1. Az 1917 történetét a rendező, Sam Mendes apai nagyapja, Alfred Mendes író elbeszélései ihlették. Alfred 17 évesen küldönc volt a zászlóaljánál, ami rendkívül veszélyes beosztásnak számított – végül két év frontszolgálat után gázmérgezés miatt szerelték le. Alfred hátralévő életében folyton kényszeresen mosta a kezeit, mert nem tudta elfelejteni a rengeteg rátapadó sarat a lövészárokban.

2. Talán a személyes kötődés az oka, de ez volt az első alkalom, hogy Mendes maga írt forgatókönyvet a saját filmjéhez.

3. A film másik valós tényezője a német visszavonulás a Hindenburg-vonal megerősített állásaiba a tökéletesen kivitelezett ún. Alberich-hadművelet során. A németek ezzel a számos nehezen védhető kiszögellést tartalmazó frontvonalat rövidítették le, taktikailag előnyösebb helyzetbe kerülve – a 40 kilométerrel rövidebb arcvonal 13 hadosztály felszabadulását jelentette –, ám ez egyben beismerése is volt annak, hogy az egyre inkább felülkerekedő Antant hatalmakkal szemben tartósan védekezésre kell berendezkedniük.

4. Az 1917 egyik nagy „trükkje”, hogy a történéseket egyetlen, vágás nélküli képfolyamként mutatja be, mintha minden valós időben történne. A lenti videó megmutatja, hogy a vágás nélkülinek tűnő jelenetekben azért vannak vágások, csak nagyon ügyesen elrejtve – ez leginkább akkor válik égetően fontossá, amikor két vagy több, látszólag ugyanott játszódó eseménysort a valóságban különböző, egymástól akár kilométeres távolságban lévő helyszíneken vesz fel a stáb. Ezt a „vágás nélküli, de valójában rejtve megvágott snitt”-formulát olyan alkotók fejlesztették tökélyre Hitchcock és Mendes mellett, mint Alfonso Cuarón (Az ember gyermeke) és Alejandro González Inárritu (Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje).

5. Ez a módszer óriási kihívást jelentett a stábnak, a hosszú snittek és a trükkös átmenetek miatt ugyanis minden apró részletnek klappolnia kellett. Akadtak is bakik bőven, mint amikor Andrew Scott öngyújtója nem gyulladt meg.

A színésznek mindössze egy rövid jelenete van,

ő a kiábrándult, viharvert hadnagy, aki útba igazítja hőseinket, ám az öngyújtó, amivel rágyújtott volna a kezében tartott cigarettára, nem működött. Ami azért volt gond, mert ez a mozzanat egy sokkal hosszabb, több perces, többször elpróbált, begyakorolt szekvencia része volt.

6. Hogy minden simán működjön, a technikai stáb és a színészek kerek hat hónapon át próbálták el az összes jelenetet. Ehhez egyébként másfél kilométernyi angol és német lövészárkot építettek ki, és hogy ezzel ne okozzanak esetleges károkat, a forgatás helyszínéül szolgáló Salisbury-síkságon gyors régészeti feltárást végeztek. Arról nincs hírünk, hogy találtak-e valamit ennek során.

7. Négy különböző összetett kameraállvány állt a stáb rendelkezésére, ezeket az időjárástól függően használták, és egy külön meteorológust béreltek fel, hogy egészen pontos előrejelzéseik legyenek.

8. A stáb a valóságban is létező Écoust-Saint-Mein romvárosát is felépítette, ám a várost bevilágító rakéták nem rakéták, hanem dróton mozgatott lámpák. A különbség azért fontos, mert a világító rakéta egyrészt hamar kiég, másrészt egy lámpa könnyebben mozgatható annak érdekében, hogy a megfelelő árnyékokat érjék el vele.

9. Voltak olyan jelenetek, különösen a végén, amiben akár 500 színész és statiszta rohangált fel és alá.

10. Bár a filmet sok helyen az olyan nagy nevekkel reklámozták, mint Colin Firth, Benedict Cumberbatch, Mark Strong, Richard Madden és a már emlegetett Andrew Scott, ők valójában csak epizodisták, pár percre, vagy néha csak pár pillanatra tűnnek fel, parancsokat osztogató tisztekként a közelképek hiánya miatt nem is mindegyiküket lehet egyből megismerni.

11. Vigyázat, spoiler! Sokak szerint Mendes a történet során megvezeti a nézőt. Két katona, Blake őrvezető (Dean-Charles Chapman) és Schofield őrvezető (George MacKay) kapja a feladatot, hogy figyelmeztessenek egy, csapdába kerülő, támadásra készülő zászlóaljat, amelyben Blake testvére hadnagyként szolgál.

Így logikusnak tűnik, hogy kettőjük közül Blake a fontosabb karakter,

aki a végén majd találkozik a testvérével, de „átvernek minket”, a fiatal katonát leszúrja egy német pilóta, akit pont ő ment ki a lángoló gépéből.

1917 - Nem ez az új Ryan közlegény megmentése, de szeretjük

Sam Mendes monumentális háborús filmje az I. világháború poklába visz el minket, és bár itt is egy testvér megmentése a tét, valahogy mégsem ér fel Spielberg mesterművéhez. El is mondjuk, miért!

Tovább

12. A végső nagyjelenet során Schofield kétszer is beleütközik egy-egy brit katonába, ami nem volt megtervezve, de George Mackay csak futott tovább. Azt az utasítást kapta ugyanis a teljes forgatásra vonatkozóan, hogy bármi is történik, ne álljon le, amíg Sam Mendes azt nem mondja, hogy „És ennyi” – a cél az volt, hogy minél több spontán reakció legyen az alakításában.

13. Az 1917 a rendező, Sam Mendes és a legendás Oscar-díjas operatőr, Roger Deakins negyedik közös filmje volt a Bőrnyakúak, A szabadság útjai és a Skyfall után.

14. Az 1917 a díjátadók egyik nagy kedvence volt, a film 3 Oscarja – a legjobb operatőri munkát, vizuális effektusokat és hangkeverést díjazták, illetve hét további kategóriában kapott a mű jelölést – mellett a Critics’ Choice Awardson, a BAFTA-gálán és a Golden Globe-on is tarolni tudott. Deakins egyébként rekordnak számító, 14 jelölés után kapta végre meg a neki már régóta kijáró Oscart. A háborús film az IMDb-n 8,3 ponton áll, több mint 420 ezer szavazat alapján.

15. Bár a kritikusok szerették a filmet, a történészek sok hibát találtak benne: kiemelték például az alapkonfliktus ellentmondását. A brit hadvezetés valóban nem tudta mire válni a német visszavonulást, így túl későn és túl lassan reagáltak rá, de akkor hogy lehet, hogy a zászlóalj, amelyet hőseinknek figyelmeztetnie kell, már 9 mérfölddel a frontvonal mögött jár?

Annak sincs értelme, hogy a két küldönc egy egész napot kap arra, hogy a támadást letiltó parancsot kézbesítsék,

miközben az írott parancsot az akkori szokás szerint repülőről is ledobhatták volna, sőt, azon a sík terepen a repülő még le is szállhatott volna – a britek ekkora már kivívták a légifölényt a nyugati fronton.

16. Szokás kiemelni, hogy miért mutat a film afrikai, illetve indiai, egész pontosan szíkh katonákat, de ez nem feltétlen hiba. Ezek a katonák tényleg nem szolgáltak a reguláris brit alakulatokban, hanem külön egységekben harcoltak és általában más fronton vetették be őket, például a Közel-Keleten, hiszen jobban bírták az ottani éghajlatot. A nyugati-indiai térségből – Trinidad, Barbados, stb. – viszont érkeztek színes bőrű önkéntesek a brit egységekbe, sőt, Mendes már emlegetett nagyapja is Trinidadon született, a szíkh katonák pedig egy, „lemaradókat” szállító teherautón ülnek, így lehetséges, hogy éppen a saját alakulatukhoz térnek vissza.   

17. Érdekesség, hogy a stáblistán két német katona is nevet kapott: Bäumer és Müller közlegények, akik nyilvánvalóan Remarque Nyugaton a helyzet változatlanja iránti főhajtásként kapták nevüket a könyv és az abból készült filmek főszereplői után.