Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy az elmúlt évtizedben hazajártak az Oscar-gálára a magyar filmesek, hiszen Nemes Jeles László és Deák Kristóf is átvehette a szobrot, a Testről és lélekről pedig bekerült a legjobb öt közé. Az Oscar-történetében azonban korábban is voltak sikerszériáink, és ha nem is sikerült mindig megnyerni a díjat, a jelölés is komoly teljesítménynek számít. Íme, a legjobb idegennyelvű film kategóriájának magyar indulói.

A Pál utcai fiúk (1968) 

Molnár Ferenc ifjúsági regényéből öt adaptáció is készült (köztük egy hollywoodi és egy olasz verzió is), de egyedül Fábri Zoltán 1969-es filmje számít klasszikusnak, amelyben egy londoni színészképző iskola angol diákjai játszották a főszerepeket. Érdekesség: angolul zajlott a forgatás, a magyar színészeknek is angolul kellett megszólalniuk. Törőcsik Mari a Nemecseket alakító Anthony Kemp segítségével, fonetikusan tanulta meg a szövegét.

A Pál utcai fiúk a bemutató évében elnyerte a Magyar Játékfilmszemle közönségdíját, és ez volt az első magyar film, amelyet a legjobb idegennyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelöltek. A szobrot végül a szovjet Szergej Bondarcsuk által rendezett Háború és béke vitte el.

Elérhető: Filmio

Macskajáték (1974) 

Makk Károly Örkény-adaptációjának főszereplője egy nyugdíjas zenetanárnő, aki titokban szerelmes a hajdani operaénekes csillagba, Viktor úrba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére. A végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak.

Makk filmjét az 1974-es Cannes-i fesztiválon Arany Pálmára jelölték, és bejutott az Oscar-jelöltek közé is, a fő esélyes azonban Federico Fellini Amarcordja volt, amely végül el is hozta a szobrot.

Elérhető: Filmio

Magyarok (1978)

Tíz évvel az első jelölése után Fábri Zoltánnak ismét sikerült eljutnia az Oscar-díj kapujáig. A film története 1943-ban, a II. világháború alatt játszódik, és olyan színészek tűnnek fel benne, mint Koncz Gábor, Pap Éva, Bihari József és Gera Zoltán. Főszereplői Németországban szerencsét próbáló magyar vendégmunkások, akik a katonáskodó német parasztok helyett dolgoznak. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről. A birtokon fogolytábor üzemel, a földeken hullákba botlanak...

Az izgalmas téma ellenére az 51-ik Oscart Bertrand Blier vitte haza Elő a zsebkendőkkel című filmjéért.

Bizalom (1980)

1980-ban kezdődött Szabó István nagy sorozata, akinek zsinórban 4 egymást követő filmjét jelölték, és egyikük Oscar-díjat is kapott. Az 1979-es Bizalom a II. világháború utolsó hónapjaiban játszódik, a Bánsági Ildikó által alakított Kata megtudja, hogy orvos férje baloldali tevékenységet folytatott, ezért illegalitásba kell vonulnia. Rémülten és tanácstalanul érkezik új otthonába, egy ismeretlen férfihez (Andorai Péter).

A Berlini Filmfesztiválon a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve díját ítélték oda Szabónak, az Oscar-gálán azonban Vlagyimir Mensov kapta meg a szobrot a Moszkva nem hisz a könnyeknekért.

Elérhető: Filmio

Mephisto (1981)

Szabó István a Bizalom után egy évvel már vissza is tért Los Angelesbe, és ezúttal nem távozott üres kézzel, vagyis a magyar rendezők közül elsőként vehette át a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Előtte Cannes-ban a legjobb forgatókönyv díját kapta meg, és jelölték az Arany Pálmára is. A német nyelvű film főszereplője egy tehetséges fiatal színész, aki Berlinbe szerződik, hogy eljátszhassa élete nagy szerepálmát, a Mephistót. Mérhetetlen becsvágy fűti, és sikerei miatt észre sem veszi, miként keveredik bele egyre jobban a politikába, és köteleződik el a nácik mellett.

A drámának, amely Szabó ügynökmúltja miatt mára egy plusz réteget is kapott, az a Klaus Maria Brandauer a főszereplője, akivel a rendező a következő két filmjét is készítette.

Elérhető: Filmio

Jób lázadása (1983)

Nem a Saul fia az első, Oscar közelébe jutó, holokauszt témájú magyar film. A Gyöngyössy Imre és Kabay Barna által készített Jób lázadása egy idős vidéki zsidó házaspárról szól, akik hét gyermekük eltemetése után örökbe fogadnak egy keresztény kisfiút, ám a történelem közbeszól. Egy évük van még, hogy mindenre megtanítsák Lackót, ami számukra fontos, és biztosítsák a jövőjét.

Zenthe Ferenc Jób megformálásáért megkapta a Magyar Filmkritikusok Díját, a filmet pedig San Remóban nagydíjjal jutalmazták, Cannesban pedig elnyerte az Ökumenikus Zsűri Díját. Az Oscart állítólag azért nem kaphatta meg, mert a szavazók nem akartak a Mephisto győzelme után egy évvel ismét egy magyar filmet díjazni. A szobrot végül Ingmar Bergman vihette haza a Fanny és Alexanderért.

Elérhető: Filmio

Redl ezredes (1985)

Szabó István magyar-osztrák-NSZK koprodukcióban készült filmjében ezúttal is Klaus Maria Brandauer alakította főszerepet. A megtörtént eseményeken alapuló történet középpontjában a szegény galíciai családból származó Alfred Redl áll, aki tehetsége és szorgalma révén bekerül az Osztrák-Magyar Monarchia katonaiskolájába, és példátlan karriert fut be. A homoszexuális hajlamait titkoló Redl azonban szép lassan meghasonlik önmagával.

Szabó elnyerte Cannes-ban a zsűri díját, a Bafta-gálán ezt a filmet választották 1986 legjobb idegennyelvű filmjének, és a Golden Globe mellett Oscar-díjra is jelölték. Helyette végül az argentin Luis Puenzo A hivatalos változata nyert

Elérhető: Filmio

Hanussen (1988)

Újabb koprodukciós filmjével Szabó Istvánnak negyedszerre is összejött a bravúr. Az első világháború befejezése után játszódó Hanussenben Klaus Maria Brandauer egy szakaszvezetőt alakít, aki súlyos fejsebet szerez. A frontkórház orvos főhadnagya, dr. Bettelheim, a kezelés közben felfedezi, hogy a volt illuzionista és artista remekül hipnotizál, és ezt alkalmazni szeretné a gyógyításban. Ám Nowotny százados, a volt varietéigazgató a szórakoztatás világába csábítja Schneidert, aki Bécsben Hanussen néven arat sikereket. Áttelepszik Berlinbe, ahol megjósolja Hitler hatalomra jutását.

Az Oscart Szabó filmje helyett végül a dán Bille August Hódító Pelléje kapta.

Saul fia (2015)

Nemes Jeles László debütáló filmje szinte minden fontosabb díjat besöpört, közte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart, ráadásul majdnem 300 ezer néző látta a hazai mozikban. A történet szerint Saul, az auschwitzi haláltáborban kényszermunkát végző sonderkommandó egyik tagja talál egy fiút, akiről azt gondolja, hogy az ő fia, és a zsidó hagyományoknak megfelelően egy rabbi közreműködésével el akarja temetni.

Elérhető: Filmio, Netflix

Testről és lélekről (2017)

Enyedi Ildikó sajátos hangulatú, vágóhídon játszódó szerelmes filmjében Endre, a gazdasági igazgató és Mária, az autisztikus viselkedésű új minőségellenőr először a közös álmaikban, szarvasokként, majd a valóságban is fokozatosan közel kerülnek egymáshoz.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíjának elnyerése után esélyesként érkezett meg a film Los Angelesbe, de a szobrot végül a chilei Sebastián Lelio Egy fantasztikus nője kapta meg.

Elérhető: Netflix