Az erényes Gemstone-ék az amerikai hitélet árnyoldalát mutatja meg, és nincs benne sok köszönet. Hőseink elképesztő pénzeket keresnek híveiken az "Úr nevében", miközben ahhoz is hülyék, hogy megkössék a cipőfűzőjüket.
Danny McBride az a fajta színész, akit jó eséllyel soha nem láthattunk szimpatikus szerepben, mert olyan neki a fizimiskája, ahhoz viszont nem elég karakteres, hogy igazi gonoszokat játsszon, ezért rendszerint kellemetlen, visszataszító pojácákat játszik vígjátékokban. Ő volt például a röhejes, megbízhatatlan haver az Ananász expresszben (2008) és önmagát alakítva ugyanilyen fazont alakított az Itt a végében (2013), de ha megnézzük a filmográfiáját, hamar kiderül, hogy sokkal többet is tud ennél. Például egy rakás film forgatókönyvírója is volt, és nem csak ökörködéseké, teljesen más műfajokban is kipróbálta magát – a Gyilkos Halloween (2021) esetében nem csak író, hanem producer is volt. Van már akkora név, hogy saját sorozatot is kapott, a Kib*zgatóhelyetteseket és a szintén az HBO-n futó Az erényes Gemstone-ék-at, ahol rendező, forgatókönyvíró, producer és színész is – és a dúsgazdag prédikátorcsaládról szóló szériának most indult el a második évada.
Az nem véletlen, hogy Amerikában a vallási élet ki van téve az ablakba, és jóval fontosabb szerepet játszik, mint bárhol máshol, hiszen az országot olyanok alapították, akiknek vallási meggyőződésük miatt kellett otthagynia az óhazát. A különböző egyházak, szekták és gyülekezetek óriási befolyással bírnak a közéletre és a politikára is, így nem csoda, hogy a vallás hatalmas biznisz is: a karizmatikus prédikátorok iszonyatos összegeket „énekelnek ki” híveikből, hogy aztán elképzelhetetlen luxusban éljenek. Erre ment rá az egyben ötletgazda McBride Az erényes Gemstone-ékkal – a szó szerint fordított magyar cím kihagyott ziccer, a „Gemstone” drágakövet jelent -, és jól csinálja. A Gemstone család nagyban utazik, van templomuk plázában is, terjeszkednek, bővülnek, dől a lé, de megvannak a saját problémáik. Eli, a családfő (John Goodman) nehezen tudja kordában tartani három felnőtt gyermekét. A gátlástalan Jesse Gemstone (McBride) minél előbb kitúrná apját a családi üzletből, húga, Judy (Edi Patterson) ezt rossz szemmel nézi, kőbuta öccsük, Kelvin (Adam DeVine) pedig annak az oldalára áll, aki éppen hangosabban bizonygatja az igazát, különben a testépítés érdekli.
Az első évadban a családnak – a saját idiotizmusukon túl – egy rivális prédikátorral (Dermot Mulroney) kellett megküzdenie, néhány zsarolóval elbánnia, illetve megjelent Eli rég látott sógora (Walton Goggins), akivel szintén akadtak problémák, de megoldották.
A folytatás kicsit szaftosabbnak ígérkezik.
Felbukkan egy titokzatos alak (Eric Roberts) Eli sötét múltjából, ugyanezen sötét múlt után kezd el nyomozni egy újságíró (Jason Schwartzman), Jesse-nek gyanús üzleti ajánlatot tesz egy texasi prédikátor (Eric André), előkerül néhány véres hulla, és kezd szétesni Kelvin testépítő csapata. És mindez a teljes blődség jegyében, ahol rendre ilyen mondatok hangzanak el: „Tudott Jézus Krisztus 200 kilóval fekve nyomni?” Merthogy a David Gordon Green és Jody Hill által felváltva rendezett sorozat az olyan „dinasztikus” szappanoperák vázára épül, mint mondjuk a Dallas, de olyan karakterekkel és fordulatokkal operál, amiket főleg a Coen testvérek munkáiban szoktunk látni, és
az egész egyszerre röhejes és groteszk.
Valóban izgalmas fordulatokat látunk, csakhogy tökkelütött hőseink önző, infantilis, de szinte mindig az Úrra hivatkozó reakciói teljesen más síkra terelnek mindent.
Miért jó az nekünk, ha egy rakás retardált kalandjait nézzük? - hangzik el a jogos kérdés. Egyrészt azért, mert szórakoztató, másrészt azért, mert egy józan karakter mégis van, Eli, aki összefogja ezt a káoszt. Eli nem gáncsnélküli lovag, de racionálisan gondolkozik és józanul dönt, az őt játszó
John Goodman pedig van olyan karizmatikus, hogy elvigye a hátán az összes futóbolond családtagot, mellékszereplőt és vendégjátékost.
És ha az ember csak egy kicsit is utána olvas a hőseinkhez hasonló igazi amerikai prédikátoroknak és televangelistáknak, akkor hamar kiderül, hogy ezek a fickók nagyon is megérdemlik azt a maró iróniát, amely a sorozat minden képkockáját mélyen áthatja. Van, aki nagyon nem lesz erre vevő, és van, akinek nagyon bejön – ebben az esetben nem igazán lesz középút.
Értékelés: 8/10
A Port.hu zenés sorozatának első évadának utolsó részében Király Attila színész és szinkronszínész ült be a dobok mögé.
