Egy dologról sosem esik szó a 40 éve bemutatott a Forró szél sikere kapcsán

A folyton a helyét kereső építőmunkásból lett fodrász, aki taxis lesz, majd vendégmunkás az NSZK-ban, mielőtt hazatérne, hihetetlenül népszerű lett idehaza is, és azt is sejtjük, miért!

Borivoje Surdilovic a legjobb esetben is egy mamlasz, lusta, lassú felfogású, az indokoltnál jóval önérzetesebb, vagyis igazi szürke kelet-európai pasas, akit mégis rendre csőbe húznak nála dörzsöltebbek. Az ilyenekkel nálunk is tele van a troli, de akkor miért lett olyan eszméletlenül népszerű a róla szóló sorozat, a Forró szél (1980), és miért gondolnak rá annyian tömény, el nem múló nosztalgiával? A választ a jugoszláv életérzésben kell keresnünk.

Forrás: MTVA

 

A második világháború után újraalakult Jugoszlávia szintén kommunista ország lett, de elszakadt a Moszkva által közvetlen irányítása alatt működő „béketábortól”, és a saját útját járta. Bár ott is megvolt a politikai tisztogatásokkal és személyi kultusszal tarkított kemény időszak, az ország nyitottabb lett a Nyugat felé, ennél fogva elkezdtek jobban is élni. Nem véletlen lett a 70-es évektől a magyar családok kedvenc nyári úti célja a jugoszláv tengerpart, sokan jártak át a határon bevásárolni ott már elérhető nyugati termékekből, és bizony a legtöbb magyar irigykedve nézegetett át a határ túloldalára, miközben a jugoszláv társadalom is lassan átalakult. Ekkoriban kezdte felszívni az olcsó török és jugó munkaerőt a nyugat-német gazdaság, az onnan hazatérők pedig saját vállalkozásokba kezdtek, nőttek a társadalmi különbségek. Amire a jugoszláv filmgyártás is reagált: lassan véget ért a dicsőséges partizán múlt kiaknázása, és valós társadalmi helyzeteket kezdtek el bemutatni, olyasmiket, amikbe Borivoje Surdilovic, vagyis Surda is rendre pottyan.

Forrás: MTVA

 

Surda szerepét, akit állítólag egy Diza nevű, dalos kedvű Vlasotincei fodrászról mintázott Siniša Pavić író, egy az egyben Ljubiša Samardžićra szabták. A majdnem 2 méteres – 198 centi magas - színész a macedóniai Skopjében született, hamar felfedezték és olyan partizáneposzokban tanulta ki a szakmát, mint Az álom című háborús film, Az ötödik támadás , a harcok utáni leszámolásokat meglepő őszinteséggel bemutató Reggel, az Amerre a vaddisznók járnak vagy éppen a már nemzetközi koprodukcióban készült A neretvai csata.

Csakhogy Samardžić nem volt az a hősalkat,

és pontosan ezt látta meg benne Aleksandar Djordjevic rendező, amikor ráosztotta az először Belgrádban, majd az NSZK-ban szerencsét próbáló, a helyét azonban sehol sem találó, alacsony vérnyomású borbély szerepét. Ami aztán élete végéig összefonódott a nevével.

Forrás: MTVA

 

A tíz epizódból álló Forró szél cselekményét persze nehéz lenne összefoglalni, hiszen pont erről a helykeresésről, folyton kudarcba fulladó kalandokról szól – a taxizással is próbálkozó Surda, akit érthetetlen módon mindig szerettek a nők, végül megnősül, majd visszatér a fodrászüzletbe, amit korábban is mindig üresen hagyott.

Közben rengeteg klasszikus vígjátéki karaktert ismerünk meg,

mint Surda simlis földijét, a mindig potyázó Bobot (Bora Todorović), hősünk szüleit és rokonait – a show-t sokszor a könnyen dühbe guruló nyugdíjas kőműves Firga nagybácsi (Miodrag 'Čkalja' Petrović) vitte el. A sorozat elképesztő siker lett odahaza, egy mozifilmet is összevágtak belőle, de hozzánk csak 4 év késéssel jutott el. Az illetékes elvtársak nyilván sokat vakarták a fejüket, hogy a mindenhol maszekoló, nyugati gastarbaier alakja mennyire lehet társadalmilag bomlasztó idehaza, de 1984-re már nálunk is hasonló folyamatok kezdtek beindulni, már nem volt értelme tovább várni vele. Talán ezért is rezonált olyan váratlanul erősen Surda alakja idehaza, bár furcsa módon az évforduló kapcsán megjelent "megemlékezések" erre nem szoktak emlékezni.

Forrás: MTVA

 

A népszerűség egyik oka, hogy a sorozat egy kicsit burleszkként működött – mint amikor a túl szűk zakót hámozza le hősünkről a nagymamamája és Firga bácsi -, a másik ok magában a figurában rejlett.

Surda előre akar jutni, gazdag és sikeres szeretne lenni, csakhogy nincsenek meg hozzá sem az eszközei, sem az igazi elszántsága: az új világ egyszerre vonzza és taszítja, és ezzel nyilvánvalóan sok magyar néző is így volt.

Mert már lehetett érezni a közelgő változást, ha azt nem is lehetett tudni, hogy mit hoz a jövő. Azt meg pláne nem lehetett tudni, milyen tragikus körülmények között hullik darabjaira az oly sokáig irigyelt szabadabb Jugoszlávia…

A sorozat minden magyar szinkronos epizódja fent van a Youtube-on