Nagy sikere volt nemrég itt a PORT.hun a 8 izgalmas sztori a '80-as évek legendás tévéseiről című cikkünknek, ami lényegében afféle kedvcsináló volt Radnai Péter nemrégiben megjelent, A magyar televíziózás legendái - Interjúk az első influenszerekkel című könyvéhez. Radnai ugyanis évek óta keményen dolgozik azon, hogy ne a Playboy magazin vigyori főszerkesztőjként emlékezzünk rá, hanem mint komoly tévés producer és riporter.

Ezen törekvés égisze alatt készült el a Spektrum csatornánál a Kicsi ország, kicsi Kína és a Tabukról tabuk nélkül, tavaly pedig Az első influenszerek című portréfilm-sorozat, amelyben olyan egykori és még ma is aktív tévésekkel beszélgetett, mint Endrei Judit, Kertész Zsuzsa, Vitray Tamás, Rózsa György, Vágó István, Dévényi Tibor és Egri János, akik túlzás nélkül az ország kedvencei voltak a '80-as évektől kezdve egészen a 2000-es évekig. Az ő műsoraikban elhangzott dolgokról beszélt másnap mindenki a munkahelyen, az iskolában, a közértben és az orvosi váróban. Amit mondtak és ahogy kinéztek, mind komoly befolyással volt a nézőkre, vagyis:

ők voltak az első influenszerek abban a korban, amikor még nem is tudtuk, mi fán terem egy influenszer.

Radnai portrésorozata olyannyira sikeresnek bizonyult a Spektrum műsorán és a csatorna YouTube-aloldalán, hogy csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg könyvalakban is a Magyar Televízió élő legendáival készült beszélgetések leirata. És bár ahogy azt az előző cikkünkben is említettük, fájóan hiányoznak a névsorból  „a királyi tévé hőskorának” olyan emblematikus alakjai, mint Kudlik Júlia, Sugár Ágnes, Juszt László, Havas Henrik és Friderikusz Sándor, azért így akadt még 6 igazán remek sztori a kötetben, amit most kedvcsináló gyanánt megosztunk a PORT.hu-olvasókkal is. 

1. Juhász Előd

Manapság már divat szidni a Zenebutik című legendás tévéműsort, ahol Juhász Előd hallatlan átéléssel, ám nem mindig a helyes kiejtéssel mondta be a külföldi zenekarok nevét és a dalok címét. Az viszont vitán felül áll, hogy a Zeneakadémián kitüntetéssel diplomázó, a Magyar Rádióban a '60-as évektől kezdve zenei tematikájú műsorokat vezető szerkesztő-riporter az 1981-es Magyar Televízióhoz való átigazolásával egy új korszak kezdődött el. Juhász Előd ugyanis olyan szórakoztató formában fűzte egymásba a legkülönbözőbb zenei műfajokat, hogy a Zenebutikon keresztül azok is megismerkedhettek a komolyzenével vagy az aktuális popslágerekkel, akik amúgy nem különösebben voltak nyitottak ezekre. A Zenebutik ráadásul amiatt is népszerű műsor volt, mert a külföldi koncertközvetítéseken és a bejátszott videóklipeken keresztül már jóval a rendszerváltás előtt egy aprócska ablakot nyitott az irigyelt Nyugatra.

No de honnan jött a Zenebutik név? Juhász Előd így emlékezett vissza Radnai Péter könyvében az 1981-től 2002-ig futó műsorára, amelyben vígan megfért egymás mellett Mick Jagger és Mozart:

A Zenebutiknak akkor tényleg volt svungja, odafigyeltek rá. Én egyébként nem szeretem a kifejezést, hogy Zenebutik, (...) kevésbé szeretem, mint a Zeneközelbent. Az egy találó fogalom, máig élő műsor, ma is használjuk. De nem lehetett a címet átvinni a rádióból a televízióba. Valami mást kellett kitalálni. És akkor jött a Zenebutik. Ez szerencsére egybeesett a »butikosodással«, mert az volt az az időszak – 70-es évek vége, 80-as évek eleje –, amikor a butikok sorra nőttek ki a földből. Tehát kölcsönösen hatottunk, erősítettük egymást.

2. Kovács P. József

Az Magyar Televízió egyik legismertebb, jellegzetes hangú bemondó-hírolvasójának általános iskolás korában (ahogy azt korábban ebben a cikkünkben is megírtuk) Szabó Magda volt az irodalomtanára, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy gyerekként szavalóversenyeken induljon, felnőttként pedig  felolvasóesteken lépjen fel rendszeresen a tévés munkái mellett. Kovács P. József ráadásul eredetileg színészi pályára készült, ám „osztályidegenség” miatt egy év után eltanácsolták a Színművészeti Főiskoláról. Beszédtechnika-tanára, Fischer Sándor javaslatára viszont jelentkezett bemondónak a Magyar Televízióhoz, ahol 1961-től alkalmi munkatársként dolgozott, 1964-ben pedig már az állomány szerződéses tagja lett.

Kovács P. Józsefet 40 éven keresztül láthattuk-hallhattuk az esti híradókban vagy épp két műsor között, de vezetett szilveszteri adást is. Radnai Péter tőle kérdezte meg, igaz-e a városi legenda, miszerint volt egy tévébemondó, aki felül mindig szmokingot, alul viszont mindig fürdőgatyát viselt. Ezt a sejtelmes választ kapta:

Nézd, a bemondófülke volt talán a legkisebb helység az épületben, ahová még befért egy kamera és a mikrofon. Egy asztalnál ültünk, onnan konferáltunk. Ha kellett, mesét mondtam, ha kellett, szilveszterkor pezsgővel köszöntöttem a nézőket. Az is előfordult, hogy egy síbaleset miatt be volt gipszelve a térdem, és akkor nem tudtam csak pizsamát húzni rá, viszont fönt szmokingban és csokornyakkendőben ültem, úgy emeltem a pezsgőspoharat, és köszöntöttem az új esztendőben a kedves nézőket. Nem beszélve arról, hogy a légkondit még nem ismertük, úgyhogy igyekeztünk minél lengébben öltözni, már ott, ahol a kamera nem látta. 

3. Feledy Péter

Avagy: Az Ember, Aki A Pizsamás Antall Józseffel Interjúzott. Feledy Pétert aligha kell bemutatni, mindenki ismeri őt, aki a '70-es, a '80-as és a '90-es években bekapcsolta a tévét, mert érdekelte a hazai közélet és a nagyvilág hírei. Bár jogászként végzett, 1971-ben megnyerte a Riporter kerestetik! című tévés tehetségkutatót, így 40 éven át dolgozott a Magyar Televíziónál szerkesztőként, riporterként és műsorvezetőként.

Bár Feledy legalább olyan markáns arca volt az Ablaknak, mint Déri János vagy Bálint gazda, számos más műsort is vezetett (Aktuális, Záróra stb.). De forgatott dokumentumfilmeket, a rendszerváltáskor, majd az azt követő időszakban pedig már ő volt a Magyar Televízió egyik legfoglalkoztatottabb munkatársa. Bár a taxisblokád idején kórházban lévő Antall Józseffel készített interjúja legendás, mi most a Radnai-könyvből inkább azt a történetet emelnénk ki, amikor Kádár Jánossal készített Feledy spontán interjút parlamenti tudósítóként – a vécé mellett, mivel csak ott tudott a tévések technikai stábja berendezkedni:

És akkor egyszer jön Kádár elvtárs az említett helyiségbe. Amikor végzett, odalépett hozzánk, és nézte, nézte a monitort, majd azt mondta: »Milyen éles ennek a képe!« Én pedig nem tudtam visszatartani a megjegyzést: »És nem is robban!« Az idősebbek talán még emlékeznek rá, hogy a nyolcvanas évek végén volt olyan magyar televíziókészülék, amelybe szovjet képcsövet tettek, és azok, fájdalom, időnként felrobbantak. És ez elég nagy botrányt okozott Magyarországon. (...) Láttam, hogy Kádárnak nem esik jól ez a mondat, (...) láttam, hogy jár az agya. Végül rám néz, és azt mondja: »Ugyan, azt maguk újságírók fújták föl. Nekem azt mondta egy szakértő, hogy azok a képernyők azért robbantak fel, mert túl sokáig nézték.« Becsületszavamra ezt a marhaságot dobta be Kádár. Utána megfordult, és elment.

4. Kondor Katalin

Bár 10 éven át volt A Hét műsorvezetője, Kondor Katalin inkább rádiósnak tartja magát, mintsem tévésnek. 1972-ben lett a Magyar Rádió belsős munkatársa, 2001-től 2005-ig rádióelnök volt, 1998 és 2002 között ő készített Szerda reggel címmel heti interjúkat Orbán Viktorral.

Radnai Péter többek között arra volt kíváncsi Kondor Katalinnal kapcsolatban, hogy mennyire volt könnyű váltani a tévés műfajok között, azaz (több kollégájához hasonlóan) átmenni a rádióból a tévébe?

Emlékszem jópofa jelenetekre. Rádiósként a magad ura vagy, ott van a válladon a magnó, elmész az interjúalanyhoz, és senki se szól rád, hogy kényelmesen beleültél egy fotelbe, mert jólesett könyökölni. De itt rögtön szóltak, hogy kikönyököltél a képből. Honnan könyököltem ki? Na, innen kezdve meg se mertem mozdulni. Lett is ebből egy paródia.

5. Gálvölgyi János

Elsőre talán Fehér Annához hasonlóan kakukktojásnak tűnhet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész szerepeltetése egy legendás tévésekről szóló összeállításban. Viszont maga Gálvölgyi János is úgy véli, hogy a mai napig kitartó ismertsége és népszerűsége nem a színpadi sikereinek köszönhető, hanem sokkal inkább a tévében is közvetített Ki mit tud?-ban előadott színészparódiáinak, valamint olyan műsoroknak, mint a Szeszélyes évszakok, a Gálvölgyi Show vagy a Heti hetes. Gálvölgyi tévés szereplésein túlzás nélkül a fél ország nevetett – legendás Kapcsoltam-paródiája annak idején hatalmas plusz népszerűséget hozott Rózsa Györgynek, magát a jelenetet pedig azóta talán többen ismerik, mint amennyien ténylegesen nézték a Kapcsoltamot.

A látszattal ellentétben Gálvögyi János és Rózsa György mindvégig jóban voltak, sőt, egy időben kollégákként dolgoztak együtt azokban az években, amikor a Gálvölgyi Show-kat a Rózsa Produkció készítette. Kettejük civódásairól Gálvölgyi nagyon szórakoztató anekdotákat mesél el a könyvben, itt most viszont következzen egy Benny Hill-lel kapcsolatos szomorú érdekesség (akinek Gálvölgyi volt a magyar hangja, és sokan azzal vádolták, tőle leste el a tévészkeccsekben való komédiázást):

Jöttek úgy levelek, hogy Gálvölgyi János, Magyar Televízió. Fogalmuk sem volt arról, hogy én esténként színész vagyok. Benny Hill-lel szemben én győztem, hiszen ő csak a tévéműsort csinálta egy életen át. Tehát ő nem lépett fel esténként, összehozott egy évben azt hiszem, négy vagy öt show-t. Ezt onnan tudom, mert sikerült vele kapcsolatba kerülnöm. (...) fölmerült a Magyar Televízióban, hogy lenne egy közös műsorunk. Hát én ettől teljesen extázisba estem. Fel is vette a televízió a kapcsolatot vele, hogy akkor majd szeptemberben találkozunk Londonban vagy itt. Leültünk megdumálni, hogy mi legyen meg hogy legyen, és akkor húsvétkor fogta magát, és azt mondta, dehogy megyek én Budapestre, és meghalt.