Érdekes történetek néhány közönségkedvenc forgatásáról.
Mad Max
A hetvenes évek végén Mel Gibson jószerével ismeretlen volt, szappanoperákban játszott. Egy cimborája, Steve Bisley vette rá, hogy menjen el a Mad Max meghallgatására. Gibson nem sokkal azelőtt részt vett egy kocsmai bunyóban, és elég rondán nézett ki, így egy rossz arcú figura mellékszerepét kapta. Idő közben azonban meggyógyult, neki adták a címszerepet, míg a haverja egy kisebb szerepet kapott.
A Mad Max költségvetése rendkívül alacsony volt, és azért is játszódik a jövőben, mert úgy megúszták, hogy sűrűn lakott területeken, épületek között forgassanak, statisztákkal, egyebekkel – az országúti hajszákat így is általában engedély nélkül forgatták. George Miller és Byron Kennedy producer mentőzéssel szedték össze a pénzt a filmre, az autós csattanásokhoz pedig a mentősként látott valódi karambolok adták az élményanyagot.
Féktelenül
A 90-es évek egyik meghatározó akciófilmje Akira Kurosawa történetét vette alapul, amelyből az 1985-ös Szökevényvonat is készült. A forgatókönyvet Graham Yost (Rés a pajzson, Az utolsó erőd) jegyzi, ám a szinte minden dialógust újraírt egy bizonyos Joss Whedon, noha a nevét nem tüntették fel a stáblistán. Jeff Daniels karaktere lett volna a film gonosztevője, ám a producerek belátták, hogy annyira joviális fickó, hogy egyszerűen nem való gazembernek.
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Féktelenül mennyire beszippantja a nézőt: a tesztvetítések során néhányan inkább a vetítőterem hátuljában intézték a dolgukat, mintsem kimenjenek a vécére, hiszen akkor lemaradnának egy újabb izgalmas akciójelenetről.
Con Air – A fegyencjárat
Szintén a 90-es évek, de egyébként az akciófilmek történetének egyik legnagyobb klasszikusa, abból a korból, amikor A Szikla után Nicolas Cage-ből hirtelen A-listás akciósztár lett. A Con Air szereposztása egyszerűen fantasztikus, bár Crus, a Vírus miatt John Malkovich helyett majdnem Gary Oldman lett, viszont John Cusack és Steve Buscemi karakterét egyenesen a két színészre írták.
A forgatókönyv egy korábbi változatában a fegyencjárat belecsapódott volna a Fehér Házba, végül két praktikus indokkal elvetették az ötletet: földrajzilag nem lehetett elhelyezni a repülő útvonalába, illetve Las Vegasban épp felújítások voltak, így jó pénzért megvehettek egy üres kaszinóépületet, amit aztán látványosan porig rombolhattak.
A Szikla
Ismét egy klasszikus a korszakból, (ha a folytatásokat, mint a Halálos fegyver vagy a Die Hard részeit nem nézzük, akkor) az évtized akciófilm-szentháromságának (Féktelenül, Con Air, A Szikla) egyik darabja. Nicolas Cage a szövegeit jórészt improvizálta, és Sean Connerynek (aki mintha csak James Bondot alakítaná, csak idősebb változatban) Alcatraz szigetén rendezték be a szállását, mert a színész nem akart ingázni a Szikla és San Francisco között.
Halálos fegyver
Amikor Riggs pisztolyt tart a fejéhez, nem üres fegyverrel teszi: hogy az őrülete még fokozottabb legyen, Gibson vaktöltényt tett a fegyver tárjába, ami – Brandon Lee halála óta tudjuk – korántsem olyan biztonságos. A film rendezését egyébként először Leonard Nimoy-nak ajánlották fel, csak utána került Richard Donnerhez, aki számos kényes politikai témát is boncolgatott a későbbiekben, mint a rasszizmus vagy az apartheid, és emiatt több halálos fenyegetést is kapott.
Mátrix
A Wachowski-testvérek korszakalkotó filmjének forgatása hollywoodi mércével aprópénzzel indult, hiszen mindössze 10 millió dollárt kaptak rá – ami el is ment a nyitójelenetre, amiben Trinity a tetőn menekül a rendőrök és Smith ügynök elől. A négynapi forgatást hat hónapos felkészülés előzte meg. Ezt megmutatván a stúdió döntnökeinek, a hazárdírozás bejött, mert odaadták az eredetileg kért 80 millió többi részét.
A menő és később agyonutánzott "bullet-time" effektet direkt a film számára fejlesztették ki, és 120 kamera kellett hozzá.
