Vannak azok a színészek, akiket mindenki szeret, és ezért nem osztanak rájuk negatív szerepet, és vannak olyanok, akik ilyet nem is vállalnának, és vannak, akik már próbálkoztak az ilyesmivel, de nem mentek el elég messzire.
Paul Rudd
A már 53 éves, de mindig harmincnak kinéző Paul Rudd a világ egyik legszerethetőbb és legviccesebb színésze. Két gyerek édesapja, számtalan nemes ügy támogatója, rengeteg sikerfilm főhőse, vagyis milyen rendezőnek jutna eszébe őt rosszfiúként szerepeltetni. Ruddnak kisfiús a mosolya, tökéletesen improvizál, jóképű – 2021-ben a világ legszexisebb pasijának szavazták meg - és még akciófilm szériát is el tud vinni a hátán. Merthogy a A Hangya (2015) az MCU kikerülhetetlen része három saját Hangya-filmmel és három fontos vendégjátékkal a Bosszúálló-szériában. Egy apró kivétel azért akad, a Mute(2018) című nagyon fura sci-fi-szerűség, amiben
egy Cactus Bill nevű pszichopata veteránt játszik hatalmas pornóbajusszal,
aki illegális műtéteket hajt végre, egy hatalmas késsel hadonászik és nagyon furcsán rendeli a cappuccinót. Ezt a filmet azonban a kutya nem látta, pedig David Bowie fia, Duncan Jones rendezte és Alexander Skarsgård a főszereplője.
Reese Witherspoon
Az apró termetű, mindig mosolygós színésznő egyrészt a romcomok királynője – legutóbbi darabja a műfajban a Nálad vagy nálam? (2022) volt -, másrészt nagyon is tudatosan keresi a komoly drámai szerepeket. Van is egy Oscar-díja a A nyughatatlanért (2005) és egy Oscar-jelölése a Vadonért (2014), szóval komolyan kell őt venni, már csak azért is, mert sikeres vállalkozó, akinek becsült nettó vagyona 2022-ben nem kevesebb, mint 400 millió dollár volt. Ez részben produceri munkájának is köszönhető, és ilyen minőségben hozta össze a Hatalmas kis hazugságok (2017) című sikersorozatot, amelyben főszerepet is vállalt,
és amiért a hírek szerint epizódonként egymillió dollárt kapott.
És ez a cuki energiabomba hogyan is lehetne rossz, ki félne tőle és ki venné komolyan gonoszként? Legfeljebb Matthew Broderick a Gimibosziban – igaz, Alexander Payne 1999-es szatírájában a Witherspoon által játszott Tracy Flick egy kiállhatatlan teperőgép, aki rossz dolgokat is csinál, hogy elérje célját, hogy diákelnök lehessen, gonosznak azért nem neveznénk.
George Clooney
A Vészhelyzet Ross doktoraként ismerhet George Clooney nem csak egy jóképű, sármos hollywoodi színész a sok közül, hanem egy jelenség. Valaki, akivel mindenki szívesen dolgozik – kivéve persze David O. Russellt, akivel összeverekedett a Sivatagi cápák (1999) forgatásán, de ott a rendező volt a gyökér, mert az élő fába is belekötött, és éppen bántalmazott egy stábtagot, Clooney pedig csak megvédte az illetőt.
Ráadásul hősünk nem csak színész, hanem producer, forgatókönyvíró és rendező is
– legutóbbi rendezése a gyalázatos magyar címet kapott Iskola a pult mentén (2021) volt. Clooney a jófejség definíciója, akinek régen egy csüngőhasú malac volt a házikedvence, aki mindenkivel viccelődik, aki minden haverjának kölcsönadja olaszországi villáját, és aki egy emberjogi ügyvédnőt vett feleségül. Az ő esetében jó eséllyel nem arról van szó, hogy nem játszana negatív karaktert, hanem arról, hogy senkinek nincs szíve ilyesmit felajánlani neki. Na jó, kőkemény bűnöző volt az Alkonyattól pirkadatigban (1996), de milyen menő volt a tetkója, és a végén a jókat segítette, vagyis ez nem igazán számít.
Gwyneth Paltrow
Gwyneth Paltrow egyszerűen túl zizi ahhoz, hogy gonoszokat, összetett negatív karaktereket alakítson. Ellentétben azzal a Nicole Kidmannel, akivel fiatal korában rendre ugyanazon szerepekre pályáztak és felváltva vittek el filmeket egymás elől, Gwyneth soha nem törekedett arra, hogy komoly kihívást jelentő alakítást nyújtson, hogy a saját határait feszegesse – Oscar-díját a Szerelmes Shakespeare-ért(1998) minden idők legkevésbé megérdemelt díjai között szokták emlegetni.
Ő mindig megelégedett a kedves, mosolygós lány karakterével,
és bizony előfordul az is, hogy nem emlékszik meghatározó szerepeire, például halvány lila gőze nincs, melyik Marvel filmben mikor játszott. Ő elvan a maga kis világában, és Goop nevű, áltudományos maszlaggal leöntött, kuruzslással határos vállalkozásával, amiben olyan termékeket árul, mint a vagina illatú gyertya vagy a memóriafejlesztő parfüm.
Andrew Garfield
Bár bemutatkozó filmjében, A bűn hálójában (2007) egy olyan fiatalembert játszott, aki még gyerekként valami rémséget követett el, azóta az angol színész csakis kissé bogaras, de nagyon szerethető karaktereket kapott. Bár igyekeztek belőle sztárt csinálni azzal, hogy megkapta A csodálatos Pókember (2012) címszerepét
hamar kiderült, hogy ehhez nincs elég nagy egója,
így az ő Pókember trilógiája befejezetlen maradt. Sokkal jobban kézre állt neki A fegyvertelen katona (2016) már-már szentként viselkedő főhőse vagy a Némaság (2016) mártírszerepe, de a talán neki leginkább illő figura a Tick, Tick... Boom! (2021) című musical, amiben minden volt, művészet, zene, érzékenység, korai halál. Garflied esetében a későbbieket illetően nem zárnám ki a gonosz karaktert sem, mert van benne egyfajta mániákusság, másrészt azért, mert van benne elég alázat, hogy ne csak azt csinálja, ami jól áll neki.
Chris Pratt
Ő egy mindig vicces, mackós srác, aki valójában nem főszereplő alkat, véletlen lett sztár, és soha nem kap főszerepet, ha nincs a Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza (2012). Amiben szintén mellékszereplő volt, de olyan szépen kipattintotta magát, hogy eljátszhassa az Oszama Bin Ladenra vadászó kommandósok egyikét, hogy kiléphetett az addigi szerepköréből, ami rendszerint a főhős legjobb haverja volt. És hatalmas mákja volt, mert jött A galaxis őrzői (2014), ami nem a hagyományos szuperhős mesében gondolkodott, és az újraindított Jurassic World (2015), ahol kicsit fanyarabbra akarták venni a figurát, és ő mindkettőre tökéletes lett.
Sztár lett, de a jópofa, emberközeli fajtából,
és ezt egy darabig nem is fogja azzal kocskára tenni, hogy valamiféle megátalkodott gonosztevőt játsszon. És okés, pályája elején Pratt egy igazi pöcstarisznya volt a Wantedben (2008) James McAvoy Barry nevű haverjaként, de csak pöcs, nem gonosz. Íme, a bizonyíték!
Natalie Portman
Majdnem harminc éve, hogy Natalie feltűnt a Léon, a profi 9.3 színész (francia-amerikai akciófilm, 110 perc, 1994), és azóta rengeteget dolgozott – de annak ellenére, hogy a legkülönbözőbb karaktereket játszotta el, sosem volt gonosz.
Igaz, ezzel az angyali arccal nehéz elképzelni valamiféle borzalmas bűntettek elkövetni,
és a maga 160 centijével nem is az az alkat, aki erre alkalmas lenne. Igaz, pont az utóbbira cáfolnak rá a Thor: Szerelem és mennydörgés (2022), ahol ő is a kezébe veheti Mjolnirt, a pörölyt, amit akárki nem vehet a kezébe. Natalie nem riad vissza a kihívást jelentő szerepektől, a Fekete hattyúban (2010) egy „nehezebb” oldalát is megmutathatta, amiért Oscart is kapott, csak eddig nem találták meg olyasmivel, ami tényleg elszabadulhat, így erről csak rappelni szokott vendégművészként az SNL-ben. A jól ismert első produkció után ez volt a második, itt is elég csúnya dolgokat mond!
Tom Hanks
És végül itt van Hollywood kedvence, az átlagember, aki mégis sztár – vagy fordítva -, a civilként is nagyon szerethető Tom Hanks, aki bármit el tud játszani, drámát, vígjátékot, háborús filmet és néha még akciót is, és ehhez kell, hogy a teste olyan legyen, mint egy görög istené, és még jóképűnek sem mondhatnánk. Pont ez Mr. Hanks titka, hogy könnyen tudunk vele azonosulni, hogy lehetne akár a szomszédunk is,
és ebbe nem fér bele, hogy időnként aljas gonosztevő legyen. Vagy mégis?
Merthogy az ír maffia bérgyilkosa volt A kárhozat útjaban (2002), behízelgő modorú betörő a Betörő az albérlőmben (2004), gengszter a Felhőatlaszban (2012) – igaz, itt kb. hét más karaktert is alakított -, és bizony nem volt makulátlan karakter az Elvisben (2022) az énekes simlis menedzsereként. Csakhogy még ezekben a szerepekben is volt valami szerethető, akárcsak egyik legrosszabb filmjében, A körben (2017), ahol egy manipulatív tech gurut játszott, de ott sem volt igazán romlott.