December 31-én, 99 éves korában, mindössze pár héttel a 100. születésnapja előtt a Los Angeles szomszédságában fekvő brentwoodi otthonában elhunyt Betty White, az Emmy-díjas amerikai színésznő, tévésztár és állatvédő, aki már az 1930-as években megkezdte páratlanul hosszú pályáját. A magyar közönség leginkább az Öreglányok című sorozatból ismerhette, de számos nagy sikerű hollywoodi produkcióban is játszott. A halálhírt White ügynöke és közeli barátja, Jeff Witjas is megerősítette egy nyilatkozatban:

Annak ellenére, hogy Betty hamarosan 100 éves lesz, azt hittem, hogy örökké fog élni. Borzasztóan fog hiányozni, és az állatoknak is, melyeket annyira szeretett. Nem hiszem, hogy Betty valaha is félt volna az elmúlástól, mindig is a számára legkedvesebb férjével, Allen Luddennel akart lenni. Hitt abban, hogy újra vele lehet.

100. születésnapja közeledtével számos filmipari kollégája nyilatkozott elismerően a munkájáról, sorra adta az interjúkat, nemrégiben a People magazin címlapján is ő szerepelt. A színésznőnek nem volt semmilyen ismert súlyos betegsége, a világméretű koronavírus-járvány miatt azonban óvatosságból az utóbbi két évet otthon töltötte, néhány idősgondozóval, valamint – elkötelezett állatbarát lévén – számos házikedvencével körbevéve.

Az 1922. január 17-én született színésznő tinédzserként még vadőr szeretett volna lenni, ám akkoriban a nők még nem vállalhattak ilyen tisztséget, így inkább a színészmesterséget választotta, miután nagy sikert aratott a végzősök bálján bemutatott színdarab főszereplőjeként. A TV Guide-nak azonban egy 2009-es interjújában úgy fogalmazott, hogy „az állatok még a színészi munkájánál is több örömet okoznak neki”.

A Los Angeles-i Állatkerthez tartozó nonprofit szervezet, a Greater Los Angeles Zoo Association (GLAZA) munkájába már  az 1966-os megnyitóünnepség után bekapcsolódott. 1974-ben kurátor lett, 2010-ben pedig már a testület elnökévé választották. Antonio Villaraigosa, Los Angeles egykori polgármestere 2006-ban „az állatok Los Angeles-i nagykövetévé” nevezte ki, 2012-ben az állatkertben ünnepelte a 90. születésnapját. Ezzel párhuzamosan 1971 és 2013 között a Morris Animal Foundation kurátora is volt, számos adománygyűjtő rendezvényt szervezett az állatok megsegítése érdekében, és több olyan produkción is dolgozott, amelyben az állatok vagy az állattartó hírességek álltak a középpontban. A Morris Animal Foundation elnöke, Tiffany Grunert is közleményben búcsúzott tőle:

Nehéz elképzelni a világot Betty nélkül. Nagy állatbarát volt, aki fáradhatatlanul támogatta a Morris Animal Foundation munkáját az állatok egészségének jobbítása érdekében. Az alapítványnál mindannyian gyászoljuk ezt a csodálatos nőt. Hiányozni fog a szellemessége, az intelligenciája, de mindenekelőtt az állatok iránti szeretete, és az egészségük megóvása iránti elkötelezettsége. Igazi inspiráció volt ő munkatársaink, kurátortársai és valamennyi támogatónk számára.

Színésznőként azonban sokkal nehezebben indult el a karrierje. Az 1940-es években több nagy stúdió is visszautasította őt azzal az indokkal, hogy „nem elég fotogén”. A figyelme ezért inkább a rádiózás felé fordult, ahol nem számított a külseje, bár itt a feladata gyakran annyiban merült ki, hogy reklámszövegeket olvasott fel.

1953-ban viszont főszerepet kapott élete első sitcomjában, a rövid életű Life With Elizabeth-ben, ezt követte saját talkshow-ja, a The Betty White Show 1954-ben (ami később 1958-ban és 1977-78-ban is nagy sikerrel futott a képernyőn). Ezután sorban jöttek a Magyarországon kevésbé ismert felkérései a To Tell the Truth-ban, az I've Got a Secretben, a Match Game-ben és a What's My Line-ban, de rendszeres szereplője volt az éjszakai Jack Paar Show-nak és a Girl Talk című napközben futó női műsornak is, miközben saját rádióműsort vezetett a CBS-en Ask Betty White címmel.

1963-ban a színésznő házasságot kötött Allen Ludden tévés műsorvezetővel, akivel akkor ismerkedett össze, amikor két évvel korábban meghívott sztárvendégként szerepelt a showman Password című, népszerű tévés vetélkedőjében. Mielőtt elfogadta volna Ludden ajánlatát, a színésznő kétszer is kikosarazta. Bár gyermekük nem született, a férfi első házassága révén három gyermek mostohaanyja lett (ez volt egyébként White harmadik házassága, előtte a '40-es években rövid ideig egy Frederick Barker nevű pilóta és egy Lane Allen nevű hollywoodi ügynök felesége volt, elváltak). A színésznő és Allen Ludden ezután számos tévéműsorban szerepelt együtt.

Az igazán kirobbanó tévés népszerűséget azonban a Mary Tyler Moore című, 1970 és 1977 között futó sitcom hozta meg a számára. Ő alakította ugyanis a sorozatban a Sue Ann Nivens nevű háziasszonyt, akinek folyton csak a szex járt a fejében. A karakterrel 1975-ben és 1976-ban is elnyerte el a legjobb mellékszereplőnek járó Emmy-díjakat, amire azért is nagyon büszke volt a színésznő, mert ekkoriban úgy érezte, beskatulyázták a '60-as években készített tévés vetélkedők nagyasszonyának, és nem néztek ki belőle komolyabb színészi alakítást.

Az Amerikában eredetileg 1985 és 1992 között futó, és nálunk is nagy sikerrel vetített Öreglányok című sorozatban a bohókás, de jóindulatú Rose Nylundként szórakoztatta lakótársait gyerekkori történeteivel. Ezért az alakításáért is megkapta 1984-ban a tévézés Oscarjának számító Emmy-díjat, de két további trófeát is neki ítéltek oda később a The John Larroquette Show és Saturday Night Live mellékszereplőjeként.

Az évek előrehaladtával Betty White munkabírása jottányit sem lassult. Minden munkát elvállalt, legyen az Snickers-reklám a Super Bowl szünetében, bolondozás egy csúcsnézettségű tévés show-ban, mellékszerep olyan ezredforduló utáni blockbuster vígjátékokban, mint a Nász-ajánlat és a Már megint Te, vagy a saját animációs figuráinak leszinkronizálása a Family Guy-ban és a Simpson családban. A Variety-nek egy 2020-as interjújában így emlékezett vissza hosszú és tartalmas élete megszámlálhatatlanul sok szerepére:

Egyszerűen imádtam dolgozni, és a »nem« szó számomra sosem létezett.

(via Variety)