A mai nézők többsége számára a némafilmek nem tűnnek túl izgalmasnak, pedig a korszak maga volt a filmes vadnyugat. Sok, ma már alapvetőnek számító szabályozás még nem létezett, sok színész saját maga végezte a kaszkadőrmutatványokat, a sztárokat pedig óriási médiafelhajtás és kultusz övezte. Mindennaposak voltak a botrányok, de az eltusolt incidensek is. Íme, a kilenc legizgalmasabb sztori a vászonról és a vászon mögül.

Ormer Locklear, a kamikaze kaszkadőr

Ma már bárkiből lehet akciósztár, hála a zöld háttérnek, a különféle huzaloknak és speciális effektusoknak, de a mozi hőskorában egyszerűbb volt a lehetetlennek tűnő trükköket tényleg végrehajtani.

Itt jön a képbe Ormer Locklear, korának talán leghíresebb kaszakadőr pilótája, aki a „wing walk”, vagyis a szárnyséta kitalálója, ami pont az, aminek hangzik, egy őrült mutatvány a repülő szárnyán. Miután az 1919-es The Great Air Robberyvel megalapozta a hírhedt fenegyerek státusztát, Locklear elbízta magát, és az 1920-as The Skywayman forgatásán,

egy éjszakai repülés során későn húzta fel a gépet, megölve ezzel magát és a másodpilótát is.

Buster Keaton vs. ház

Charlie Chaplin mellett a faarcú Buster Keaton számított a legnagyobb némafilmes nevettetőnek, de ő nemcsak komikus, hanem félelmet nem ismerő artista, illetve kaszkadőr is volt. Túl azon, hogy több száz veszélyes mutatványt hajtott végre autós üldözésektől robbantásos jeleneteken át éles verekedésekig, még a színészkollégák helyett is beugrott néha kaszkadőrködni.

Azt a szót, hogy lehetetlen, nem ismerte, amire kiváló példa az 1928-as Az ifjabb Gőzös, ahol (majdnem) a fejére esett egy házfal. Mindegy, hogy ezt hányszor tesztelték és mérték ki, még így is rengeteg bátorság kellett ahhoz, hogy ott álljon azon az egy ponton. Természetesen igazi falat használtak, a stáb fele pedig lelépett aznap, mert nem merték végignézni a mutatványt. Keaton maga nem volt jó passzban, előző nap tudta meg, hogy saját stúdiója csődbe ment, és közölte mindenkivel, hogy őt nem érdekli, agyonzúzza-e a fal vagy sem.

Jean Harlow tragikus élete

Harlow az 1930-as években vált szexszimbólummá a Platinaszőke (1931) című vígjátéknak köszönhetően, ami után nők tömegei próbálták világszerte házi kemikáliákkal kihidrogéneztetni a hajukat.

A Baby becenevű színésznőnek állítólag maffiakapcsolatai is voltak, második férjét – akivel két hónapja volt házas – holtan találták a nő otthonában. Harlow-t gyilkossággal gyanúsították, de később tisztázták, hogy a férfi öngyilkos lett. Az MGM később megtiltotta neki, hogy hozzámenjen William Powellhez, ezt a szerződésében is kikötötték. Harlow azonban terhes lett, és abortuszra kötelezték – Mrs. Carpenter néven titokban küldték kórházba, hogy "kipihenje magát".

Babynek több komoly betegsége is volt rövid élete során, 1937-ben súlyos vesebántalmakkal küzdött, mégis folytatta a forgatást. Végül hazaküldték, egy hétre rá pedig meghalt.

Rudolph Valentino, a latin szerető

Az olasz Rudolph Valentino volt a filmipar egyik első szexszimbóluma, megőrültek érte a nők, sőt ami azt illeti, a „latin szerető” kifejezést is a számára találták ki. Először még 1919-ben házasodott meg „hirtelen felindulásból”, Jean Acker színésznőt vette el, aki így akarta cáfolni a leszbikusságáról szóló pletykákat, de még a nászéjszaka előtt megbánta a döntést, és kizárta Valentinót a hálószobából.

A színész később újra megházasodott, és bár az esetleges melegségéről csak évtizedekkel a halála után jelentek meg elméletek, amikor a Chicago Tribune riportere egy kétértelmű jelzőt használt rá, annyira felhúzta magát, hogy kihívta egy bokszmeccsre az újságírót.

Thelma Todd öngyilkossága

Az „Ice Cream Blonde” (jégkrémszőke) becenéven emlegetett Thelma Todd a 20-as és a 30-as évek népszerű komikája volt, de mindössze 29 évet élt. Holtan találták az autójában és a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, de sokan kétségbe vonták a vizsgálat eredményét.

A Chicago Tribune tudósításából kiderül, hogy a színésznő orra és két bordája eltört, a nyakán pedig zúzódások nyomai látszódtak, a véralkoholszintje ráadásul kirívóan magas volt, a cipője pedig teljesen tiszta, holott a garázshoz csak egy sáros úton át lehetett eljutni.

Charlie Chaplin, az állam ellensége

Hiába volt minden idők egyik legnagyobb komikusa, Chaplinre az amerikai kormány az 50-es években „mocskos komcsiként” tekintett, és ki is zárták az országból.

A színész széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, a kormány által felajánlott amerikai állampolgárságot pedig folyamatosan visszautasította, amivel gyanús figurává vált sokak szemében. Az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, kommunista szimpátiával vádolta meg és becitálták a hírhedt Amerika Ellenes Tevékenységet vizsgál Bizottság elé is. Az 1952-ben készült Rivaldafény londoni bemutatójáról már nem tudott visszatérni az Államokba, mivel a legfőbb ügyész érvénytelenítette a beutazási engedélyét, erkölcsi és politikai nézeteire hivatkozva nem kapta meg a szükséges vízumot. Ezután telepedett le utolsó feleségével, Oonával Svájcban, ahol boldogan éltek, míg meg nem halt.

Hóbortos hétvége John Barrymore-ral

Drew Barrymore nagyapja, John Barrymore a század első felének ünnepelt színésze volt, mind a színpadon, mind a mozikban. Hatvanévesen halt meg, ami senkit nem érhetett meglepetésként, mert gyakorló alkoholista volt. Nem is ezért került be az összeállításba, hanem azért, ami a holttestével történt.

A barátai, köztük a legendás rendező, Raoul Walsh, kilopták a testét a halottasházból, és elvitték a szintén legendás Errol Flynn otthonába, aki minderről semmit sem tudott, csak akkor fedezte fel a hullát, amikor hazaért. Sokan kétségbe vonták, hogy valóban megtörtént ez a morbid átverés, de maga az unoka erősítette meg a Hot Ones című műsorban.

Fatty Arbuckle, a gyilkos?

Attól függően, hogy melyik forráshoz nyúlunk Roscoe Arbuckle, becenevén Fatty, azaz Hájas egy gátlástalan erőszaktevő vagy egy médiaszenzáció áldozata volt. Az egyik színész által szervezett partyn egy Virginia Rappe nevű, 26 éves színésznő rosszul lett, két nappal később pedig kórházba került, ahol 24 órán belül meghalt hashártyagyulladásban, amit a húgyhólyagának megrepedése okozott. Barátnője azt állította, hogy Arbuckle megerőszakolta Rappét, aminek az orvosok nem találták fizikai jelét.

Az újságok felkapták a sztorit, Arbuckle mindent tagadott, majd a média nyilvánossága előtt sor került az első tárgyalásra. Aztán a másodikra, és a harmadikra is. A színészt végül minden vádpont alól felmentették, a bíró még hivatalos bocsánatkérést is kiadott de Arbuckle karrierje ezzel gyakorlatilag véget ért.          

Buster Keaton – Minden idők legdrágább jelenete

Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor jó eséllyel A Generálisban látható a filmtörténet legköltségesebb mutatványa. Buster Keaton, aki nemcsak főszereplője, de rendezője is volt a produkciónak, 750.000 dolláros (átszámolva 12 milliós) büdzséből dolgozhatott, aminek a jelentős részét (egyes források szerint a felét) költötte arra a bizonyos jelenetre

A sztori szerint egy mozdony megpróbál áthaladni egy égő hídon, amely összeomlik a súlya alatt. Természetesen minden valódi volt, a híd, a mozdony, a tűz, a folyó és a zuhanás is. Mivel így csak egy felvételre volt lehetőség, Keaton biztosra ment, és hat kamerával rögzítette a mutatványt.

Via: Listverse

A SZESSÖN különleges kiadásában ezúttal akasztjuk a hóhért: nem más püföli a dobot, mint a PORT.hu új videósorozatának munkatársa, a zenei és bulvár tévéműsorokat karcos hangon ekéző blogger, Péter Dávid!