A film műfajának megszületése után nem sok időnek kellett eltelnie addig, amíg a politika rájött, hogy a széles tömegeket elérő szórakoztatási formát a saját céljaira is fel tudja használni. Bár a műfajt a németek és a szovjetek járatták csúcsra, máshol is készültek és készülnek olyan filmek, amelyeknek egy ideológiai üzenet átadása a céljuk. Ezek azonban egyáltalán nem biztos, hogy rossz filmek, a tehetséges alkotók még a szigorúan megszabott keretek közt is képesek lehetnek nagyot alkotni.

Most a magyar film történetéből idézünk fel olyan filmeket, amelyek a propagandisztikus céljaik ellenére is említést érdemelnek.

Szerető fia, Péter (1942)

A Pálossy uradalomban haldoklik egy öreg béresasszony, Balogh Gáspárné. Halálos ágyán meggyónja, hogy fia, Péter nem a boldogult urától való, hanem az öreg Pálossy gróf gyermeke. A gróf boldogan fogadja a hírt, hogy a derék, tiszta lelkű, becsületes fiatalember a fia, mivel törvényes fiában, a tüdőbeteg, s betegsége következtében elkényeztetett, önző és rosszindulatú Bélában nem sok öröme van.

Bánky Viktor rendező, aki egy időben a szélsőjobboldali Turul mozgalom, majd a nyilas párt tagja volt, a háborús évek alatt 21 filmet forgatott, köztük a kifejezetten antiszemita irányultságú Őrségváltást is, amiért 1945-ben a bíróság féléves börtönbüntetésre ítélte. A Szerető fia, Péter a harmincas évek második felétől divatba jövő úgynevezett „népi filmek” közé sorolható, amelyek az uralkodó kurzus eszmeiségét szolgálták, a tisztességesnek és becsületesnek láttatott, konzervatív értékeket közvetítő paraszti világot állították szembe a züllöttnek és korruptnak ábrázolt modern életformával. 

A Szerető fia, Péterben is azt láthatjuk, hogy a derék, dolgos Péter értékrendje kerül szembe a gazdag, lusta és élveteg Béla úrfi alakjával. A befejezés ebből a szempontból kifejezetten szimbolikus: a vérátömlesztésre szoruló Bélán egyedül a féltestvére hajlandó segíteni, a romlatlan paraszti vér pedig szó szerint megtisztítja a tékozló fiút.

Más kérdés, hogy propagandaként nem nagyon működhetett a film, mert két héttel a bemutatója után levették a mozik műsoráról. A betiltás oka az lehetett, hogy 1943 elején a Kállay-kormány szakított a németbarát politikával, a „vér és föld”-ideológiája így már aktualitását vesztette.

Hazugság nélkül (1945)

Három felnőtt fiútestvér, egy zenetanár, egy gyári munkás és egy rendőr édesanyjukkal élve morzsolgatják napjaikat, mígnem egy szép napon a véletlen hozzájuk veti Zsuzsit, a milliomos csemetét, aki egyszerű dolgozó lánynak néz ki. És mit tesz isten, a gyári munkás beleszeret Zsuzsiba, s érzelmei nem maradnak viszonzatlanok.

Gertler Viktor filmjében olyan legendás színészek játszottak, mint Latabár Kálmán, Básti Lajos, Gombaszögi Ella vagy Somlay Artúr, de remekműnek aligha lehetne nevezni, sőt. Hirsch Tibor így ír róla a Filmvilágban:

Valahol Európában (1947)

Radványi Géza filmje a legjobb példa rá, hogy lehet úgy is remekművet alkotni, ha a felkérés eredetileg egy pártközpontból érkezik. A Valahol Európában még a koalíciós időszakban, de a kommunista párt megrendelésére, az általuk alapított Radványi Mafirt produkció gyártásában készült, ezt tükrözi a film végi vörös farok is. Az MKP ennek ellenére elégedetlen volt: a kommunista sajtó ideológiai okokból kifogásolta a történetet, például azért, mert nincs kihangsúlyozva a Szovjetunió szerepe a felszabadításban, vagy mert a gyerekek a Marseillaise-t éneklik az Internacionálé helyett.

12 érdekesség az egyik legszebb magyar filmről, a Valahol Európábanról

Meglepő módon a II. világháború utáni újrakezdés jelképe, a béke első nagyjátékfilmje a Kommunista Párt megbízásából készült, bár magával a filmmel a párt nem volt kibékülve, és egy igazi gyerekköztársaság adta az inspirációt.

Még több trivia

A minimális költségvetésből készített film, amelynek az alapötletét a zugligeti Gaudiopolis gyerekköztársasága adta (az amatőr szereplők többségét is innen verbuválták), méltán lett a magyar filmművészet humanista klasszikusa. Külföldön is nagy sikert aratott, megjárta többek közt a Velencei Nemzetközi Fesztivált, Locarnóban díjazták is, később pedig maga az ENSZ gondoskodott róla, hogy eljusson a világ minden pontjára. A kritikai elismerés sem maradt el, a híres filmteoretikus, André Bazin írta róla: „A Valahol Európában csodálatos mű, De Sica megindító Fiúk a rács mögött-je csak utána következik…”

Talpalatnyi föld (1948)

Az 1930-ban játszódó paraszti történet hősei, Góz Jóska (Szirtes Ádám) és Juhos Marika (Mészáros Ági), akik szeretik egymást. Szülei adóssága miatt Marika kénytelen mégis Zsíros Tóth Ferke felesége lenni. Jóska a lakodalomból szökteti meg a lányt. Ahhoz, hogy összeházasodhassanak, Jóska először kubikol, majd mindketten látástól vakulásig dolgoznak parányi földjükön, kutat ásnak, öntöznek. Tóthék bosszúálló keze azonban utoléri őket.

Bán Frigyes filmje az a MKP, vagyis a Magyar Kommunista Párt megrendelésére készült, és bár 1930-ban játszódik, félreérthetetlenül kampányol a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségessége mellett. Góz Jóska és sorstársai, akiket nemcsak a gaz kulákok, de a bank is sanyargat, végül fellázadnak az erőforrásokat kisajátító uraságok ellen.

Bánnak azonban sikerült a kötelező vörös farok ellenére mégis igazi humanista filmet készítenie azonosulásra méltó főszereplőkkel. 1949-ben el is nyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíját, 1968-ban pedig beválasztották a „Budapesti tizenkettő”-be. Bemutatója idején az MKP is elégedett volt vele, mint „az első szocialista filmmel”, és igyekeztek is az ország minden szegletében levetíteni.

Állami áruház (1952)

Gertler Viktor filmjének bemutatója idején már megszilárdult a Rákosi-rendszer, amely a hazai filmgyártást is a szovjet minta mentén szervezte újra. Az alkotók feladata a rezsim céljainak és ideáinak népszerűsítése, a követendőnek tartott modellek és példák felmutatása lett. Az Állami Áruház, amely eredetileg zenés darabként született meg a Fővárosi Operettszínházban, egyrészt bemutatott egy vidám szocialista kollektívát, másrészt egy aktuális problémára, a feketekereskedelemre és a valutaspekulációra hívta fel a figyelmet.

A film főhőse Kocsis, a munkásból lett igazgató, aki végre "új szellemet" visz be az áruház régi beidegződésekkel, kapitalista szemlélettel és szokásokkal gúzsba kötött életébe. Munkáját többek közt a régi igazgató nehezíti, aki elterjeszti a rémhírt, hogy kivonják a forgalomból a 100 forintos bankjegyet, de szerencsére az áruház új, ideológiailag továbbképzett vezetője és az eladók állják a vevők rohamát.

Hogy ma mégsem elsősorban propagandafilmként, hanem szórakoztató zenés vígjátékként emlékszünk az Állami áruházra, az a szellemes dialógok mellett a kor legjobb színészeinek,  Gábor Miklósnak, Feleki Kamillnak, Gózon Gyulának és Latabár Kálmán köszönhető.

2x2 néha öt (1954)

Tóth Panna (Ferrari Violetta), a fiatal tanársegéd megbuktatja Kerekes András (Zenthe Ferenc) aranykoszorús sportrepülőt. A repülőnapon Panna Kerekes András vezetésével indul sétarepülésre. András bravúrjaival meg akarja tréfálni a lányt, és a repülőgép egy fa koronáján köt ki. A vihar elől menekülő fiatalok között szerelem bontakozik ki. Az ellentétek azonban ismét kiújulnak, mert Panna hibásnak találja András új repülőgéptervét. Panna elsajátítja a sportrepülés mesterségét, András pedig a műegyetemi tananyagot.

Révész György filmje egyrészt tökéletesen passzolt a Rákosi-rendszer ideológiájához, amely nagy hangsúlyt fektetett a tömegsportra. A sportrepülés ráadásul hadászati célokat is szolgált, így a film e sportág propagálását is célul tűzte ki a Magyar Repülő Szövetség közreműködésével.  Sztálin 1953-as halálával ugyanakkor politikai enyhülés következett be, amely a központosított filmgyártás területére is átszivárgott. A 2x2 néha 5 esetében ez azt jelentette, hogy a lobogó vörös zászlók ellenére a romantikára és slágerekre került a hangsúly. A közönség erre vevőnek is bizonyult: az ötvenes évek légkörét idealizáló romantikus musicalre 1955-ben közel hat és fél millió néző váltott jegyet.

Föltámadott a tenger (1953)

Az 1848-as forradalom, illetve március 15. abból a szempontból is különleges, hogy minden egyes azóta regnáló rezsim magáénak érezte, és ez alól a Rákosi-rendszer sem volt kivétel. Így készülhetett el Nádasdy Kálmán filmje Illyés Gyula könyve alapján, amely parádés szereposztással mutatja be az 1848. március 15-i forradalmi hangulatot és az azt követő eseményeket. Kossuthot Básti Lajos, Petőfit Görbe János, Bem apót Makláry Zoltán, Gábor Áront Bessenyei Ferenc, Vasvárit Darvas Iván alakítja, de feltűnik benne Zenthe Ferenc is.

És hogy miben ismert magára a filmben a rendszer? Ez kiderül többek közt a Párt lapjából, a Szabad Népből, amelyben Fekete Sándor írt kritikát a filmről:

A Föltámadott a tenger filmművészetünk ragyogó alkotása, elindul hódító útjára, hogy a hősi harcok eszméinek felidézésével segítse még magasabbra szítani népünk öntudatát, alkotó hazaszeretetét.”

Más kérdés, hogy a szerző nem volt elégedett Petőfi figurájával, és ennek hangot is adott:

Ifjú szívvel (1953)

Dani János (Soós Imre) rendkívül ügyes szakmunkás, aki szabadidejében újításán dolgozik. Egyetlen hibája, hogy nem szeret tanulni. Jánost brigádvezetőnek választják, hátha így megjön a kedve a tanuláshoz. Az iskolában ismerkedik meg Katival (Földi Teri), a magányos falusi lánnyal. Kati ügyetlen, félénk, akibe Florina (Ferrari Violetta), a görög lány önt erőt. János újítása nem sikerül, posztjáról leváltják, és ekkor döbben rá, milyen fontos a tanulás.

Keleti Márton filmje állítólag kifejezetten Rákosi utasítására készült, aki a legendárium szerint 1952 februárjában említette, hogy szükség volna modern ifjúsági filmekre. A Bacsó Péter által írt zenés vígjáték a fiatalokat kívánta megszólítani az új, szocialista embertípus bemutatásával, a munkaverseny és a vasas szakmakör népszerűsítésével, az ötvenes években az újjáépítés és a gyors tempójú, erőltetett iparosítás miatt ugyanis jelentősen megnőtt a szakmunkások iránti igény.

Az Ifjú szívvel 1953 áprilisi premierje után alig egy hónappal megkezdődött a desztálinizáció, valamint Rákosi hatalmának hanyatlása, vagyis nem sokon múlt, hogy egyáltalán bemutatták. Később évtizedeken át nem is volt látható.

Via: Alapfilm / Filmvilág / Wikipedia