy néztünk ki, mint a mocsári békák."

- tette hozzá. Al Jourgensen, a Ministry énekese 1995-ben egy igencsak rendhagyó szituáció szemtanúja volt, amikor Lemmyékkel turnéztak.

"Kopogtattam a Motörhead turnébuszának ajtaján, de senki nem felelt. Úgyhogy kinyitottam az ajtót és ott találtam Lemmyt, amint teljes Gestapo egyenruhában egy meztelen csajt náspángol egy lovaglópálcával. A csajszi jól láthatóan imádta a dolgot, akárcsak Lemmy. Úgyhogy elnézést kértem és magukra hagytam őket.”

Lemmy-nek egyébként jó érzéke lehetett a divathoz, ugyanis a nácik egyenruháit nem más, mint a legendás Hugo Boss cége gyártotta.

Jég dupla whiskeykólával

Lemmy sosem bonyolította túl a dolgokat: a zenekari igényeket felvonultató riderben is általában csupán két üveg Jack Daniel's és egy 24-es csomag Coca-Cola szerepelt a neve mellett. A Jack and Coke szinte egybeforrt a nevével,

saját bevallása szerint 30 éves kora óta mindennap megivott egy üveggel kedvenc whiskey-jéből.

Későbbi éveiben, amikor ez már komplikációkat okozott az egészségi állapotában, kedvenc italát egyszerűen vodkanarancsra cserélte. 2000-ben ugyanis kettes típusú diabétesszel diagnosztizálták, ekkor némileg lecsökkentette a bevitt alkoholmennyiséget és alábbhagyott a dohányzással is.

Jóból is megárt a sok

Amikor Lemmy-t 2011-ben veszélyes szívritmuszavarral diagnosztizálták, átesett egy műtéten, melynek során egy miniatűr defibrillátort ültettek a mellkasába, amely áramütést okozott, ha szabálytalan szívverést észlelt. A lábadozása során azonban komplikációk merültek fel: vizesedni kezdett és két hétig ágynak esett. Az orvosok nem jöttek rá, miért szedett fel jó néhány kilót, amíg meg nem vizsgálták az étrendjét és ki nem derült, hogy Lemmy teljesen rászokott az áfonyára, az alkohol helyettesítéseként.

„Ezek szerint túlzásba víve még az is káros az ember számára, aminek alapból egészségesnek kéne lennie.”

- állapította meg később.