Harsányi Levente eltitkolt albuma

Május elején, a TV2-n futó Zsákbamacska VIP-t nézve tudatosult bennem, hogy Harsányi Levente nemcsak az Aszfaltbetyár, a Luxor Show, a Dalnokok Ligája, a Csináljuk a fesztivált! és a Magyarország, szeretlek! házigazdája, valamint számos rádióműsor vezetője, de

énekesi karrierrel is kacérkodott az ezredfordulón: 2000-ben debütált első és egyben utolsó albuma, a Nem kelek fel!

A dalok komolyságát persze mi sem bizonyítja jobban, hogy ez inkább az első Rapülők-kazettát idéző, kínrímekben szövegelés volt, mintsem komoly előadóművészet. Harsányi minden esetre a Zsákbamacska VIP-ben vidáman előadott pár sort a régi szerzeményeiből, sőt, azt is elárulta, mekkora sikere volt az albumnak annak idején:

A megjelenés pillanatában alumíniumlemez lett, 6 darabot adtak el belőle. Ebből négy jogos tulajdonosát ismerem ugye, szüleim és a nagyszüleim, a másik kettőt nem.

Érdekesség, hogy maga a Nem kelek fel című dal eleve háromszor szerepelt Harsányi lemezén: album, remix és apacella(!) verzióban. De felkerült a 2000-ben kiadott McDonald's Kedvenceink 2000 című CD-re és a 2001-es Barátok Közt válogatásalbumra(!) is, olyan akkori ismert slágerekkel együtt, mint a TNT-től a Bolond, aki sír vagy a Soho Partytól Az éjjel soha nem érhet véget.  

Dévényi Tibor „kultikus” lemezlovas dala

Ma már talán nehéz elképzelni, de ettől még tény: Dévényi Tibor (avagy: Tibi bácsi) hatalmas népszerűségnek örvendett a fiatalok körében a '70-es, a '80-as és a '90-es években, köszönhetően az olyan rádió- és tévéműsorainak, mint a Tízen Túliak Társasága, A popzene műhelyei, a Torpedó, az Elektor Kalandor és a Három kívánság. Az utóbbit különösen szerették a nézők: Dévényi visszaemlékezése szerint

az első adás után 500 levelet írtak neki, a második rész után 1000 levél jött, a harmadik epizód után pedig már tízezrével özönlöttek a gyerekek kívánságai a Magyar Televízió székházába!

3+3 fergeteges sztori a Három kívánságról és a mindent elintéző Tibi bácsiról

Dévényi Tibor népszerű tévés showjának Tibi elintézi lett volna az eredeti címe, de ezt megfúrta a Magyar Televízió. A nézők imádták, a kritikusok viszont gyűlölték, és rendre felhánytorgatták, hogy miért kell olyan hírhedt éjszakai mulatókban nappal gyerekműsort forgatni, mint a Maxim Varieté és a Moulin Rouge.

Tovább

A '80-as és a '90-es években egyébként már a Magyar Televízió szerkesztői is rájöttek, hogy egy-egy népszerű műsor sikerét a tévén túli világban is aprópénzre válthatják – így lett például képregény a Mézga családból, bakelitlemez Süsü kalandjaiból, és így készült képeskönyv a Tévémaciról. A Három kívánság fülbemászó főcímdala sem kerülhette el, hogy 1985-ben a Pepita kiadó kislemezként is kiadja.

A bakelitalbumon mindössze két dal található: az A oldalon Eszményi Viktória és Heilig Gábor énekli el a Három Kívánság-intrót, a B oldalra pedig felkerült a mára már kultikus magasságokba emelkedett A lemezlovas dala, amit Tibi bácsi a mai napig is mindig szívesen elénekel a retró bulijain:

Antal Imre raplemeze

Antal Imre egyértelműen a hazai tévézés egyik legnépszerűbb alakja, a nagy nevettetőnk, a nézők örök kedvence. Igen sokoldalú előadóművész volt, aki nemcsak Nyomasek Bobó suta rímeit tudta fanyar humorral előadni a Szeszélyes évszakokban, de kitűnően zongorázott, és minden mozgóképes műfajban megállta a helyét, legyen szó a Ki mit tud?-döntő levezényléséről, élő szilveszteri tévéadásról, vagy épp a Bors című puskaropogástól hangos kalandfilm-sorozatról.

Épp ezért máig érthetetlen, hogy 1998-ban miért nem szólt rá senki az ország drága Imruskájára, hogy ne égesse már le magát az MC Papa és a Handa Banda című zenei albummal,

ami nemhogy raplemeznek, de hiphopparódiának is igen hitvány volt. Egész egyszerűen nincs az a tomboló retróláz, ami utólag szebb fénytörésben láttatná ezeket a maguk korában is ultra cikinek számító dalocskákat (nem véletlen, hogy MC Papának bérelt helye volt ebben a PORT-összeállításban is).

5 hazai rapprodukció, melyet máig sem tudtunk feldolgozni

Márpedig takarítani, főzni, rappelni mindenki tud! Ugyan, milyen kihívást tartogat, hogy az ember dobalapra ritmizálja fel a vízállásjelentést? Bizonyos körökben ma is ez az általános vélekedés a hiphoppal kapcsolatban. A következőkben öt hazai példán át demonstráljuk, hogy az iménti téveszme miféle muzikális műhibákat eredményezett anno a mainstream popéletben.

Tovább

Bajor Imre albumai

Bajor Imre a Szomszédok Oli uraként nagyon hamar országos népszerűségre tett szert, ezért 1991-től elkezdett mindenfelé haknizni a Csóközön címen futó önálló kabaréestjével, amelynek a dalai aztán műsoros kazettán is megjelentek a Proton kiadónál.

Csakhogy erről elfelejtett egyeztetni a teleregény atyjával, Horváth Ádám rendező-forgatókönyvíróval,

aki úgy gondolta, hogy a Csók, pá, csóközön! köszönés „Oli úr védjegye”, és Bajornak nem lett volna szabad önálló brandépítésre felhasználni, így állítólag emiatt rúgta ki a sorozatból a színészt (később szerencsére még a haláluk előtt kibékültek).

Bajor a '90-es évektől már rendszeresen szerepelt a Rádiókabaréban is. Akkori ismert karaktere, Ede bácsi és a figura a gyakran visszatérő poénja, az „én, a Gyula, meg a Tóth Ottó”-rigmus 1997-ben saját műsoros kazettát kapott a Kadencia kiadónál. A zenés betétekben itt már olyan ismert, aranytorkú énekesnők kísérték vokalistaként a dalra fakadó Bajort, mint Koós Réka és Tunyogi Bernadett (miközben a prózai részekben Ede bácsi mellett Ihos József már akkoriban is fárasztó alteregója, Kató néni „viccelődött”).

Bajor az 1999-ben elstartoló, éveken át óriási népszerűségnek örvendő Heti Hetes idején sem tétlenkedett: 2000-ben Önök kérték, 2008-ban Rock and roll a fotelból címmel adott ki önálló zenei albumokat, amelyeken a rajongói legnagyobb örömére régi slágereket, édes-bús dzsessz melódiákat és lakodalmas rockot is énekelt.

Friderikusz többször is dalra fakadt a Friderikusz Show-ban!

Szögezzük le gyorsan, hogy hatalmas tisztelője vagyok Friderikusz Sándor több évtizeden átívelő, színvonalas munkásságának, olyannyira, hogy számos cikket szenteltem már korábban itt, a PORT.hu-n nemcsak a régi tévéműsorainak, de a 2021-ben elindult podcastjének is!

A 10 legjobb videó a Friderikusz Podcastből

2 milliós nézettséget hozó Frei-interjú, a fél országot megríkató Reptéri történetek, a 90 éves Vitray utolsó riportja és a nagy találkozás a felnőtt Szász Marcival, az egykori „csodagyerekkel” – a lekiflitolvajozott nézők végül a mennybe repítették Friderikuszt.

Tovább

Az azonban valószínűleg nem véletlen, hogy Friderikusz a saját YouTube-csatornáján az oda feltöltött számtalan régi Friderikusz Show-adás közé

nem tett ki egyetlen olyan Meglepő és Mulatságos-epizódot sem, amelynek a végén anno ő maga énekelte el fahangon a Finálé című dalt!

Ezt a Friderikusz-dalt ráadásul nemcsak a tévében lehetett akkoriban meghallgatni, hiszen a Meglepő és Mulatságos zenei anyaga 1998-ban CD-n is megjelent, kívül Friderikusz képmásával, belül pedig a Karnevál mellett Szatmári Orsolya címadó dalával és Gyenes Béla szaxofonos remixével.

A Boros-Bochkor páros albumai

Boros Lajos és Bochkor Gábor 1999-től egészen 2012-ig vezette a Sláger Rádión, majd később a Neo FM-en a Bumerángot, ami akkor a korszak leghallgatottabb reggeli műsora volt – bár igazából ez a páros már előtte is ugyanezt csinálta a Danubius Rádiónál, ahol 1996-tól együtt szerepeltek a  Cappuccinóban, és közel 30 évvel megelőzve a korukat, lényegében már akkor meghonosították idehaza a vicces beszélgetős podcastet mint műfajt. Boros és Bochkor az országos ismertségüknek köszönhetően idővel tévéműsorokat is kaptak a két legnagyobb kereskedelmi csatornán: együtt vezették többek között az RTL Klubon a Kész átverést, a TV2-n pedig a Boros-Bochkor Show-t.

Sikereik csúcsán, 2000-ben stúdióba vonultak, és állandó tettestársukkal, Voga „Processzor” Jánossal, valamint Heilig Gáborral összeraktak egy zenei albumot 2 Fura Fazon címmel.

Meglepő módon a végeredmény nem is lett annyira vállalhatatlanul tragikus, mint a fenti kollégáik esetében, elvégre Boros Lajosnak már a rendszerváltás előtt is komoly zenészmúltja volt. 1972-ben a Ki mit tud?-ot nyert polbeat kategóriában mint gitáros-énekes, 1977-től 1984-ig a KISZ Központi Művészegyüttes folkpódiumát vezette, 1985-től pedig egészen a rendszerváltásig ő volt a Hungaroton lemezkiadó popzenei főszerkesztője.