Franco Zeffirelli és Jon Voight bokszolós drámája, A bajnok padlóra küld minden nézőt a szívszorító fináléjával.
- A bajnok az 1931-es, azonos című King Vidor-film remake-je. Mindkettő a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió produkciója.
- Mervyn Le Roy rendező már 1971-ben bejelentette, hogy újraforgatná az eredetit Walter Matthau és fia, David főszereplésével. Végül az olasz Franco Zeffirelli kapta meg a lehetőséget, akinek ez lett amerikai rendezői debütálása. Akkor döntötte el, hogy megcsinálja a remake-et, amikor Londonban Shakespeare-darabokat rendezett, és egy este a szállodájában az 1931-es filmet nézte a tévében, amely már gyerekkorában nagy hatással volt rá.
- A filmet úgy kezdték el gyártani, hogy a címszereplő bokszoló szerepére még nem castingoltak be senkit. A forgatás kezdete emiatt csúszott is 1979 februárjáról márciusára.
- A kettős főszerepet eredetileg Ryan O'Nealnek és fiának, Griffin O'Nealnek szánták, de O'Neal inkább egy másik bokszfilmben, A nagy számban (1979) vállalt szerepet.
- O'Neal visszalépése után Robert Redfordot keresték meg, de ő változtatni akart a forgatókönyvön, ami kitolta volna a forgatás kezdetét, így a producerek lemondtak róla. Végül Jon Voight lett a befutó.
- Több mint kétezer gyerekkel készítettek interjút T.J. Flynn kulcsfontosságú gyerekszerepére. A producerek végül azzal a feltétellel ajánlották fel neki Ricky Schroedernek a szerepet, hogy a szülei aláírnak a nevében egy exkluzív, hétéves szerződést. Schroeder édesanyja ezt visszautasította, mondván, hogy ezt nem teheti meg egy kisfiúval. A producerek végül meghátráltak.
- Jon Voight nem használt kaszkadőrdublőrt, és minden bokszjelenetét maga csinálta. Korábban a The All-American Boy (1973) című filmben játszott bokszolót, de fel is készült a szerepre. Az a Jimmy Gambina volt az edzője, aki a Rocky bokszjeleneteit koreografálta. Gambina egyszer úgy jellemezte a film nagy bunyóját, hogy "a legjobb bokszjelenet, amit valaha láttam, még a Rockynál is jobb".
- Voight a film csúcspontját jelentő bokszmeccsen egy igazi bokszolóval Randall "Tex" Cobb-bal bunyózik, aki hét profi mérkőzést nyert kiütéssel.
- A film végi nagy bokszmeccs kezdetét, a bokszolók belépőjét, a ringbeli bemutatkozásukat és az első háromperces menetet egyben, vágás nélkül rögzítették.
- Az eredeti A bajnok két Oscar-díjat nyert, Wallace Beery holtversenyben a legjobb színész, Frances Marion pedig a legjobb eredeti forgatókönyv díját kapta. Zeffirelli remake-je egy Oscar-jelölésig jutott a legjobb filmzene kategóriában Dave Grusin révén.
- Voightot Golden Globe-díjra jelölték a legjobb színészi alakítás kategóriában, de alulmaradt Dustin Hoffmannal szemben, akit a Kramer kontra Kramerért díjaztak.
- Ricky Schroder viszont mindössze kilencévesen elnyerte a Golden Globe-díjat a "Legjobb új férfi filmsztár" kategóriában. Schroder ezután igazi gyereksztár lett, olyan filmekben szerepelt, mint A völgylakó (1980), A kis lord (1980) vagy az Utolsó repülés Noé bárkáján (1980).
- Az 1980-as évek Hollywoodjában sorra készültek a válásról szóló filmek. Az Oscar-díjas Kramer kontra Krameren (1979) kívül ide tartozik a Válás előtt (1982), A bajnok (1979), a Szerző! Szerző! (1982), az Asztal öt személyre (1983), a Féltékenység (1986), a Kibékíthetetlen ellentétek (1984), az Ellenségek - Szerelmi történet (1989), a Két szülő közt (1988), A rózsák háborúja (1989) és Az utolsó házaspár (1980) is.
- A bokszfilmek is ekkor élték virágkorukat, hála az Oscar-díjas Rocky (1976) sikerének. Ide sorolhatóak a Rocky folytatásai, a Balegyenes (1983), a Dühöngő bika (1980), a Matilda (1978), A nagy szám (1979), A díjbunyós (1979), A legnagyobb ököl (1977), a Teszt és lélek (1981), az Édenkert a sikátorban (1978), a ...minden márvány (1981), Az egyetlen (1978), a Mindenáron vesztes (1978) és a Bármi áron (1980).
- A bajnok nagy (tudományos) karriert futott be: legkönnyfakasztóbb részletét, a fináléját több mint 300 különböző vizsgálatban használták fel és eddig mintegy 4 ezer tanulmányban idézték. Egy kutatás szerint a Bambi mellett ez minden idők legszomorúbb filmje.
Franco Zeffirelli melodrámáját több mint 300 különböző vizsgálatban használták már fel. De miért hatnak ránk ilyen intenzíven ezek a sírós filmek?
Bővebben a kutatásról- Richard Chin a "The Smithsonian" weboldalon megjelent 2011-es cikke szerint A bajnokot kísérletekben használták, hogy kiderítsék, a depressziós emberek nagyobb valószínűséggel sírnak-e, mint a nem depressziósok (nem). Segített meghatározni, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel költenek-e pénzt, ha szomorúak (igen), és hogy az idősebb emberek érzékenyebbek-e a bánatra, mint a fiatalabbak (az idősebbek valóban több szomorúságról számoltak be, amikor a jelenetet nézték). Holland tudósok arra használták az utolsó jelenetet, hogy a szomorúságnak az evési zavarokban szenvedő emberekre gyakorolt hatását vizsgálják – az eredmény szerint a szomorúság nem növelte az étvágyat.