Következzenek a legendás 90-es évekbeli tévés kívánságműsor videóklipjei, melyek megannyi háztartás telefonszámláját hizlalták ötszámjegyűre!
Gara László: Üstökös
Ami azt illeti, nem az 1980-as volt az egyetlen merénylet, melyet elkövettek John Lennon ellen – míg Mark David Chapman egy pisztolyt használt e célra, addig Gara László a nosztalgia halálos fegyverét. Hogy a gyógyszerész-táncdalénekes a néhai Beatle-ön kívül kit célzott meg produkciójával, arról halvány elképzelésünk sincs, mindenesetre a dal Music Box-os túljátszottságából ítélve egyesek komplett balatoni villák árát verhették el telefonszámlára.
Dupla Kávé: Ha nem tudom, nem fáj
A Dupla Kávé volt az a formáció, mely megválaszolta a soha, senki által nem firtatott kérdést: mi lett volna, ha Thomas Anders és Dieter Bohlen az NSZK tinicsajok helyett a magyar gazdaasszonyképzős elsőévesek szívének esik neki rotációs kapával? Mindenesetre az eurodiszkó és a nagybőgőbe beugrós népi rütyütyü fúziója minden kíméletlensége ellenére megtalálta a maga célközönségét. Legalábbis erre utalt, hogy a szóban forgó dalt gyakrabban kérték, mint az Isten véled, édes Piroskámat a Kívánságkosárban.
Baby Lady: Ne fogadj el idegentől édességet
A 90-es évek legvégére a világ aszfaltbetonnal valamivel frekventáltabb tájegységein a fiú/lánybanda-hullám már kifulladóban volt. Kozsoországban azonban ötpercenként tűntek fel az újabb és újabb ugribugri playbackhadosztályok, akik a süllyesztőt elkerülendő, kénytelenek voltak időről időre rálicitálni egymás debilfaktorára. A korabeli popparalimpia egyik aranyérmese kétségkívül a Baby Lady volt, akik cukrosbácsi-ellenes himnuszukkal megháromszorozták a háztartási baleseteket. Ugyanakkor egyslágeres mivoltuk ellenére is hűséges telefonos szavazótáborra leltek a trashrajongókban.
Mercyful Fate: The Uninvited Guest
Mint azt az előző példák is hűen demonstrálják, a Music Box szerkesztői előszeretettel áldoztak a sokkolás oltárán, mindeközben arra is odafigyeltek, hogy ne csupán egyetlen nézői réteggel értékeltessék át addigi életüket. A Mercyful Fate zenekarral jó eséllyel azon nyugdíjas nézősereget vették célba, akik a Jó ebédhez szól a nóta után gyanútlanul váltogatták a csatornákat egy brazil szappanopera után kutatva. A csapat szavazói pedig egy jól behatárolható rétegből, az A K@rva Anyjukat, Hogy Nincs a Tévében Metál Villanegyedből kerültek ki.
Nika: Papa, ne félts!
A rendszerváltás utáni Magyarországnak nem volt szüksége Mickey Mouse Clubra az ún. tinisztárok felfedezéséhez, untig elég volt, ha valamelyik kiadó fejese „sztár leszel” felkiáltással rámutatott másodunokatestvére sógorának nyuszimotoron száguldozó gyerekére. A rivaldafényből aztán egyenes út vezetett a gyerekpszichológushoz, vagy egy jó másfél évtizedes művészi szünidőhöz. Ez utóbbiak táborát gyarapította (Veres Mó)Nika is aki anno egy generáció nevében csicskította be a gyermekeiket heroinos bélyegektől és marihuánás injekcióstűktől féltő szülőket.
Pit Bull: Kiszáradt folyó
A 90-esek elején-közepén a cowboycsizmás, malaclopó-dzsekis fuck’n’roll virágkorát élte hazánkban, a „Sex Action vagy Sing-Sing” pedig a leggyakoribb vitatémák közé tartozott a fapiari tanulók körében. Azonban az égvilágon senkiről nem hallottunk, aki magát Pitt Bull-szimpatizánsnak vallotta volna. Ez persze logikusan következik abból, hogy a zenekar nevével is a Music Box felhozatalában találkoztunk először (és utoljára). Ehhez képest a Kiszáradt folyó kb. egyórás rotációban ment le a műsorban, ami arra utal, hogy a csapat menedzselése egyetlen, telekommunikációs síkon zajlott.
