Jodie Foster jobban félt Anthony Hopkinstól, mint a rendezéstől

Sőt: kiderült, hogy színészkedni sem szeret. Érdekes vallomások korunk egyik legnagyobb, két Oscar-díjas színésznőjétől.

Foster a jelenleg is zajló South by Southwest filmfesztiválon tartott mesterkurzust, ahol elmesélte küzdelmét a színészettel, és azt is elárulta, hogy ettől eltérően a rendezést sosem érezte küzdelmesnek. Ami meglepőnek tűnhet, tekintve, hogy a sztár hatévesen kezdte a színészi karrierjét, első Oscar-jelölését pedig mindössze 14 évesen kapta, Martin Scorsese Taxisofőrjében nyújtott alakításáért.

Forrás: Travis P Ball / Getty Images for SXSW

 

De most kiderült, hogy a színésznő a mai napig úgy gondolja, hiányoznak belőle azok a természetes adottságok, amelyek igazán jó előadóvá tesznek valakit.

„Azért lettem színész, mert az egész család a szakmában dolgozott”

– árulta el Foster, akinek édesanyja producer, bátyja pedig színész volt. A sztár azonban úgy látja, hogy ha a színészet felerészben egy koreográfus, felerészben pedig egy táncos munkája, akkor ő sokkal inkább koreográfus, mint táncos, mivel mindent túlagyal, és nehézséget okoz számára az egyszerű átlényegülés.

Foster ezért is gondolja úgy, hogy inkább valami gondolkodós szakmát kellett volna választania, például könyvelőnek vagy ügyvédnek kellett volna mennie, hiszen valójában nem is élvezi a színészetet – az élvezet helyett azért csinálja, mert úgy érzi, fontos küldetés. Talán ezért is kötött ki végül a rendezés mellett, ahol azonban jól jött, hogy olyan sokat dolgozott együtt a legnagyobb rendezőkkel, hiszen rengeteget tanult tőlük: a legtöbbet saját bevallása szerint David Finchertől, akinek Pánikszoba című filmjében szerepelt.

„Ez volt az én filmes képzésem, hiszen igazi filmes suliba sosem jártam”

– mondta a színész-rendező.

Hopkins és Foster A bárányok hallgatnakért kapott Oscar-díjukkal. Forrás: John Barr / Liaison / Getty Images

 

A sztár arról is mesélt, hogy A bárányok hallgatnak című thrillerben (amelyért Anthony Hopkinsszal együtt Oscar-díjat kapott) a film borzalmas történéseitől egyáltalán nem félt – annál inkább partnerétől, Hopkinstól. Foster ugyanis egy másik filmen dolgozott közvetlenül A bárányok... előtt, és csak az utolsó pillanatban érkezett meg a forgatásra, így nem találkozott a színésszel, csak akkor, amikor az már teljes „Hannibal Lecter-üzemmódban” volt. Ezt a végén egyébként el is árulta Anthony Hopkinsnak.


(via IndieWire)