Az 1980-as év egyik legnézettebb filmje az Éretlenek volt, legalábbis nálunk, mert a zseniális francia vígjáték itt lett igazán népszerű, ahol több mint egymillióan látták. Összeszedtük a legjobb jeleneteit!
Vannak olyan külföldi filmek – és persze sorozatok -, amik valamilyen furcsa okból nálunk, és csakis nálunk lesznek igazán népszerűek. Ilyen az angol (nálunk) kultuszsorozat, a Csengetett, Mylord? (1988 ), a remek szinkronnal készült Ford Fairlane kalandjai (1990), a Torrente, a törvény két balkeze (1998) – és persze cikkünk tárgya, az Éretlenek (1980).
A francia vígjátékok nálunk amúgy is hasítottak, a vígjátékspecialista Claude Zidi - Ahová lépek, ott fű nem terem (1974) , Szárnyát vagy combját? (1976), Zsaroló zsaruk (1984) – munkáját annak idején több mint egymillióan nézték meg Magyarországon, ami őrületesen nagy szám. A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden évben újra és újra megbukó lusta, de nagyon vicces diákjainak kalandjai még ma is megunhatatlanok, poénjaikat azóta is rengetegszer sütjük el – és sokan veszik őket kölcsön.
Az Éretlenek legemlékezetesebb találmánya az Amerikából hozatott „tanítógép”, egy nagy doboz, amiben egy számítógép tesz fel kérdéseket a székbe szíjazott tanulónak, és a rossz válaszért pofonok járnak – a jó válaszért egy nyalókát nyalhat a delikvens. Azt nem tudni, hogy cserélik-e a nyalókát minden új diáknál. Az amúgy nagyon hatékony módszert átvették a Nyerő Páros második évadában is.
A film 43 évvel ezelőtt megelőlegezte nekünk a digitális oktatást, a google translate-et, a szövegfelismerést és azt az általános gondolatot, hogy minek tanuljunk, ha bármit megtalálunk az interneten – akkor meg miért üljük kockásra a seggünket..
A sztori végén a diákoknak tényleg muszáj leérettségizniük, különben börtönbe mennek egy félresikerült csíny miatt: egy ártatlan, „pukkanó” bombával akartak némi szünethez jutni, de azt véletlen elcserélték arab terroristák igazi bombájára. Persze itt is csalnak, mint a gép, amiben a szülők is bűnrészesek, és elképesztő trükköket vetnek be. Ilyen a műujjba, cipőtalpba, nyúlós szövetbe, hajpántba és más „okos” helyekre rejtett puska, az éppen átmenetileg irányíthatatlanná váló „gépkéz” és szülés közbeni elszavalt Kipling idézet.
Vannak más módszerek is: az afrikai diplomata dobszólóval súg a fiának, Togónak a szóbeli feleltetésen a „Nevetés és az emberi kapcsolatok” témakörben, és így vitatják meg Nietzsche nézeteit és Platon metafizikáját.
A legtrükkösebb – és egyben legvalószínűtlenebb - puskázási módszer az uzsonnás táskába rejtett vetítőgép.
A Chevy Chase és Dan Aykroyd főszereplésével készült hidegháborús kémkomédia, a Kémek, mint mi (1985 ) rendezője, John Landis is nyilván látta az Éretleneket, ami ezen a jeleneten érhető tetten:
Készült a filmhez egy folytatás is, a csalódást keltő Éretlenek a tengerparton (1981), amiben a fontosabb szereplők közül egyedül a csajozógép Bébelt játszó Daniel Auteuil tért vissza – aki már az első résznél is kissé túlkoros volt. 30 évesen volt érettségiző, ami még akkor is sok, ha tudjuk, már háromszor is megbukott előzőleg.
