Daniel Craig – Spectre

Előbb vagy utóbb mindegyik színész, aki eljátszotta, búcsút mond James Bond karakterének – de Daniel Craig a végül megvalósult öt mozinál korábban akarta mindezt megtenni. Miután a vele a főszerepben forgatott Casino Royale, A Quantum csendje és a Skyfall is igen sikeres lett, a producerek nagyon lelkesek voltak egy újabb Craig-féle 007-es filmmel kapcsolatban. Sőt, először egyszerre kettőt is le akartak forgatni. Utóbbi tervről a színész le tudta beszélni őket, arról viszont szó nem lehetett, hogy kiszálljon a franchise-ból, mivel a szerződése kötelezte.

A Spectre 8 hónapos világ körüli forgatása ráadásul nagyon megterhelte a sztárt, szóval egyáltalán nem rejtette véka alá a véleményét az ötödik filmmel kapcsolatban:

„Inkább eltörném ezt az üveget és felvágnám vele az ereimet.

(…) Semmi mást nem akarok jelen pillanatban, csak továbblépni” – nyilatkozta. Pechére azonban a Nincs idő meghalnira is rákényszerítette a stúdió, amely filmet Craig bevallottan csak a gázsi miatt csinálta meg. De végül mindenki jól járt, hiszen a színész 25 millió dollárral lett gazdagabb – a közönség pedig az új korszak egyik legjobb Bond-filmjével.

Roy Scheider – Cápa 2.

Ahogy arról sokszor lehetett hallani, Steven Spielberg 1975-ös horrorja lett a filmtörténelem első nagy nyári blockbustere, a maga (akkoriban rekordnak számító) 470 millió dolláros jegybevételével. A Universal stúdió persze minél jobban ki akarta használni, hogy a film ekkorát ütött, és ragaszkodtak egy folytatás leforgatásához. Spielberg és az egyik főszereplő, Richard Dreyfuss inkább passzolta a dolgot, de szegény Roy Scheidernek nem volt választása. Daniel Craighez hasonlóan a szerződése kötelezte rá, hogy a főhős, Brody seriff szerepében megjelenjen egy újabb részben.

Edward Norton – Az olasz meló

Az 1996-os Legbelső félelem egy csapásra sztárrá avatta az akkor még fiatal tehetségnek számító Edward Nortont, aki alakítása Oscar-jelölését követően szabadon válogathatott az ajánlatokban. Csakhogy még a film leforgatása előtt aláírt egy három filmre szóló szerződést a Paramount stúdióval, amiből ugye a tárgyalótermi thrillert követően még két mozi hátra volt. Ezzel párhuzamosan a színész elkezdett más stúdiókkal is dolgozni (lásd például az Amerikai história X-et vagy a Larry Flynt, a provokátort), és csak nem tudtak a Paramounttal megegyezni arról, hogy mi legyen az újabb közös projekt.

Mivel elég sok idő eltelt, az 1999-es Harcosok klubja elvállalásakor Norton azt gondolta, lejárt a szerződése a stúdióval, a Paramount viszont máshogy vélte, ezért jogi úton akarták rákényszeríteni a sztárt, hogy – a Fincher-mozival egy időben – leforgasson náluk egy másik produkciót. Mivel a Harcosok klubja főszerepét a színész nagyon akarta, megállapodott a Paramounttal, hogy a Fincherrel való közös munkát követően

egy utolsó film erejéig még visszatér hozzájuk.

Ez lett Az olasz meló, amiben Norton megint csak nem akart részt venni, de a stúdió újabb perrel fenyegette. A sztár nem csinált titkot belőle, mennyire utálja a munkát, és a forgatáson elég ellenségesen viselkedett az egész stábbal. Az amúgy is kifejezetten összeférhetetlen ember hírében álló színész a film sikerét követően – ahogy arról ebben a korábbi cikkünkben már beszámoltunk – állítólag azzal küldte vissza az egyik producer ajándékát (ami amúgy egy olyan Mini Cooper volt, mint ami Az olasz melóban is megjelent), hogy

„add oda valakinek, akit valóban kedvelsz – vagy aki valóban kedvel téged.”

Whoopi Goldberg – T. Rex, a dinózsaru

Elég egy pillantást vetni az egy Tyrannosaurus rexszel partnerséget vállaló zsaruról szóló film egyetlen képkockájára, hogy világossá váljon, végül miért nem akart mégsem szerepelni benne az akkoriban karrierje csúcsán járó Whoopi Goldberg. A színésznő a kilencvenes években olyan népszerű volt, hogy a filmesek még a forgatókönyvet is átírták a kedvéért, hiszen abban eredetileg egy fehér férfi volt a főszereplő. Goldberg szóban rábólintott a felkérésre és az 5 milliós gázsira, utána azonban valamely oknál fogva (ami vélhetően az elkészült forgatókönyv minőségével állt összefüggésben) meggondolta magát. Csapata visszaszolgáltatta a gázsit is, a producerek azonban ragaszkodtak hozzá, hogy a színésznő betartsa a szavát, és 20 milliós keresetet indítottak ellene. A sztár így kénytelen volt beadni a derekát, hogy aztán a T. Rex, a dinózsaru

a valaha készült legdrágább film legyen, amit csak videón hoztak ki (olyan rosszul sikerült ugyanis).

Mike Myers: A Macska – Le a kalappal!

Sok más komikushoz hasonlóan Mike Myers is a Saturday Night Live című humorműsorban tett szert ismertségre. A szkeccsshow-ban az egyik általa alakított karakter egy Dieter nevű nyugatnémet fickó volt, akit a közönség annyira imádott, hogy a Universal saját egész estés filmet akart építeni rá. Myers viszont kihátrált a projektből, ezért a stúdió beperelte.

Ez a másik film a sztár hatalmas szerencsétlenségére Dr. Seuss meséjének élőszereplős adaptációja lett, amin nagyon is meglátszik, hogy Myers nem tette bele a szívét. Amy Hill, a színész egyik filmbeli partnere szerint

„egy rettenetes rémálom”

volt vele dolgozni. Hill arról számolt be, hogy a sztár úgy viselkedett, mint egy remete: visszavonult a lakókocsijába, nem volt hajlandó senkivel sem tárgyalni és állandóan megváratta őket. Nem tudni, hogy a színész viselkedése miatt-e, de A Macska – Le a kalappal! végül hatalmas bukás lett: olyan rosszul sikerült, hogy Dr. Seuss özvegye ezután egyáltalán nem adott engedélyt egyetlen stábnak sem, hogy élőszereplősen dolgozzák fel a férje meséit.

Natalie Portman – Thor: Sötét világ

Az Oscar-díjas színésznő először az első önálló Thor-filmben játszotta el a címszereplő szerelmének, Jane Fosternek a szerepét, még 2011-ben. A produkció nagy siker lett, szóval 2013-ra be is ütemezték a Sötét világ alcímre hallgató folytatást. Akkor még úgy volt, hogy Patty Jenkins rendezi a második részt, és Portman ennek tudatában bólintott rá a munkára. Időközben azonban a direktor kreatív különbségek miatt otthagyta a projektet, a Marvel pedig Alan Taylort szerezte meg helyettesnek.

Ez a húzás állítólag annyira felháborította a színésznőt, hogy ki akart hátrálni a filmből.

Ezt azonban legnagyobb sajnálatára nem tehette meg, mivel egy több filmre szóló szerződést írt alá a stúdiónál, így a szerződésére hivatkozva annak rendje és módja szerint rákényszerítették arra, hogy szerepeljen a Sötét világban is. A Thor: Ragnarök előtt a sztárnak mégiscsak sikerült távoznia a franchise-ból, később azonban meggondolta magát, és egy, a korábbinál jóval nagyobb és fontosabb szerepben visszatért a 2022-es Thor: Szerelem és mennydörgésben.

Minden jó, ha jó a vége!

Keanu Reeves – A leskelődő

Ahogy arról már Sztárok, akikkel kib*sztak című cikkünkben is írtunk, a John Wick-filmek sztárját egyszer egy régi haverja megkérte, hogy vállaljon el egy kisebb szerepet egy produkcióban, amit meg akar rendezni, és ha az ő nevével házalhat, biztosan könnyen szerez majd támogatókat a projekthez. Reeves rábólintott, és miután összegyűlt az összeg, a kis szerepből érdekes módon főszerep lett, egy másik régi haver pedig aláhamisította a sztár nevét egy szerződésre. Reeves ügyvédi tanácsra (mivel az, hogy először igent mondott, szóbeli megállapodásnak számít, a hamisítást pedig állítólag nehéz lett volna bizonyítani) végül kénytelen-kelletlen eljátszotta a szerepet. Ez volt A leskelődő című, meglehetősen felejthetőre sikerült thriller, amelyben amúgy a körülmények ellenére a színész korrekt alakítást nyújt, és ha van valami, ami miatt érdemes megnézni a filmet, akkor az az ő és a másik főszereplő, James Spader (össz)játéka.

(via Ranker)