És ha bele is fújsz, ne mondd ki azt a nevet, hogy Üres ember! Persze, aki elég horrorfilmet látott, az tudja, hogy ilyet sosem szabad csinálni!
A horrorfilmek alapszabálya, hogy sosem szabad olyan nevet kiejteni, egyszer sem, pláne nem háromszor, ami egy baljóslatú városi legendában szerepel, legyen az Kampókéz, Bye Bye Man vagy Slenderman – vagy jelene esetben Az üres ember (2020). Nyerni semmit sem lehet, veszíteni viszont mindent, de mindig akad pár tini, aki mégis megcsinálja!
Az egész a Himaláján kezdődik, ahol egy hegymászó furcsa hangokat hall, majd valamit súg az egyik társa fülébe, azt pedig kicsivel később végez a többiekkel és magával is. Sejthető, hogy hegymászónknak később is lesz némi szerepe, de ugrunk az időben, és találkozunk hősünkkel, a nyugalmazott rendőrtiszttel, James Lasombrával (James Badge Dale), aki próbálja feldolgozni felesége és fia halálát. Amikor a szomszéd nő lánya eltűnik, majd a lány barátainak is nyoma vész, miközben azt rebesgetik, hogy az eltűnések talán kapcsolódhatnak egy félelmetes helyi legendához, Lasombra úgy dönt, utánajár a dolognak. Az események bizarr fordulatot vesznek, amikor
felfedez egy titkos okkultista csoportot, akik egy szörnyű, misztikus entitást próbálnak életre hívni.
Lasombra hamarosan rájön, hogy a csoport neki is szerepet szán a ceremóniában – kérdés, hogy mit tehet.
Bár a kiindulópontként szolgáló „városi legenda” alapján azt hihetnénk, hogy egy újabb nem túl okos tinihorrort látunk majd nem túl okos tinikről, David Prior rendező-forgatókönyvíró munkája nem ebbe az irányba megy. Az azonos című képregény alapján készült film az exzsaruról szól, aki nem csak egy bűnüggyel és egy természetfeletti entitással kerül szembe, de egy mély egzisztenciális válsággal is, aminek valahogy szoros kapcsolata van az üggyel. James Badge Dale-re még a The Pacific - A hős alakulat (2010) egyik főszereplőjeként figyeltem fel, szerintem generációjának egyik legkarizmatikusabb színésze, és azóta, ha lehet, mindent megnézek tőle. Nem mondom, hogy ez a film élete főműve, de a történet a maga csavarjaival és bizarr végződésével elég emlékezetes így is. Dale pedig itt is jó, talán mondani sem kell.