Vérben tocsogó szerelmespár, tomboló erőszak, tévé, népbutítás, a média hatalma és rohadt jó zenék. 

A Született gyilkosok azonban jóval több ennél. Oliver Stone nagy közfelháborodást kiváltó média-és társadalomkritikus filmje Tarantino forgatókönyv-ötletével igazi csemege a filmrajongóknak. Talán a forgatókönyv teljes átírása miatt is volt pipa Tarantino a filmre: Steve Busceminek és Tim Roth-nak is felajánlották Wayne Gale szerepét (Robert Downey Jr.), de Tarantino megfenyegette őket, hogy ha elfogadják, soha semmilyen szerepet nem kínál nekik egyetlen filmjében sem.

Megtörtént esetek - előtte

A bűn szorosan tapad a filmhez eredete és következményei tekintetében is. Elég egyértelmű párhuzam és ihletforrás Bonnie és Clyde, a leghíresebb bűnöző szerelmespár ténykedése, de nem csak ők voltak hatással a rendezőre. Egy fiatal nebraskai pár Charles Starkweather és Caril Fugate is megihlette a rendezőt. Az 1950-es években Caril még csak 14 éves volt, de őrülten egymásba szerettek egy Charles nevű fickóval. A férfi kivégezte a lány családját, majd az ámokfutást közösen is folytatták, összesen 11 emberrel végeztek.

A filmbéli interjút, amit a börtönben Wayne Gale csinál Mickey Knox-szal (Woody Harrelson), egy Geraldo Rivera nevű riporter Charles Mansonnal, a tömeggyilkossal a Saint Quentin börtönben készített 1988-as interjú ihlette. De ide sorolhatjuk Scagnetti (Tom Sizemore) filmbeli történetét anyja haláláról, ami egy szintén megtörtént tömegmészárlás alapján íródott: 1966-ban Amerika egyik legkorábbi tömeggyilkosságát Charles Whitman követte el 1966-ban Austinban egy egyetemen.

A Woody Harrelson és Juliette Lewis zseniális párosának főszereplésével készült filmet a kilencvenes évek egyik legnagyobb hatású mozijának kiáltották ki, és a Premiere magazin beszavazta a világ 25 legveszélyesebb filmje közé. Nem véletlenül: elég sok valóban megtörtént gyilkosságot vezetnek a filmre vissza, és külön wikipédia oldal gyűjti össze azokat a mészárlásokat, amiket a film számlájára is írnak.

Megtörtént esetek - utána

Ilyen ügy volt például Patsy Byers esete is: Byers a forgatókönyvíró John Grisham támogatásával beperelte Oliver Stone-t és a Time Warner stúdiót a film miatt. Történt, hogy 1995 márciusában a 18 éves Sarah Edmondson és barátja, Benjamin Darras LSD hatása alatt megnézték a filmet, majd még aznap este Sarah meglőtte a bolti eladóként dolgozó Pattsy Byerst, aki az eset után tolószékbe kényszerült, Benjamin pedig megölte egy italkereskedés alkalmazottját, William Savage-t. Grisham személyesen ismerte Savage-t, az áldozatot, és az eset után nyilvánosan meggyanúsította Oliver Stone-t, és felelőtlennek nevezte, amiért ilyen filmet készített. Byers úgy döntött, hogy jogi útra tereli az ügyet, és Grisham támogatásával végül tényleg beperelte Stone-t és a filmstúdiót termékfelelősségre hivatkozva, és azzal vádolta őket, hogy ők is tehetnek a vérengzésről. 1997 januárjában aztán ejtették a vádat az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának első módosítására hivatkozva, amely többek között a szólás-és sajtószabadságot védi. (wiki: Az első alkotmánymódosítás négy alapjogot véd: a vallásszabadságot, a szólás- és sajtószabadságot, a békés gyülekezéshez való jogot és a jogot arra, hogy a polgárok kérelmeikkel az államhoz fordulhassanak. Az alkotmánymódosítás megfogalmazása szerint a Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely ezt a négy jogot korlátozná.)

De ez még nem a vége: 1998-ban a louisianai törvényszék megmásította a döntést, és az ügy folytatódott. Byers ügyvédei megpróbálták bebizonyítani, hogy Stone tudhatott, illetve kellett volna tudnia arról, hogy a filmje milyen erőszakos hatást válthat ki az emberekből, ennek ellenére bemutatták. Egész Hollywood feszülten várta a végső döntést: ha Stone-t bűnösnek találták volna, azt jelentette volna, hogy az egész filmipar működését felül kellett volna vizsgálni, és végig kellett volna gondolni, hogy egy-egy film milyen távoli asszociációkat rejthet. Végül 2001 márciusában elutasították Byersék keresetét, és valószínűleg egész Hollywood megkönnyebbült.

1997-ben a tizennégy éves Michael Carneal Kentuckyban fegyverekkel megpakolva indult el reggel iskolába, ahol három osztálytársát megölte, ötöt megsebesített. A mészárlás után halálos nyugalommal letette fegyvereit, és bement az iskolaigazgatóhoz, ahol megadta magát. A meggyilkolt gyerekek szüleinek ügyvédje, Jack Thompson, a közismert videojáték-ellenes aktivista több filmstúdiót és videojáték gyártót beperelt összesen 33 millió dollárra – külön kiemelve a Született gyilkosok című filmet és a Doom valamint a Mortal Combat videojátékokat, mint a mészárlás közvetett felelőseit. Végül a Legfelsőbb Bíróság nem adott igazat az ügyvédnek, és ejtették az ügyet.

A hírhedt 1999-es Columbine-i iskolai mészárlás két elkövetőiről is kiderült, hogy hatalmas rajongói voltak a filmnek. Ők tizenkét diáktársukat és két tanárt végeztek ki, végül öngyilkosok lettek.
Egy 2006-os családi vérengzésről is kiderült, hogy köze lehet a filmhez: a tragikus ügyben is bebizonyították, hogy az elkövetők a gyilkosság előtti estén a Született gyilkosokat nézték meg.

A média átka

Persze könnyű a világ erőszakosságát egyetlen filmre fogni, csak éppen pont a film lényege tűnik el ezáltal: Oliver Stone azt akarta bemutatni, hogy a vér és az erőszak mindig jó üzlet, és erre mindig vevők az emberek. A mai kifacsart világban pedig a közönségnek igénye van a borzongásra, és mivel a média már olyan magasra tolta az ingerküszöböt, a nézők egyre több és több erőszakot követelnek. A film erőszakossága mellett a szerelmi szál is nagyon erős – ha nem számoljuk a hullákat, és nem nézzük a vér mennyiségét, akkor akár egy szerelmes filmnek is beillene.

Trent Reznor, a film zenei agya

És persze ne feledkezzünk meg a zseniális filmzenéről sem! Többek között azért sem, mert „személyesen” a Budapest Filharmóniai Társaság Zenekarának felvétele is hallható a filmben: a Batonga in Batongaville című darabot játsszák el. A filmzenéért egyébként Trent Reznor, a Nine Inch Nail alapítója és énekese felelt, aki zenei producerként is ismert.

Azt is tudni lehet a forgatásról, hogy végig afrikai törzsi zenét bömböltettek, hogy fenntartsák az őrjöngő hangulatot a színészekben, Reznor pedig több mint ötvenszer nézte meg a filmet, hogy hangulatban maradjon a zenék kiválasztásánál. Több szereplő is énekel a film soundtrackjén: Juliette Lewis, akinek azóta már menő együttese van, a Born Bad című számot adja elő, Robert Downey Jr. a Route 666 című számot énekli. Oliver Stone és Trent Reznor is szerette volna, ha Snoop Dogg is benne lett volna a filmben, de mivel éppen akkor egy gyilkossági ügye volt folyamatban, a Warner nem engedélyezte. A filmzenék között megtalálható Leonard Cohen, a Nine Inch Nails, Patti Smith vagy Bob Dylan zenéje is, úgyhogy tényleg telitalálat lett.