A Halálos meló című jellegzetes B-filmben Van Damme ellopott veséje nyomában járja be Manila sötét alvilágát a gaz szervkereskedők nyomában, és nem jó ötlet az útjába állni.
A Dél-Kelet Ázsiában járókat gyakran ijesztgetik olyan történetekkel, hogy a turisták italába óvatlan pillanatban valakik valamit tesznek, és szerencsétlen áldozat másnap egy vagy több fontos szervvel kevesebbel ébred fel. Ami rendkívül kellemetlen dolog, már ha igazak ezek a történetek, de mi van, ha az áldozatnak más tervei voltak azzal a szervvel, ezért aztán mindent megtesz, hogy visszaszerezze azt? Erről szól a Halálos meló (2015), még akkor is, ha nincs benne meló.
A volt elitkatona Deacon (Jean-Claude Van Damme) Manilába utazik, hogy felajánlja az egyik veséjét súlyos beteg unokahúgának. A műtét előtt egy nappal, egy feltűnően csinos lánnyal való találkozás és a vele töltött görbe este után arra ébred, hogy a veséjét eltávolították, és valószínűleg szervkereskedők birtokába került. 24 órája van, hogy visszaszerezze, és megmentse a kislány életét. A hajszában egyetlen segítsége az öccse, George (John Ralston), akivel már hosszú évek óta megromlott a viszonya. A közös cél újra összehozza őket, ám ahhoz, hogy újra szerető fivérekké váljanak, és az éjszaka során különös szövetségesekre és új ellenségekre tesznek szert, de mivel hősünknek nincs veszítenivalója, mindenen is átgázol, hogy még időben visszaszerezze az átkozott vesét.
Bár tény, hogy a furcsa karácsony-fetissel megáldott rendező, Ernie Barbarash (Christmas Inheritance, Karácsony a vadonban, Római karácsony, Oly közel a karácsony, Csereélet karácsonyra) kölcsönöz némileg a Felpörögve (2006) című Jason Statham filmből, ugyanakkor itt kicsit másról van szó. Van Damme ugyanis egy klasszikus hongkongi akciófilmet csinált, még akkor is, ha a szereplők zöme európai vagy kanadai. A Halálos meló akciókoreográfusa ugyanis az a John Salvitti volt, aki hosszú évek óta a legendás Donnie Yen munkatársa, azon kevés nyugatiak egyike, akit befogadott a meglehetősen összetartó távol-keleti harcművész közösség. És látszik is a munkája, mert, ha a történettel nem is lehet dicsekedni, az akció teljesen rendben van.
Ráadásul a harcjelenetek egy részét kifejezetten JCVD-re szabták, az ő jellegzetes magas rúgásaira és hatalmas spárgáira – az pedig remek dramaturgiai elem, hogy veséjét vesztett hősünk, akinek hátán hatalmas heg éktelenkedik, nem csak az idővel versenyez, de saját állóképessége és egyre fogyó ereje is határt szab mozdulatainak. A filmet a főgonosz Drake-et alakító, iráni származású harcművész, Darren Shahlavi emlékének ajánlották, aki a bemutató előtt hunyt el szívelégtelenségben.
