Az eredeti címben nem is szerepeltek a magyarok, Erzsébet beceneve pedig valójában Sisi volt, nem Sissi.
1. Számos országban ez a karácsonyi slágerfilm
Ernst Marischka osztrák-német koprodukcióban készült, 1955-ös kosztümös filmje Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint a felesége, a Sissinek becézett, a magyarokkal kifejezetten rokonszenvező Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia megismerkedésének történetét meséli el egy romantikus történetbe ágyazva, Karlheinz Böhm és Romy Schneider főzereplésével. A Sissi évtizedekkel az 1955-ös eredeti bemutatója után is népszerű alkotás,
karácsonyi tévéfilmként nemcsak a német nyelvű országok vetítik le rendszeresen, de Olaszországban és nálunk, Magyarországon is mindig műsorra tűzik.
2. Már az 50-es években is kirobbanó népszerűségnek örvendett
A Sissi és a folytatásai esetében nincsenek pontos látogatottsági adatok (mivel akkoriban hivatalosan nem vezettek ilyeneket), de becslések szerint 20-25 millió mozijegyet adtak el rá összesen. A bemutatója óta világszerte ismertté tette mind Erzsébet osztrák császárnőt, mind Romy Schneider színésznőt, így nem csoda, hogy a Sissi volt a legsikeresebb Erzsébetről szóló életrajzi film egészen A császárné című 2022-es Netflix-sorozatig, amelyet a megjelenését követő két hét alatt több mint 20 millióan néztek meg világszerte.
3. Több pontatlanság is van a címében
A történelmi feljegyzések szerint Erzsébet a becenevét „Sisi”-nek írta, egyetlen „s” betűvel. A Sissi-trilógia népszerűsége miatt azonban később a róla szóló filmek és sorozatok már következetesen és tévesen Sissiként jegyezték. Az első film, amely a helyes írásmódot használta a címben, az a 2023-as Sisi & Ich (Sisi és én) volt.
A film eredeti címe ráadásul egyszerűen csak annyi volt, hogy Sissi. A magyarok királynéját már a magyar szinkron készítői költötték hozzá.
4. Romy Schneidert teljesen beskatulyázták a film miatt
A színésznő 1954-ben is játszott egy Ernst Marischka-filmben, a Viktória - Egy királylány gyermekkorában, a rendező pont emiatt kérte fel őt a Sissi címszerepére. A közönség azonban még hosszú évekig ez utóbbi szereppel azonosította, és ez a beskatulyázás idővel nagy teherré vált Romy Schneidernek. Csak sokadszori unszolásra vállalta el Erzsébet későbbi éveit feldolgozó második és harmadik részt, a Sissi - Az ifjú császárnét és a Sissi - Sorsdöntő éveket,
a negyedik epizódra pedig határozottan nemet mondott.
5. A színésznő később sokat szidta a Sissi-filmeket
Romy Schneider a későbbi interjúiban mindig megvetéssel nyilatkozott Sissiről, sőt, egy idő után már nem is volt hajlandó beszélni róla, mert megunta, hogy „úgy ragad hozzá, mint a zabpehely”. Amikor Franciaországba költözött, direkt elkezdett eltávolodni a karaktertől azzal, hogy meztelenül szerepelt számos művészfilmben.
6. Sántít egy kicsit a fő romantikus szál
A filmben a fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg tiroli birtokán, ahol nem ér el hozzájuk a Habsburg Birodalom zaja, és úgy tűnik, soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, aki szeretné megházasítani a fiát, és választása Sissi nővérére esett. A feleségjelölt, az édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezd, hogy részt vegyen azon a bálon, amelyet Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A fiatalok egymásba szeretnek, és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet...
A valóságban azonban nincs semmiféle történelmi bizonyíték arra, hogy Ferenc József feleségül akarta venni Sissi nővérét.
7. Más történelmi pontatlanságok is vannak a filmben
A filmben Ferenc József és Sissi a bécsi Szent Mihály-templomban házasodik össze. A valóságban ezzel szemben az Ágoston-rendi templomban volt a menyegzőjük. Esküvői táncuk alatt Johann Strauss Császár-keringője a háttérzene.
Ez azonban történelmileg pontatlan, mivel Ferenc Józsefék esküvője 1854-ben volt, a Császár-keringőt viszont jóval később, 1889-ben komponálta Strauss.