A Kádár-korszak alatt rengeteg vígjáték készült, kezdve az ártalmatlan kosztümös komédiáktól a szocializmus mindennapjait kikarikírozó bohózatokon át az egész rendszernek tükröt mutató szatírákig. A Nemzeti Filmintézet streamingoldalán, a Filmión megtalálhatjuk ezeket a ma már klasszikusnak számító filmeket. Íme a kedvenceink.

A csodacsatár (1956)

Keleti Márton szatírája egy elképzelt, de nagyon is ismerős birodalomban, Futbóliában játszódik, ahol az ország politikai vezetése elhatározza, hogy megszerzi a világhírű magyar csodacsatárt. Duca tengernagyra bízzák az akció végrehajtását, aki a magyar csapat állomáshelyéről véletlenül egy civilt, a nyugaton élő Jóskát raboltatja el. A szerencsétlennek döntő mérkőzésen kell játszania, a dolog botrányba fullad, s a szurkolók már-már forradalmat robbantanak ki.

Mici néni két élete (1962)

Egy fiatal pár és egy idős hölgy eltartási szerződést kötnek, és a fiatalok beköltöznek a lakásba. Ez történik Mici nénivel és az ifjú párral, Katival és Lacival is. A folytatás azonban már egyáltalán nem mindennapi. Az idős hölgy, a hajdani ünnepelt színésznő ugyanis új, titkos udvarlót talál, míg az ifjú pár babát vár, csak nem merik bevallani. A titkolózás félreértések sorozatához vezet...

Mamcserov Frigyes filmvígjátékának főszerepeiben olyan csodálatos színészeket láthatunk mint Kiss Manyi és Páger Antal, az operatőr pedig a legendás Hegyi Barnabás (Körhinta, Valahol Európában).

Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964)

Mátyás király udvarában a barátok szorgalmasan írják a krónikát. A kancellár kioktatja őket, hogy Mátyásról csak mint bölcs és erényes uralkodóról szabad megemlékezni. A vidám történet viszont azokról a gáláns kalandokról és epizódokról emlékezik meg, amelyekben valószínűleg szintén bővelkedett a reneszánsz uralkodó udvara. A király és királyné külön-külön, álruhában hagyják el a palotát, menekülve a császári és pápai követek unalmas látogatása elől.

Mikszáth Kálmán műve alapján a filmet Makk Károly rendezte, a főbb szerepeket pedig olyan kiváló színészek alakítják, mint Psota Irén, Darvas Iván, Pap Éva, Pécsi Ildikó és Tordai Teri.

A tizedes meg a többiek (1965) 

A tizedes és társai a II. Világháborúban egy olyan helyen próbálják meg túlélni a vészterhes időket, ahol az oroszok már a spájzban vannak, míg a németek az ebédlőben ütnek tanyát. Molnár tizedes, az ügyeskedő kisember, Albert a hibátlan modorú inas és a többi katonaszökevény Grisával, a megmentett orosz katonával együtt túljárnak mindenkinek az eszén, hogy végül partizánként folytassák pályafutásukat.

Keleti Márton filmje egyike a legsikeresebb magyar vígjátékoknak, bemutatója idején több mint 2 millió ember nézte meg a moziban. Az első Magyar Játékfilmszemlén a társadalmi zsűri fődíját és a szakmai zsűri rendezői különdíját kapta, Sinkovits Imrét pedig legjobb színésznek választották. 1968-ban bekerült az első "Budapesti tizenkettő" közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által választott 53 magyar film közé.

A veréb is madár (1968)

Hintsch György fergeteges komédiájában Kabos Lászlót két szerepben is láthatjuk: ő Holló Zoltán, az Ultrapatyolex feltalálója, aki úgy érzi, azért utasították vissza találmányát, mert ikertestvére (szintén Kabos) nyugaton él. Így érthető, hogy nem örül évek múltán hazatérő testvérének, különösen mikor kiderül, hogy a Kaliforniában megtollasodott Alexander még menyasszonyát is el akarja csábítani.

Hintsch filmje a szintén általa rendezett Hét tonna dollárral (1977), az És akkor a pasas…-sal (Gertler Viktor, 1966) és a Gyula vitéz télen-nyáronnal együtt a Kádár-rendszeren óvatosan élcelődő szatirikus vígjátékok sorát gazdagította, miközben elsősorban a nézők önfeledt szórakoztatását tűzte ki célul – és sikerrel is járt.

Isten hozta, őrnagy úr (1969) 

Fábri Zoltán Örkény-adaptációja egy mátrai kis faluban játszódik a második világháború idején. A tűzoltóparancsnok fia levelet ír szüleinek, mert idegösszeomlás szélén álló parancsnoka szívesen elmenne hozzájuk szabadságra, hogy egy kissé kipihenje magát. Tóték, akik azt remélik, hogy a fronton levő fiúk sorsa jobbra fordul majd, ha az álmatlanságban szenvedő őrnagy minden szeszélyét teljesítik, önfeláldozóan igyekeznek a kedvében járni…

Fábri filmje több egyszerű vígjátéknál, szatíra és abszurd bohózat is egyben, amely a diktatúra működéséről mesél, olyan színészóriásokat a főszerepben, mint Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Fónay Márta és Venczel Vera.

A tanú (1969)

Bacsó Péter megunhatatlan szatírája az 50-es évek abszurditásairól, főszerepben Pelikán József gátőrrel, akitől a hatalom mindig kér valamit. Például azt, hogy egy koncepciós perben valljon régi barátja és harcostársa, A szatírát, amely Cannes-ban az Ökumenikus zsűri díját nyerte el, idehaza 10 éven át nem engedték bemutatni, de így is az első számú magyar kultuszfilm lett, amelynek szinte minden második mondata szállóigévé vált.

A Filmión az eredeti és a cenzúrázatlan verzió is megnézhető.

Gyula vitéz télen nyáron (1970)

A gunyoros közéleti és médiakritika középpontjában egy tévésorozat áll. A végvári csaták idején játszódó film amatőr főszereplője, a sörgyári melós, Prohászka Feri lángra lobbantja a magyar nők szívét. A sorozat kirobbanó sikert arat, hevíti a magyar öntudatot. Az elharapódzó törökellenes kampány azonban közbelépésre serkenti Bodó főszerkesztőt: Gyula vitézt hűtlenség miatt meg kell ölni. Csakhogy a közönség nem tűri a csúf véget, követeli a folytatást.

Bácskai Lauró István második játékfilmjében olyan színészek szerepelnek, mint Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Suka Sándor, Almási Éva és Verebély Iván.