Bár a szovjetek Sztálingrádban nem küldtek minden második katonát fegyver nélkül öngyilkos rohamra, és a legendás König őrnagynak semmilyen nyilvántartásban nincs nyoma, azért jó kis háborús film ez!
1. A film bemutatóján, a Berlini Filmfesztiválon 2001-ben az Ellenség a kapuknál vegyes fogadtatásban részesült. A németek nem szerették, mert megint ő voltak a rosszak, az oroszok haragudtak, mert hadvezetésüket rossz fényben ábrázolta, a többieknek sok volt a szerelmi szál, ami mellesleg teljesen fiktív - és kevés az akció. És ebben mind van valami, de ez akkor is a valaha készült legjobb háborús filmek közé tartozik.
2. Az oroszok és a németek is megcsinálták a maguk Sztálingrád filmjét, az előbbiek többször is, nem is csoda, hiszen a történelem egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb ütközete volt.
3. Sztálingrádban nem voltak öngyilkos tömegrohamok, egyrészt, mert ekkorra az oroszok is megtanulták, hogy ennek semmi haszna, másrészt egyszerűen nem volt ehhez tér a rommá lőtt városban, ahogy nem történt meg az sem, hogy a rohamozóknak csak fele kapott puskát.
4. És ekkorra már nem voltak komisszárok sem, mert kiderült, csak hátráltatják a hivatásos tisztek munkáját,
a németek pedig azonnal lepuffantják őket, ha fogságba esnek
– Hitler erre külön parancsot adott ki. Pedig itt egy szovjet politikai tiszt szövi a történetet, bizonyos Danyilov (Joseph Fiennes), aki saját szemével látja, miként puffant le egymás után – és pont a megfelelő sorrendben – öt fritzet Vaszilij Zajcev egyszerű közkatona (Jude Law). Danyilov ezután nem csak azt éri el, hogy Zajcev mesterlövész lehessen, de hőst is csinál belőle, propagandafegyvert.
5. Tény, hogy az orosz propaganda minden fegyvertényt felnagyított, és Vaszilij Zajcev mesterlövészből hőst csináltak, de nem ő döntötte el az ütközetet, bár 1942 novembere és 1943 januárja között 242 igazoltan halálos találata volt, a tényleges szám még ennél is magasabb lehetett, lelkesítő tényezőként is elhanyagolható, mert róla a hátországban olvastak, a fronton harcolók az újságot másra használták.
6. Az ünnepelt orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcev valóban élt, csak nem volt olyan fess, mint a minden szlávos vonást nélkülöző Jude Law, és tényleg irtotta az ellent Sztálingrádnál, bár nem tudni, hogy a filmben is megénekelt párbaja a náci sztárlövésszel, König őrnaggyal – más verziókban egy Thorvald őrnagy szerepel - megtörtént-e, már csak azért sem, mert az illetőnek nincs nyoma a Wehrmacht állományában.
7. A filmforgatás Németországban zajlott. A Volgán való átkelést az Altdöberner See-nél, egy mesterséges tavon forgatták Pritzen közelében, Brandenburg déli részén. Egy Rüdersdorf nevű falunál található elhagyatott gyár „játszotta el” némi átalakítás után a sztálingrádi traktorgyárat, míg a sztálingrádi Vörös tér hatalmas szabadtéri díszlete a Potsdam melletti Krampnitzban épült, ami egy korábbi Wehrmacht lovarda volt, amely a hidegháború alatt szovjet laktanyaként szolgált. A díszletépítés 1999 októberében kezdődött, és csaknem öt hónapon át tartott.
8. Mivel öt éven át szolgált az orosz haditengerészetnél a Csendes-óceáni flottánál – igaz, csak írnokként -, mielőtt áthelyezték volna a hadseregbe,
Zajcev büszke volt haditengerészeti múltjára,
és Sztálingrádban töltött ideje alatt egyenruhája alatt horda kék-fehér csíkos tengerészpólóját – Jude Law-on nem látható ilyesmi.
9. A 242 igazolt áldozat ellenére csak kétszer látjuk azt, ahogy Zajcev németekkel végez, a legelején, amikor Danilovval találkozik – ekkor még nem mesterlövészként - és a végén, amikor megöli Königet. Látjuk közben is „dolgozni”, de akkor társa, Kulikov (Ron Perlman) húzza meg a ravaszt. Jean-Jacques Annaud rendező nem akarta, hogy gyilkosként lássuk főhősét.
10. A Vörös Hadsereg sztálingrádi veteránjai közül sokat annyira felbosszantottak a film pontatlanságai és a Vörös Hadsereg ábrázolása, hogy 2001. május 7-én, nem sokkal a film oroszországi bemutatója után nemtetszésüket fejezték ki a Dumában, és
a film betiltását követelték,
de a kérésüket nem teljesítették. Lehet, hogy ha mindez ma történne, kapásból betiltanák a filmet.
11. A filmben Bob Hoskins alakítja a város védelmének politikai biztosát, Nyikita Hruscsovot – ő lett aztán a Szovjetunió főtitkára 1953-ban Sztálin halála után. Véget vetve a kommunizmus legsötétebb korszakának, átmenetileg egy szabadabb rendszert hozva létre, de nevéhez fűződik az 1956-os magyar forradalom leverése, a berlini fal megépítése, az 1962-es kubai rakétaválság kiprovokálása is. Bátran mondhatjuk, hogy ellentmondásos személyiség volt.
