Április 7-én ünnepli 70. születésnapját Hongkong leghíresebb harcművésze Bruce Lee mellett, a legendás Jackie Chan, aki több mint félévszázados pályafutása alatt közel 150 filmben szerepelt. A részeges karatemestert, a Rendőrsztorit, az Istenek fegyverzetét, a Balhé Bronxban-t vagy a Csúcsformában-t nem kell a rajongóknak bemutatni, de a filmográfiájában bőven akadnak még felfedezésre váró vagy alulértékelt finomságok. Ezek közül mutatunk most hetet.

Jackie Chan: A kobra (1978)

Sokak szerint A kobrának köszönheti Jackie Chan a kung-fu sztárrá válását, a Félmaréknyi Kung-fu mellett ez a film is kulcsszerepet játszott a jellegzetes harci stílusának kialakításában, itt ugyanis már szabad kezet kapott a kaszkadőrmutatványok kidolgozásában. 

Jackie itt a Chien Fu nevű árvát alakítja, aki egy harcművészeti iskolában dolgozik gondnokként, és az iskola tanárai és diákjai által elkövetett sorozatos zaklatások után kezd el kígyó stílusú kung-fu-t tanulni.

Az emlékezetes harcjeleneteket felvonultató film volt Yuen Woo-ping rendezői debütálása is, aki később olyan nagy sikerű filmek akciórendezőjeként vált ismertté, mint a Mátrix vagy a Tigris és sárkány.

Félmaréknyi Kung-fu (1978)

A Félmaréknyi Kung-fuhoz hasonló filmek alapozták meg Jackie Chan védjegyévé vált stílusát, amelyben a kung-fu és burleszkszerű komédia elemei keverednek. A történet főszereplője egy Jiang nevű akrobata, aki testőr szeretne lenni. Mivel azonban harci képességeit illetően még kihívásokkal küzd, harcművészeti kiképzésen kell részt vennie, mielőtt belevághatna.

A film harcjelenetei izgalmasan és viccesen vannak megkoreografálva, megvillantva Chan természetes ügyességét, komikus időzítését és harcművészeti kvalitásait. A Félmaréknyi Kung-funak ebből a szempontból mindenképp ott van a helye a kötelezően megnézendő Jackie Chan-klasszikusok között.

A kung-fu szelleme (1978)

Yi-Langot egy Shaolin-templom spirituális kéziratainak őrzésével bízzák meg. Amikor egy különösen fontos szöveget ellopnak, táncoló, kék, vörös hajú szellemek jelennek meg, hogy a fiatalembert kiképezzék a rég elveszett harcművészetre, az Öt stílusú ökölre, hogy visszaszerezhesse a könyvet.

A kung-fu szelleme úgy demonstrálja Chan harcművészeti tehetségét, hogy a hosszú harcjeleneteket és akrobatikus mutatványokat nem tördeli fel gyors vágásokkal, helyette inkább szokatlan beállításokat és kameraszögeket használ.

Vigyázat nyomozunk! (1985)

Két hongkongi zsarut elküldenek Tokióba, hogy elkapják egy volt társukat, aki nagy értékű gyémántokkal a zsebében meglépett. A két nyomozó egyike pillanatok alatt a helyi maffia kezére kerül. Másikuk, szorult helyzetében, egy rivális bandához fordul, azokhoz, akiket még gyermekkorából, az árvaházból ismer. Nem szívesen bár, de mégis hajlandók segíteni neki.

A Lucky Stars-sorozat kvázi-folytatásának tekinthető Vigyázat nyomozunk fő erőssége – mind az akció-, mind a vígjátéki jelenetekben – a mesterien éles koreográfia – ami nem is csoda, mert a legendás Sammo Hung Kam-Bo nemcsak társ-főszereplő Chan mellett, de egyben a rendező is. A film olyan westernek előtt tiszteleg, mint a The Three Stooges, de sokkal inkább a komédiára, mint a kung-fura koncentrál.

Jackie Chan: A botcsinálta gengszter (1989)

Kuo Cheng-wah, vagy közismert nevén Sárkány, a harmincas évek Hongkongjának feltörekvő gengsztere, aki egy sor véletlennek köszönhetően egyre magasabbra emelkedik a helyi maffiában. A férfi szerencséjét egy utcai árusnak tulajdonítja, egy asszonynak, aki szerencsét hozó rózsákat árul. Amikor egy szép napon az asszonyt meglátogatja gazdag lánya, Sárkány segíteni akar, hogy a virágárusnő jó benyomást tehessen a gyermekére.

A produkciót rendezőként is jegyző Chan az önéletrajzában (I Am Jackie Chan: My Life in Action) azt állítja, hogy A botcsinálta gengszter volt az egyik kedvenc filmje, amelyen dolgozott, és valóban, rendezőként talán ez a legérettebb munkája. Természetesen merész és innovatív harci jelenetek és kaszkadőrmutatványok is vannak benne bőséggel, de a film tempója is kiváló.

Jackie Chan: A szépfiú (1999)

Ah Bu (Shu Qi), egy csinos tajvani lány romantikus üzenetet talál a tengerparton egy palackba zárva. Hongkongba utazik, hogy megtalálja álmai lovagját. Sajnos valami félreértés történt, ugyanis Albert (Tony Leung Chiu Wai) meleg. Jackie (Jackie Chan), egy milliomos agglegény bankár vigasztalja a kiábrándult lányt. A románcot megzavarják Jackie üzleti riválisának, régi barátjának fenyegetései. Ah Bu önjelölt vőlegénye érkezik felbőszülten Hongkongba. Állítólag a lány hasonlít egy maffiózó eltűnt barátnőjére.

A szépfiúból sem hiányoznak Chan védjegyszerű akciómutatványai, de ezúttal a festői tájakat és vibráló városképeket bemutató operatőri munkát is lehet dicsérni, az egyértelmű csúcspont pedig a Chan és a Shu Qi közötti kémia. (Az Albertet alakító Tony Leung sem akárki: Wong Kar-wai egyik kedvenc színészéről van szó, aki az MCU-ban is feltűnt, legközelebb pedig Enyedi Ildikó új filmjének főszereplője lesz.)

Jackie Chan: Az elveszett zsaru (1998)

A 2002-ben bemutatott A Bourne-rejtély előtt négy évvel már mozikba került egy olyan film, amelyben egy amnéziás főhősnek kell kiderítenie, hogy ki is volt korábban. Chan alakítja a rejtélyes idegent, akire bennszülöttek találnak rá a sivatagban, és akinek fogalma sincs, mit keres ott, hogy hívják és főleg: kik azok, akik a sivatagba is utána jönnek, hogy megöljék. Néhány nyomból hamarosan összeáll a kép, Whoami (Jackie Chan) rájön, hogy kommandós volt, akit társaival együtt átvertek és ő a csapat egyetlen túlélője. Most már csak arra kell valahogy visszaemlékeznie, hogy mindezért kin kell bosszút állni.

Chan második angol nyelvű filmje, amelyet társrendezőként és társíróként is jegyez, az identitás, a bizalom és az árulás témáit járja körül, mivel a főszereplő identitáskeresése izgalmas kontrasztként szolgál a többi szereplővel szemben, akik viszont valaki másnak adják ki magukat.

via: Screenrant