Valószínűleg nem kell bemutatni a Port olvasóinak a krimi királynőjét, hiszen Agatha Christie mind a mai napig az egyik legnépszerűbb szerző. Nem csak a műveit lehet folyamatosan kapni a könyvesboltokban, és élnek meg újabb és újabb kiadásokat, de számtalan feldolgozás készül belőlük akár sorozat, akár film formájában. Két legnépszerűbb karaktere, a kíváncsiskodó vénlány, Miss Marple, és a tojásfejű belga, Hercule Poirot számtalan színész által megelevenedett már. A teljesség igénye nélkül mindenképp érdemes kiemelni Joan Hicksont, aki 1984 és 1992 közt tizenkét tévéfilmben alakította Jane Marple-t. Poirot szinte összeforrt David Suchet személyével, aki szinte az összes történetet feldolgozta 1989 és 2013 között, de a kis belgát Albert Finney és Peter Ustinov is emlékezetesen játszotta. Hogy Poirot népszerűsége töretlen, arra nem is lehetne jobb példát találni, mint hogy épp most mutatták be a Szeánsz Velencében című filmet, melyben Kenneth Branagh alakítja a piperkőc detektívet. Ám Agatha Christie műveinek nem csak közvetlen hatásai vannak, számtalan filmben és sorozatban tetten érhető a hatása. Következzen 8 film (és egy sorozat), amiről talán nem is gondoltad, hogy a krimi királynője ihlette.

Sheila meghalt és New Yorkban él (1973)

Mielőtt még Anthony Perkins szerepelt volna az 1974-es Gyilkosság az Orient expresszen-feldolgozásban, rendezőként is tisztelgett Agatha Christie előtt. A Sheila meghalt és New Yorkban él című film egy klasszikus krimi, aminek a forgatókönyvét a népszerű Broadway-dalszerző, a Pulitzer-díjas Stephen Sondheim írta, ami elég érdekes párosítás. A végeredmény mégis

egy fordulatokkal és sztárokkal teli, szórakoztató bűnügyi történet, ami a szokásos kérdést teszi fel: ki tette?

A bűnügy egy régebbi gyilkosság, amire most akar fényt deríteni az áldozat férje – ez a tematika, a múltbeli gyilkosság felfedése a jelenben, többek közt az Öt kismalac című, 1942-es regényből lehet ismerős. De a helyszín is Agatha Christie-t idézi, hiszen a férj a jachtjára hívja meg a lehetséges gyanúsítottakat – a krimi királynője szerette a zárt helyeket, ahonnan nem tudnak elmenni a gyanúsítottak, ezért választott a cselekmény helyszínéül például egy hótorlasz miatt veszteglő vonatot (Gyilkosság az Orient expresszen), egy tengeren lévő hajót (Halál a Níluson), vagy egy szigetet (Tíz kicsi néger, vagy új címén: Mert többen nincsenek – a továbbiakban mi is ez utóbbit fogjuk használni).

Sikoly (1996)

Bizony, Wes Craven meta-horrorja, ami megreformálta a slasher műfaját, szintén Agatha Christie-ig nyúlik vissza. A Sikoly

egyszerre egy vérgőzös horror és egy rafinált krimi, ugyanis a gyilkosságok mellett folyamatosan ott a kérdés: vajon ki van a maszk mögött?

A forgatókönyvíró, Kevin Williamson beszélt egyszer arról, hogy mekkora segítség volt neki az az írói folyamat, amit a krimi királynője alkalmazott. „Nem aggódom a rejtély miatt, egyszerűen csak feltárom.” - mondta Christie egy interjúban. Williamson is ezt a szerkezetet használta írás közben, vagyis visszafelé haladt, és a megoldástól az első gyilkosságig építette fel a cselekményt, így világosan kirajzolódtak előtte a történet koncentrikus rétegei.

Durr, durr és csók (2005)

Két dolog szinte minden Shane Black-filmben megtalálható: a karácsony, és egy brutális bűnügy, ami után olyan detektívek nyomoznak, akik nem épp a szabályzat megszállottjai. Így van ez a Rendes fickókban, Az utolsó cserkészben és a Halálos fegyverben, sőt, még a Vasember 3-ban is, legalábbis a karácsony ott is jelen van. Black sajátos stílust hozott létre, ami részben a klasszikus krimikben gyökerezik, amire legjobb példa a Durr, durr és csók című, jócskán alulértékelt film, ami egy frappáns bűnügyi rejtélyt bont ki. Black a kemény krimi, a hard-boiled detektívregények szerelmese, ám

a Mert többen nincsenek című regényt is megnevezte azok közt a művek közt, amik hatással voltak a stílusára.

Kétségtelen, hogy Agatha Christie is írt hátborzongató és pókhálószerűen szerteágazó cselekményt, aminek egyik iskolapéldája a Mert többen nincsenek. A regényben egy maroknyi ismeretlen találkozik egy szigeten, és egyenként kezdenek hullani, kifejezetten brutális gyilkosságok által. A történetben nincs detektív, és egészen sokkoló a lezárása.

Ez is érdekelhet

10 tény, amit talán nem is tudtál a Gyilkosság az Orient expresszen című filmről

Részben megtörténtek az ismert Agathe Christe-krimi eseményei. Az 1974-es filmváltozatban Albert Finney helyett eredetileg Alec Guinness alakította volna Poirot detektívet.

Tovább

Aljas nyolcas (2015)

Épp Agatha Christie-től ne merített volna a kortárs film legnagyobb meta-mestere? Quentin Tarantino nyolcadik filmje, az Aljas nyolcas valójában egy western-krimi, és már ennek a két műfajnak a keresztezése is megér egy határozott fejfelkapást. De az igazán érdekes, hogy ez a sztori Agatha Christie egyik leghíresebb művét veszi alapul. A koncepció a krimi királynőjének több művében is megjelenik, nevezetesen, hogy gyűjtsük össze a szereplőket (vagyis a gyanúsítottakat) egy zárt térben, és dobjuk el a kulcsot.

Az Aljas nyolcas viszont nagyon is emlékeztet egy konkrét műre, mégpedig Christie legsikeresebb színpadi művére, az Egérfogóra.

Mindkét mű egy fogadóban/panzióban játszódik, ahol a szereplőket a zord időjárás kényszeríti maradásra. És ahogy egy jó krimiben kötelező, a jelenlévők közül valaki gyilkos. Az Egérfogót egyébként először rádiójáték formájában írta meg Három vak egér címmel, majd novellává alakította, és 1952-ben lett belőle dráma.

Tőrbe ejtve (2019)

Oké, nagyon nem meglepő, hogy egy olyan film, ami a klasszikus detektívtörténetek hagyományát viszi tovább, helyet kapott a listánkon. Az azonban mégis meglepő, hogy ez egy olyan film, amiben szinte minden eleme megtalálható az Agatha Christie-krimiknek.

• Egy előkelő társaság, ahol mindenkinek vaj van a fején, és mindenkinek van valamilyen indítéka a gyilkosságra.
• A halott a detektívregények legtipikusabb áldozata: a gazdag milliomos, akit minden rokon és ismerős utál.
• Egy klasszikus bezárt szoba rejtély, melynek lényege, hogy a holttestet egy olyan helyiségben találták, aminek elvileg egyetlen kijárata van, és belülről be volt zárva (Christie rögtön a legelső Poirot-történetben, A titokzatos stylesi esetben egy ilyet dolgozott fel).
• És persze az a szatirikus humor, ami az írónő műveiben mindig jelen van,
• nem beszélve a karizmatikus nyomozóról Benoit Blanc (Daniel Craig) személyében.

Gyagyás gyilkosság (2019)

Adam Sandler és Jennifer Aniston krimi-vígjátékának a forgatókönyvét az ötödik Sikoly-film írója, a krimik nagy rajongója, James Vanderbilt írta. Ő maga úgy jellemezte a filmjét, hogy:

„Mi lenne, ha egy amerikai házaspár belecsöppenne egy Agatha Christie-történetbe?”

A film többnyire be is váltja ezt a koncepciót, hiszen a páros kellő mennyiségű rejtélyen szerencsétlenkedi át magát, ám inkább lesz kellemes főhajtás, mint igazán csavaros bűnügyi történet. Az viszont figyelemre méltó, hogy mind a Gyagyás gyilkosság, mind pedig a Tőrbe ejtve ugyanabban az évben jött ki, erősítve ezzel, hogy ismét igény van az ilyen Agatha Christie-féle, klasszikus detektívtörténetekre.

Idő (2021)

Mi köze M. Night Shyamalan sokkoló filmjének, amiben a szereplők egy olyan partszakaszon ragadnak, ahol brutálisan gyorsan telik az idő, Agatha Christie krimijeihez? Mindenek előtt

maga a rendező is bevallotta, hogy az Idő sztorija Christie iránti régóta tartó rajongásából ered.

Egész konkrétan két jellegzetes motívumot vesz át a krimi királynőjétől: egyfelől azt a struktúrát, hogy a teljesen ismeretlen karaktereket összezárja egy szorult helyzetben, és így tudunk meg róluk újabb és újabb információkat. Másfelől pedig a fényes nappal elkövetett brutális bűncselekmény, ami például a Nyaraló gyilkosokat juttathatja eszünkbe. Ugyanakkor az Idő fő kérdése nem az, hogy „ki a gyilkos?”, hanem egy ennél sokkal általánosabb kérdést fogalmaz meg: „mi a franc folyik itt?”.

Ez is érdekelhet

Minden idők legjelentősebb Agatha Christie-filmadaptációi

Szeptember 15-én volt a legendás krimiírónő születésének 131. évfordulója. A jeles esemény alkalmából összegyűjtöttük a regényei alapján készült legfontosabb nagyjátékfilmes feldolgozásokat – fekete-fehér klasszikus, szovjet verzió és még indiai adaptáció is van köztük!

Tovább

Tőrbe ejtve – Az üveghagyma (2022)

Ni-ni, csak nem bekéredzkedett ide a Tőrbe ejtve folytatása, Benoit Blanc második esete? De bizony, mégpedig azért, mert itt is megtalálható a legtöbb elem, amit korábban említettünk, ám kiegészül egy újabbal: arra a fullasztó, zárt közegre gondolok, amiből nincs menekvés, se gyilkosnak se áldozatnak.

Ez a film elsősorban a Mert többen nincsenek című regénnyel mutat hasonlóságot, hiszen mindkét mű egy mindentől elzárt szigeten játszódik, ahol valaki egymás után gyilkolja meg a szereplőket.

A bűnügyi rejtély mellett mindkét mű bemutatja azt is, mit képes tenni az emberekkel az elszigeteltség és a paranoia.

+1 Gyilkos sorok (1984–1996)

Mivel nemrég írtunk róla, hogy hamarosan mozifilm készül belőle, nem maradhat ki a Gyilkos sorok sem a listáról, annak ellenére, hogy egy tévésorozatról beszélünk. Az „amerikai Miss Marple-t” Angela Lansbury alakítja, aki egyébként az eredeti Jane Marple-t is eljátszotta A kristálytükör meghasadt 1980-as adaptációjában (bizony, ez az, amiben Elizabeth Taylor is játszik). Lansbury 264 epizódon keresztül alakította a népszerű krimiírót, Jessica Fletchert, aki egy kis halászfaluban él, és

csavaros észjárásának, valamint mindenre kiterjedő figyelmének köszönhetően segít megoldani a bűnügyeket a tanácstalan hatóságoknak.

A sorozat eredeti címe, a Murder, She Wrote szintén Agatha Christie-re utal, hiszen nagyon hasonló címet kapott a Paddington 16.50 című Marple-regény 1961-es filmadaptációja: Murder, She Said.

(via Collider)