Végre választ kapunk erre a kínzó kérdésre – méghozzá magától a sztártól!
Ha végiggondoljuk magunkban Tom Hanks filmográfiáját A nagy csobbanástól és a Segítség, felnőttem!-től kezdve a Forrest Gumpon és a Ryan közlegény megmentésén át a Kémek hídjáig és az Infernóig, rá kell döbbennünk, hogy a sztár szinte mindig pozitív karaktert alakít. Vajon tudatos döntés ez a részéről, vagy véletlenül alakult így?
„Már rég rájöttem, hogy nem keltek félelmet senkiben. De ez nem ugyanaz, mint egyszerűen kedvesnek lenni. Egy rejtélyes figurát el tudok játszani. De az nem ugyanaz, mint a rosszindulat. És én épp ezért nem játszom gonoszokat, mert az igazi rosszfiúkhoz kell egy jó adag rosszindulat, én pedig nem hiszem, hogy tudnék ilyesmit színlelni” – adta meg a magyarázatot Hanks.
Ha viszont jobban belegondolunk, volt azért néhány olyan mozihős a színész pályáján, akikre rá lehet mondani, hogy gonoszak. Például A kárhozat útjának bérgyilkosfigurája vagy a Felhőatlaszban megjelenített hat karakter némelyike. A sztárnak viszont erre is megvan a magyarázata.
„Akkor egy csomó smink, sőt volt, hogy maszk volt rajtam, szóval az azért más helyzet. De nem tudok olyan főgonoszt játszani, aki minden ok nélkül csak pusztítani akar, mert ha nincs egy világos motiváció, akkor nem tudok miből dolgozni. (…)
Én nem vagyok rosszindulatú, nem vagyok rejtélyes, nincs bennem egy csomó düh, amit ki tudnék játszani magamból,
szóval ha veszünk egy szobát tele emberrel, én nem dominálni fogom azt a bizonyos szobát, hanem inkább elcsábítom valahogy a benne lévő embereket” – magyarázta a színész, akit legközelebb szintén egy szimpatikus karakter bőrébe bújva, az A Beautiful Day in the Neighborhood című életrajzi film Mr. Rogerseként láthat a közönség.
(via Movieweb)
