Messze van Luc Besson legjobb filmjeitől, mégis felejthetetlen a szuper látvánnyal és szexi Bruce Willis-szel megáldott sci-fi. Tudtad, hogy Besson ebben szedte fel Jovovich-ot? Pedig az operadíva volt a felesége. És, hogy Willis szerepe Jean Renoé lett volna? És, hogy ez minden idők legdrágább Gaumont filmje? És, hogy Besson 250 ezer frankból rendezte első sci-fijét? Az 1997-es Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje 20 éves lett.
Könnyen elképzelhető, hogy Luc Besson szándékosan időzítette Valerian és az ezer bolygó városa című filmjének premierjét Az ötödik elem klasszikusának idén huszadik születésnapjára, hiszen mindkét esetben a rendező igen speciális látványvilágával megáldott scifiről beszéltünk. Besson már 2014 óta nem rendezett filmet, sőt olyan filmet, ami igazán nagyon szólt, 1999 óta nem, igaz azon is simán lehet velem vitatkozni, mennyire volt a Jeanne d'Arc nagy szám.
Abból a szempontból okvetlen, hogy a rendező akkori nője játszotta benne a főszerepet, node igaz ez Az ötödik elemre is, amiben mellesleg megismerte az akkor még inkább modellt – el is hagyta érte feleségét, Maïwenn-t, akit a díva szerepében láthatunk is a filmben. Jovovich később orleans-i szűzként sem tudott többet megszeppent tini ábrázatnál színésznőként, bár ha tudjuk, hogy volt szó róla, hogy Elizabeth Berkley játssza Az ötödik elem főszerepét, csak a Showgirls bukása után erről lemondtak, talán már nem is bánjuk a szerény képességű, de legalább kétségtelenül gyönyörű Jovovich-t.
Viszont Bessonnak mindig is sci-fit kellett volna rendeznie, mert ezzel indított: 1983-ban az Élethalálharc című 250 ezer francia frankból forgatott filmmel egycsapásra beírta magát a filmtörténelembe (nem mellesleg Jean Reno-t is). 23 évesen láthatóan jobban foglalkoztatták még a jó sztorik, mint a későbbiekben, de Eric Serra zeneszerzővel kötött barátsága már egy életre szólt – az összes fontos filmjének zenéjét ő szerezte, sőt jó részét a kevésbé fontos filmjei zenéinek is.
Persze, hogy Az ötödik elemét is, de ettől még sajnos őrült messze van a legjobb Besson filmtől a szuper képi világgal bíró Bruce Willis sci-fi paródia. Az elképesztően klisés sztorit ugyanis sem a rengeteg rá költött pénz (ez a Gaumont Studió legdrágább filmje, sőt a legdrágább Hollywoodon kívül forgatott film is volt a maga idejében, 80 millió dollárt költöttek rá, aminek legnagyobb részét a háttér vitte el), sem Jean Paul Gaultier jelmezei, sem az amúgy ügyesen megrajzolt háttér, de még Plavalaguna csodálatos operaáriája sem tudja megmenteni, holott egy igazi Besson rajongó legalább a Metro szintetmindig elvárná a mestertől.
Pedig Az ötödik elem elsülhetett volna jobban is, a sztorit Besson még középiskolásan írta, és úgy tűnik nem rendezte meg addig, amíg azt nem csinálhatott vele, amit álmodott belőle (a könyvet azért átpofozhatta volna - a szerk.). Amúgy a kivitelezés miatt lehetséges az, hogy a közepesen viccesnek mondható film legalább három pontot ugorjon a képzeletbeli ranglistán. A rendező elméletileg trilógiának szánta a történetet, de végül valószínűleg rájött, hogy az már túl sokba kerülne, ezért aztán összesűrűsítette (úgy is mondhatnánk, hogy lebutította) a sztorit, talán ezért sem lehetett tőle minden erénye ellenére elájulni.
Az mindenesetre jó ötlet volt, hogy Jean Reno-t Bruce Willisre cserélték, eredetileg ugyanis ő lett volna Korben Dallas, nyilván ezért is kapta cserébe évekkel később Reno a Wasabi című marhaság forgatókönyvét Bessontól, hogy kompenzálja. A stúdió ragaszkodhatott a világsztárhoz, és bár Reno ekkor már túl volt a Leon, a profin (ami szerintem az utolsó jó Besson film), azért belőle sosem lesz Willis-típusú sármör.
Aki viszont feltehetően egyáltalán nem volt kérdéses a szerepek kiosztásakor, az Gary Oldman, aki a pletykák szerint elolvasás nélkül mondott igent Zorg szerepére, mindannyiunk legnagyobb örömére. Van, amiben Lus Besson sem tud mellényúlni, Az ötödik elem pedig mindig is egy fontos film lesz, így reménykedhetünk talán benne, hogy a húszéves jubileumra beizzított Valerian is fog tudni bizonyítani. Ha meg nem, akkor nézzük újra az elemeket, abból nagy baj nem lehet.
